The Last Summer(Stolen Beat fanfiction)BEFEJEZETT

20.

11.07.Csütörtök

Jó ideje nem írtam már. Az elmúlt másfél hétben betegeskedtem. Semmi extra nem történt velem. A lázam teljesen elmúlt. A fejem és torkom sem fájt már. Ma sem csináltam különösebben semmi,csak pihentem és pakoltam,ugyanis holnap indulok a Stolen Beat koncertre. Már nagyon várom. Vonattal fogok menni és eléggé korán,hogy időben odaérjek. Tihanyban lesz a koncert,ami nincs tőlünk messze,de én nem bízok meg a magyar vasútban. És amúgy is körbenézünk még a városban Bencével a konci előtt. Szerencsére anyukám elengedett és nem kellett neki könyörögnöm. Amint látta,hogy napok óta nincs lázam rögtön rábólintott.

Tehát mást sem csináltam,csak pakoltam meg készülődtem meg pihentem. Este néztem egy kis sorozatot és elnyomott az álom.

11.08. Péntek

Kicsattanó boldogsággal keltem fel reggel 6:00-kor. Lementem a konyhába csináltam magamnak kávét mostanra és az útra is,aztán felmentem zuhanyozni. Visszarohantam a szobámba és felöltöztem. Az outfitem egy fekete magas derekú nadrágból és fekete alapon,ananászos pulcsiból állt. Bepakoltam minden szükséges dolgot egy táskába és minimálisan kisminkeltem magam. Szempillaspirál,a szemem alá korrektor(meg a bőrhibáimra) és egy szám színével megegyező rúzs. Bepakoltam magamnak az arcápoláshoz szükséges dolgokat és néhány olyan dolgot ami annyira nem szükséges,de kellhet. Elraktam a laptopomat,amire tegnap este letöltöttem pár filmet. Beraktam 2 fülest is(a biztonság kedvéért). A vállamra kaptam a táskámat és az üres kezemmel,halkan megpróbáltam lecipelni a bőröndömet a lépcsőn. Laura még aludt,anyát pedig nem láttam már itthon reggel. Biztosan korábban ment dolgozni. Hagytam egy üzenetet Laurának a hűtőn,hogy majd,ha felkelt hívjon fel és jól zárja be maga után az ajtót. Fogtam a kávémat,kimentem az előszobába,felvettem a kabátomat és elindultam. Teljesen egyedül vágtam neki az útnak. A jegyemet előre megvettük,már csak fel kellett szállom. Lesétáltam az állomásra és amint megfordultam már ott is volt a vonat. Felszálltam rá,felmutattam a bérletem és robogtunk is be a városba. Lekászálódtam a vonatról és felkászálódtam a másikra. Megkerestem a helyem,a bőröndömet felszenvedtem a csomagtartó helyre és leültem. A vonat abban a pillanatban indult is. Úgy éreztem,ma minden az én oldalamon játszott. A vonatokat nem késtem le és pontosan is indultak.Előkerestem a fülesemet és bedugtam a laptopomba. Elindítottam rajta a Fegyvertelen katonát. Mire végignéztem,már a Balaton környékén jártunk. Üzentem Bencének,hogy nemsokára ott vagyok. Igazából volt még 3 óra vissza az útból,de nem baj. Laurától 5 nem fogadott hívásom volt. Gyorsan visszahívtam. Hamar fel is vette.

-Na szia! Mizujs?-kérdeztem.

-Hallod Míra szét aggódtam magam miattad. Miért nem vetted fel?-kiabált.

-Hé,hé.Ne kiabálj! Azért nem vettem fel,mert filmet néztem a laptopomon és a telómra rá sem néztem.

-Jó,oké,megnyugodtam.

-Rendben. Amúgy mi újság? Milyen a suli?-érdeklődtem.

-Semmi érdekes. Valami kiállításon vagyunk,de engem nem nagyon érdekel,ezért benyögtem az ofőnek,hogy fáj a fejem, szeretnék kimenni a levegőre. Természetesen semmi bajom,csak láttam,hogy hívtál. Szerencsére nem jött velem senki. Viszont most mennem kell,nehogy gyanús legyen bárkinek is,hogy mennyi ideig vagyok kint. Szia,jó utat! Majd még hívlak!

-Oké. Puszi!-köszöntem el és letettem. Az út további részében instáztam. Bejelentkeztem a nyilvános profiljaimra is. Gondoltam visszaírok mindenkinek,van időm meg korlátlan mobil netem. Mindenki ugyan azt kérdezte,mindenkinek ugyan az volt a válaszom:  ,,Szia! Nem,nem vagyok r*banc és nem csak kihasználom Bencét"  vagy  ,,Szia! Igen én vagyok Búzás Bence barátnője és nem szeretném,ha emiatt megutálnátok Bencét. Engem savazhattok,de Bencét hagyjátok békén."

Míg válaszoltam 500 egyforma üzenetre,azt vettem észre,hogy már a Balaton partján száguldozunk. Minden social media felülettel végeztem és ismételten kijelentkeztem a nyilvános oldalaimról. Elraktam a laptopom és bekapcsoltam a zenét a telómon. Bedugtam a fülembe a fülesem és így utaztam tovább a maradék 1 órát. Ez alatt az idő alatt beszéltem anyával,Bencével és a húgommal. Beért a vonatom. Nem közvetlen Tihanyba,hanem először Balatonfüredre.Átszálltam a buszra és folytattam a zenehallgatást. Kb. 10 percet utaztam és már Tihanyban is voltam. Bencét már a busz ablakából kiszúrtam. Nem intettem neki,mert láttam,hogy ő még nem vett észre. Leszálltam,kiszedtem a cuccom és megvártam,amíg elmegy a busz. Bence akkor pillantott meg. Az egész tök filmes jelenet volt,mert amikor meglátott elkezdtünk egymás felé rohanni. Húztam magam után a bőröndömet és rohantam Bence felé. Amikor odaértem a nyakába ugrottam. Ő megtartott és úgy csókolóztunk. Nagyon nyálas lehetett külső szemmel,de számomra tökéletes volt. A bőröndöm ott hevert a földön. Miután elengedtük egymást összeszedtem a cuccaimat és átadtam a nehezét Bencének. Szép idő volt ma és sütött a nap. Elindultunk a szállás felé. 5 perc séta volt. Latyák és Lili ott vártak minket. Üdvözöltem őket és Bencével elmentünk a szobánkhoz. Tudom,hogy sokan féltik az erkölcseimet,de én maximálisan megbízom Bencében és tudom,hogy nem tenne velem semmi olyat,ami nekem rossz. Vagyis..na remélem értitek miről van szó. Tehát egy ágyban alszunk,mint mindig. Lepakoltam a cuccaimat és már mentünk is körülnézni a városban. A koncert szabad téren lesz. Egy gyönyörű helyen. Találtunk egy kávézót ahová beültünk.Lilinek el kellett mennie haza sürgősen úgyhogy Latyákkal ők elmentek vissza a hotelbe. Bencével nem rendeltünk semmit,hanem inkább elmentünk sétálni. Felsétáltunk a tihanyi apátsághoz,ahol a koncert is lesz. A nap pont most ment le. Olyan gyönyörű volt. Minden olyan tökéletesnek éreztem.

-Míra.-törtem meg Bence hirtelen a csendet.

-Igen?

-El kell mondanom valamit.

-Mond csak Bence.-mondtam neki.

-Szeretném,ha szünetet tartanának.Egy nagyon hosszú szünetet.

-Mire gondolsz Bence?- kérdeztem,bár tudtam mire gondol. Bence szakítani akar velem.

-Míra szakítok veled. Szörnyen sajnálom,de csakis a te érdekedben. Én nem szeretnélek megbántani,én csak....-nem hallottam mit mond. A könnyeim egymás után folyni kezdtek. Rohantam a hotel felé,ahol neki mentem,vagy 10 embernek biztosan. Köztük Latyáknak és Lilinek is,mert hallottam,ahogyan utánam szólnak. Berohantam a szobába,amihez szerencsére nálam volt a másik kulcs. Összeszedtem a cuccaim és tárcsáztam anyát.

-Szia anya! Most rögtön értem kell jönnöd.-mondtam neki,még mindig sírva. Kicsit megijedt,amikor meghallotta,hogy sírok.

- Indulok.-szólt és le is tette. Abban a pillanatban lépett be a szobába Latyák,Lili és Bence. Megfogtam a bőröndömet és elindultam kifelé. Tudtam,hogy Bence szakítani akar,már abból,ahogy elkezdte mondani,de nem gondoltam,hogy ennyire fájhat. Kiérve a szállodából,csak random sétáltam. Nem volt úti célom. Nem volt konkrét hely,ahová menni szeretnék. A telefonom folyamatosan csörgött. Latyák,Lili és Bence folyamatosan hívogattak. Egészen a partig elsétáltam. Anya írt,hogy mindjárt itt van.

-,,Ez gyors volt. Nem lakunk mi ilyen közel Tihanyhoz."-gondoltam. Megírtam neki,hogy a parton vagyok. Fél óra múlva megpillantottam anya kocsiját. Odamentem,beraktam a csomagtartóba a cuccaimat és beültem anya mellé. Amikor elindultunk láttam,hogy Bencéék futnak le a dombon,de már nem érdekelt. Egész úton csendben voltam. Elmerültem a gondolataimban. ,,Miért csinálta ezt velem Bence? Hisz ő nem tenne ilyet. Más lány pedig biztos nincs a dologban. Vagy lehet,hogy mégis? Nem,biztosan nem. Mindegy is. El kell engednem. "

Amikor hazaértünk a cuccaimmal együtt,felmentem a szobámba. Bekapcsoltam a laptopom,de rögtön le is hajtottam,mert amint lefeküdtem,elnyomott az álom. Bencével álmodtam. Újra és újra megjelent az a kép,amikor kimondja,hogy szakít.Amikor Adeodátával csókolózik. A rajongó lányok a ház előtt. Kitti meg Lilla. Az összes rossz emlék,ami Bencével és velem történt.