Elraboltad a szívem /N.H/ //BEFEJEZETT//

20.

Niall szemszöge:

A harmadik óra tesi volt így el kellett válnom a szerelmemtől de csak addig amíg átöltözünk. Siettem amennyire csak tudtam amit a srácok meg is jegyeztek de én annyira nem bírtam odakoncentrálni ugyan is kitudja mit művel Amanda Evivel még én nem vagyok ott így ahogy kész lettem sprinteltem a lányöltöző elé. Pont akkor jött ki rajta Evi. Jó időzítés Horan. Dícsértem meg magam. Ahogy kilépett az ajtón és meglátott rögtön odaszaladt hozzám és megölelt. A pulcsim még mindig rajta volt ami meg kell hogy jegyezzem kibaszott jól állt neki.

- te nem fázol Szerelmem? Oda adom ám! - húzta le a pulcsim magáról de nem hagytam. Nem akartam hogy megfázzon ezért inkább jobb ha rajta marad.
- nem fázom Cicám! Maradjon rajtad. - pusziltam hajába mire kuncogott egyet. Összekulcsolva ujjainkat léptünk be a terem ajtaján és álltunk be a sorba. Belépett az ajtón Liam is de láttam rajta is hogy eléggé meggyötört ahogy a többiek is de próbálja tartani magát hogy Evi ne vegyen észre semmit belőle. Istenem ha kiderűl és az is hogy eltitkoltuk előle akkor biztos vagyok benne hogy nem bocsájtja meg egyikünknek sem és kurva nagy hisztit le fog vágni ami jogos lesz a részéről és ami a legszörnyübb hogy még én is benne vagyok. Nem akarom elveszteni soha ugyan is nélküle nem tudok élni és még csak most kaptam meg. Nem lenne fair az élettől hogyha elvenné tőlem ilyen hamar.
- jol van skacok! Öt kőr futással kezdünk utánna egy kis bemelegítés és utánna röpizhettek. - jelentette ki mire mindenki tette a dolgát. Ahogy lefutottuk a köröket a fiúk mentek hogy felállítsák a hálót mire mentem én is segíteni Harrynek.

Evi szemszöge:

Na most tényleg mindenki lanyha banda. Csak tudnám mitől ilyenek. Liam is ahogy bejött kb úgy nézett ki mint akit elhagyta a csaja és már egy hónapja nem aludt. De nem kérdeztem semmit rájuk hagytam így is ha akarják akkor majd elmondják. Amikor Liam kiadta a feladatot megcsináltam majd odamentem hozzá kicsit feldobni a kedvét.

- jó napot mr. Payne! Hogy tetszik lenni? - kacsintottam rá mire mosolyogni kezdett.
- szia Evi! Jól vagyok köszönöm. - eresztett el egy hamis mosolyt amit inkább neveznék vicsorgásnak mint moslygásnak.
- elfogyott a cigie? - kérdeztem komolyságot tettetve mire értetlen fejét látva folytattam. - csak mert olyan fejet vág mint akit elhagytak és egy hónapja nem aludt. Na meg persze megfosztották a cigitől. - folytottam vissza a nevetésem.
- örülök Evi hogy ilyen jó kedvedbe vagy ma. - kacsintott rám végre.
- tudja mr. Payne! Szerintem magának is futnia kellene öt kört ahhoz hogy feldobódjon. Olyan laza mint a riga lánc. - nem bírtam és elnevettem magam de neki se kellett több ő is felnevetett.
- még mindig a hasonlataid a legjobbak Picur! - nézett rám nevetve.
- tudom! Ja és tartozom magának 200 felüléssel. -kacsintottam rá és otthagytam.

A tesi elég jól telt ugyan is porig aláztuk a másik csapatot nekem köszönhetően. Ahh de elszálltam magamtól. A srácokba is sikerűlt életet lehelnem így már nem néznek úgy ki mint egy háromszáz éves összeszáradt múmia. Éppen matekon ülök mikor is egy papírcetli eltalálta a fejemet. Gyakoribb esetbe ilyenkor már rég felkiáltottam volna de most voltam olyan jófej hogy nem árulom be az illetőt. Fogtam a galacsint és a padomon feltünésmentesen kihajtogatva elkezdtem olvasni a sorokat.

💌 Levél tartalma 💌

    Kedves Evi!

Tudom hogy túl költői vagyok de már nem bírom tovább hogy nem álsz velem szóba. Tudom hogy egy pöcs voltam reggel és hidd el hatvan hatszór megbántam és már reggel is bocsánatot akartam kérni de nem adtál rá eséjt így kénytelen vagyok így közölni veled ha már azokba a barna szemekbe nem mondhatom el. Tényleg nagyon sajnálom és nem akarom hogy elveszítselek téged hugi mert te nekem mindennél többet jelentesz! Még az életemet is odaadnám érted!

Hát mit ne mondjak teljesen lefagytam ahogy a sorokat olvastam és valljuk be ilyet nem minden nap kapsz az embertől főleg nem egy fiútól dehát ez a One Directionél már megszokott hogy ha nem tudja elmondani a szemedbe akkor levelet ír neked és abba reménykedik hogy megbocsátasz neki. Amúgy ha már őszinték akarunk lenni tényleg elég nagy seggfej volt a bátyám reggel velem. Elég sokat gondolkoztam azon hogy most erre mit is mondjak de végűl úgy voltam vele hogy ő mégicsak a bátyám és akármennyire is haragszom rá nekem szükségem van erre a nagy seggfejre. Ígyhát megírva válaszom összegyűrve galacsinra dobtam neki vissza.

Nem haragszom.

Állt a levélben mire Loui felém fordúlva eresztett meg egy nagy mosolyot és dobott nekem puszit mire én elkaptam. Nem kellett több Zayn hagosan felröhögött mire a tanár lekiabálta csóró fejét. A nap hamar eltelt így mehettünk haza. Otthol ledobálva a cuccaim terűltem el az ágyon mikor is hallottam ahogy bátyám kiabál így az ajtóhoz mentem hallgatózni. Igen nálunk One Direction tagoknál még ez is szokás. Na jó én nem vagyok tag de ne feletkezzünk meg hogy a bátyám és a szerelmem igen. Így hát az ajtónak támaszkodva hallgattam bátyámat.

- ne merd belekeverni Evit is! Őt hagyd ki ebből világos? Végre boldog!

......

- nem! Nem érdekel! Ne baszd el az életét! - ezzel lecsapta a telefont és jött fel az emeletre. Gyorsan beleugrottam az ágyamba és gondolkozni kezdtem. Mi az amiről én nem tudhatok? Mit titkolnak előlem? Ezekkel a kérdésekkel a fejembe aludtam el.