The Last Summer(Stolen Beat fanfiction)BEFEJEZETT

19.

10.29. Kedd

Reggel erős fejfájással keltem fel. Éreztem,hogy gyenge vagyok és lázam is van. Anya bejött a szobámba egy tálcával.

-Jó reggelt!- köszönt. - Jobban vagy?

-Nem. Fáj a fejem és ahogy hallod a hangom is kezd elmenni- mondtam és éreztem,hogy fáj a torkom. 

- Hallom. Csúnyán megfáztál. Na edd meg szépen a reggelidet,addig elviszem a húgodat suliba. Ha hazaértem megmérjük a lázadat.- sorolta anya a teendőket.

-Oké. Mikor megyünk az orvoshoz?

-11 óra körül. 

-Jó.- fejeztem be a beszélgetést. Anya kiment a szobából. Láttam az ablakból,hogy elindulnak a húgommal a suliba. Nyugisan ettem és közben visszaírtam mindenkinek SMS-ben. A nyilvános profiljaimról továbbra is kijelentkezve maradtam és,akik a privátomon írtak,azt megnéztem és válaszoltam. Bence is üzent,hogy mi újság van velem. Úgy döntöttem elmondom neki,hogy beteg vagyok. Leírtam neki mi volt tegnap és,hogy milyen betegségem van. Mikor mindennel végeztem,ami social media letettem a telefonomat. Befejeztem a reggelit és pont addigra anya is hazaért. Berontott a szobámba és odadobta a lázmérőt. Mértem a lázam és közben anyával beszélgettem.

-Mi újság van Laurával? Alig beszélünk mostanában és olyan fura.- érdeklődtem anyától.

Igazából szerintem is az. Szótlan meg egyre kevesebbet eszik. Meg mintha befordult volna önmagába.

-Hm....ez érdekes. 

-Az és egyben nyomasztó is. Na öltözz 10 perc múlva a kocsiba találkozunk. -jelentette ki anya.

-Jó,jó-mondtam. Anyu kiment a szobából,én pedig felöltöztem. Egy fekete farmert vettem fel,narancssárga kötött pulcsival,meg a fekete csizmámat. A hajamat megfésültem és hagytam,hogy a vállamra omoljon. Leszaladtam a lépcsőn. Bezártam magam után az ajtót. Anyu már a kocsiban várt. Beültem mellé és elindultunk. Nem kellett sokat utaznunk,mivel a város nem volt messze tőlünk. Besétáltunk a rendelőbe és örömmel láttuk,hogy csak 2 ember van előttünk. Leültünk egy-egy székre és vártunk. Körülbelül fél órát ültünk a váróban,amikor végre bemehettünk. A doki megvizsgált és megállapította,hogy nekem igazából tüdőgyulladásom van.Nagyon örültem neki.

-Ezeket kérem váltsák ki és a kislány 3 hét múlva jöjjön vissza igazolásért meg kontrollra.-mondta a doki. - Szeretném ha ez alatt a 3 hét alatt kímélné a tüdejét. Iskolába természetesen nem mehet!

-Rendben. Köszönjük szépen! Viszontlátásra!

- Viszlát!- köszönt el az orvos is. Anyával elsétáltunk a közeli gyógyszertárba,majd hazafelé ez a beszélgetés zajlott le köztünk:

-Hol szedtél te össze tüdőgyulladást?- kérdezte anyu.

-Nem tudom. Mindig rendesen felöltöztem és próbáltam nem megfázni.

- Hát akkor?

-Szerintem lelki eredetű lehet a dolog-mondtam. Anyát megleptem a válaszommal.

-Miért is?

-Mert amióta együtt vagyok Bencével,egyre több utálóm lett. És próbálom ezeket az üzeneteket nem elolvasni,de sajnos elég rendesen kapom a beszólásokat a suliban is. És a tegnapi után pedig főleg. Szerintem az lehet a fő kiváltó oka.

-Milyen tegnapi? Mi történt tegnap?-kérdezte anya mérgesen.Mindent elmeséltem neki. Mire végig mondtam haza is értünk.

-Szóval,ha jól értem ez a lány egy rajongó,aki csak azért szerette/szereti Bencét,mert jól néz ki. És nem bírja elviselni,hogy van barátnője,aki nála fiatalabb?- értelmezte anya a történetet.

-Anya én pontosan ugyan ezt mondtam. Adeodáta nem bírja elviselni,hogy Bence velem jött össze és nem vele,mert szerinte én egy rongyos ringyó vagyok és túl fiatal. Nem is értem miért mondja. Egykorú vagyok a Bencével. 

-Na látod kislányom ezt én sem értem. Nem is vagy r*bancos. Mondjuk fiatal vagy,de nem sokkal vagy fiatalabb,mint ez a lány. 

-Hát ez az. Most már érted miért vagyok ilyen hirtelen beteg?- kérdeztem.

- Igen.-mondta anya. Bementünk a házba és rögtön azzal kezdtem,hogy bevettem a kötelező gyógyszereimet. Utána felmentem a szobámba és ledőltem az ágyra. Elővettem a mobilomat. Bencétől 20 új üzenetem jött. Nagyjából annyi volt,hogy jobbulást kíván meg,hogy reméli a koncertre azért elmegyek. Basszus. A koncert. 1 hét múlva lesz. Ezt nem hiszem el. Remélem anya elenged. És abban a pillanatban be is toppant a szobába anya. 

-Anya-kezdtem.

-Igen?

-Ugye tudod,hogy Bencééknek hamarosan koncertjük lesz.

-Igen.

-És azt is tudod,hogy van rá jegyem.

-Igen,tudom. Ha jobban leszel és elmúlik a lázad meg a fejfájásod akkor mehetsz is. Ha nem akkor nem. De addig szigorúan ágyban leszel és pihensz!- tette fel az ujját,hogy nyomatékosítsa bennem,mennyire komoly horderejű dologról van szó. Rábólintottam. Mindenképp ott akartam lenni ezen a koncerten. Olyan városban lesz,ahol én még életemben nem voltam és ezért nagyon kíváncsi vagyok rá. Anya megmérte a lázamat. 38. Az nem sok. Szerencsére estére sem volt már olyan nagy lázam.Elmentem letusolni és 10 óra körül el is nyomott az álom