The Last Summer(Stolen Beat fanfiction)BEFEJEZETT

16.

10.25. Péntek
Reggel izgatottan keltem fel, mivel ma van a koncert napja! Annyira vártam! Erre készültem napok,sőt hetek óta. Lementem a konyhába,hogy igyak egy kávét,de anyukám megakadályozott benne.

-Ha meghallod ezt a hírt nem is kell kávé.-mondta anya.

-Mi az, mond már!

-Hát......Két dologról van szó!-kezdte mosolyogva.

-Igeeen???

-Az első,hogy ma nem kell suliba menned. Felhívtam az osztályfőnöködet,hogy beteg vagy ,azt mondta leigazolja neked.

-Úristen! Ez most komoly?-kérdeztem hitetlenkedve.

-Igen.

-És mi a másik?

-Hogy kaptam a tegnapi nap folyamán egy érdekes hívást.-mesélt anya komoly arccal. Féltem,hogy valami nagyon rossz lesz.Anya általában akkor mond így mondatokat,amikor valamiért lecsesz.

-Tehát ez a hívás egy olyan személytől jött, akit én nagyon szeretek-megenyhült egy kicsit az arca.

-Jajj anya! Mond már!

-Oké,oké.Szóval Bence tegnap felhívott,hogy mi lenne,ha ma az egész napot együtt tudnátok tölteni. Ezért nem mész ma suliba és ezért mész el kötelezően a városba 9-kor. 

-Micsoda?-maradt tátva a szám.-Na jó! Ezt....ezt nem hiszem el. Ez valami vicc? Ez tuti,hogy vicc.Valami jópofa kis anya vicc.Ugye?

-Nem Míra ez halál komoly.-mondta anya komoly arccal.

-Nem hiszem el....-motyogtam.

-Na gyerünk készülődni! -szólt rám anyu,én pedig rohantam is fel a lépcsőn. -Egyébként Míra! Ez a fiú nagyon kedves. Örülök,hogy összejöttetek.És annak is,hogy nyáron segített a lovakkal,amikor baj volt a gerinceddel.

-Tudtam,hogy a nagyi elmondta.

-El. De jól is tette. 

-Haragszol?

-Nem dehogy. Egy ilyen fiú mellé képzeltelek el mindig is. És most itt van. Míra nem tudnék rád haragudni. A nővéredre igen,mivel ő kivitt az észből ilyen idős korában,de megértem,hogy nem akartál szólni.Hidd el én sem szóltam volna a szüleimnek. 

-Köszi anyu!-csak ennyit mondtam és már robogtam is fel a szobába. Annyira fel voltam pörögve,hogy nem tudtam mit csinálok. Először kiszedtem a ruhámat amiben elmegyek be a városba. Egy fekete farmerre esett a választásom,fekete pulcsival meg a bakancsommal. Aztán előkészítettem azt a ruhámat amiben a koncertre megyek majd. Fekete volt az is. Egy egybe ruha,aminek a csípő részénél háló volt,ahogy a karján,illetve a nyak résznél is.Egy fekete harisnyát veszek alá csizmával.

Átszaladtam a fürdőbe,hogy lezuhanyozzak,majd felöltöztem és a táskámmal együtt lementem. Felvettem a kabátomat és rohantam is a vonatra,mert a buszt már lekéstem. 

Épphogy leértem az állomásra,rá pár másodpercre jött is a vonat. Felszálltam és izgatottan utaztam Bencéhez. Olyan régen láttam már. Jó lesz újra találkozni vele. Meg Latyákkal is. Nem tudom,hogy Lili jön-e,de ha igen akkor vele is.Egész úton a tegnapi beszélgetés járt a fejemben azzal a szőke csajjal. 11.-esek mind a hárman. És ezek szerint nagy rajongói a Stolen Beatnek.

Beért a vonat én pedig leszálltam. Anya nem mondott semmi konkrétat,hogy hova menjek és Bence sem,szóval gondoltam várok 5 percet és,ha nem jön senki akkor felhívom anyát. Vagy Bencét. Ameddig vártam ketten jöttek oda hozzám képet kérni Bence miatt,négyen pedig a lovazás miatt. 5 perc letelte után sem jelentkezett senki. Elindultam egy random irányba. Csak mentem és mentem,amikor meghallottam,hogy valaki a nevemet kiabálja. Megfordultam és megláttam Bencét. Elkezdtem felé sétálni,ahogy ő is felém. Tipik filmes jelent következett,ugyanis rögtön a nyakába ugrottam. Úgy 10 percig öleltem és utána jó hosszan megcsókoltam. Miután elengedtük egymást nem szóltunk semmit. Végül én törtem meg a csendet.