The Last Summer(Stolen Beat fanfiction)BEFEJEZETT

26.

12.28. Szombat

Ma van a koncert napja. Bence egész délelőtt izgult. Próbáltam nyugtatni,hogy semmi baj,ügyes lesz,de nem jártam sikerrel. Ettől csak még izgatottabb lett. Valamivel el kellett terelnem a figyelmét. Gondoltam kiviszem a lovakhoz. Ha el van foglalva azzal,hogy engem néz vagy esetleg valamiben segít akkor talán nem a koncertre fog koncentrálni. 

- Bence! - mondtam neki,amikor éppen indult ki a szobából. - Nem szeretnél lejönni velem lovagolni? 

- Hát.....- húzta a száját.

- Bence ne már! Jó lesz. Nem muszáj felülnöd,de segíthetsz kiganyézni őket. Meg szénát hordani. Meg nyergelni. 

- Jó. Megyek. De tényleg nem szeretnék felülni. 

- Nem fogsz nyugi. - nevettem el magam. Aranyos volt,hogy így félt a lovaktól. Míra szelíd természetű ló,de nagyon érzékeny és ijedős. Zeusz már idősebb és rettenetesen fél más fajta állatoktól. A kutyát és a macskát nem bírja. Mírát is nehezen szokta meg. 

Felöltöztem a lovazós ruhámba és lementem a lépcsőn egyenesen be a konyhába. Anya ott kávézott az asztalnál,Laura társaságában,aki éppen Bencét kereste.

- Jó reggelt! Bence fent van még. Fürdik. Miért keresed?- kérdeztem Laurától.

- Ja semmi különös,csak kérdeztem. 

- Oké. 

- Sziasztok!- köszönt Bence. - Mehetünk?

- Igen. - mondtam,majd kimentünk a hátsó ajtón,egyenesen a lovakhoz. Mikor odaértünk rögtön láttam,hogy anya itt járt. A lovak ki voltak takarítva és friss széna,meg víz volt a karámjukban. Hát akkor Bencének nem lesz sok dolga.

- Hát Bence nem lesz sok dolgod. Anya mindent megcsinált. Gondolom Laurával. Szóval neked annyi maradt,hogy nézz engem.- soroltam.

- Nekem az is teljesen jó.

Felnyergeltem Mírát és le futószáraztam. Felpattantam rá és kimentem vele a felállított ugratópályámhoz. Ügettem vele pár kört és utána beugrattam vágtába. Nem foglalkoztam semmivel,csak mentem. Bence csak állt,a karám szélén támaszkodva és figyelt. Nem foglalkoztam vele. Megszoktam,hogy amikor lovagolok néznek. Európa bajnokként fura lenne,ha félnék mások előtt lovagolni. Ugrattam Mírával pár kört és utána lemozgattam. Leszálltam róla,befogtam Zeuszt és lefuttattam. Mírát lenyergeltem és kiengedtem Zeuszhoz. Bencét nem láttam sehol. Odamentem a karámhoz és felültem a szélére. Néztem a naplementét,ami ebben az időben gyönyörű volt. Hirtelen egy kar fonódott a derekam köré. Kicsit megijedtem,de tudtam ki az. Hátranéztem és ott állt Bence. Megfordultam és megcsókoltam. Miután elengedtük egymást,leszálltam a karám széléről. Arra lettem figyelmes,hogy Laura éppen minket fotóz Bencével. 

- Laura ne már! Ezt muszáj volt? - kérdeztem. Laura csak röhögött és befutott a házba. Mi is bementünk Bencével. 4 óra múlva kezdődik a koncert. El kellett indulnunk. Felrohantam az emeletre és kiszedtem a szekrényemből azt a ruhát,amit fel fogok húzni. Csinosan kellett felöltöznöm,mert egy eléggé neves helyen lesz a koncert,ahol biztos,hogy szuper fotók fognak készülni. Lili írt,hogy nem lesz itt,nem tud jönni. Egyedül leszek szóval biztos,hogy le fognak fényképezni. 

Tehát elmentem zuhanyozni és egy fekete ujjatlan ruhát vettem fel,-aminek a háta ki volt vágva- fekete harisnyával és fekete csizmával. A sminkemet körülbelül 1 óra alatt készítettem el. A szemhéjamra ezüst dolgok kerültek,a számat pedig egy vörös rúzzsal festettem ki. A hajamat begöndörítettem. A tükörben megnézve magam konstatáltam,hogy eléggé jól nézek ki. Soha nem vagyok megelégedve magammal,de ma úgy éreztem,hogy tökéletes a kinézetem. Átmentem a szobámba,ahol Laura és Bence beszélgettek. Amikor beléptem mindketten szájtátva néztek rám. Nem tudtam,hogy miért lepődtek meg ennyire. Jó,Bence még sohasem látott ennyire kisminkelve,de Laura már rengetegszer. Nem mondom,hogy állandóan 2 kiló vakolattal mászkálok,csak amikor olyan esemény van,akkor szoktam sminkelni.