Elraboltad a szívem /N.H/ //BEFEJEZETT//

12.

A gyereken egy levakarhatatlan vigyor volt egész órán, míg én unott fejjel próbáltam figyelni. Nem bírtam tovább, így megkérdeztem tőle.

- Mi az, ami miatt ennyire vigyorogsz? - Fordultam felé, hogy jobban lássam. 

- Egy ilyen gyönyörű lány ül mellettem, jó hogy mosolygok. - Kacsintott rám és még mindig fülig érő vigyora volt, mire én annyira elvörösödtem, hogy inkább vissza fordultam a füzetemhez, és arra próbáltam koncentrálni. 

- Cuki vagy amikor elpirúsz. - Kontrázott rá, mire már teljesen kész voltam. Nem értettem, hogy miért csinálja ezt. Miért flörtöl velem, mikor van már kiszemeltje? Teljesen összezavar.

A tanár az utolsó feladatot adta ki amit önállóan kellett megcsinálni. Mit ne mondjak, ez a matek tanár teljesen energia vámpír. Épp az utolsó feladatot csináltam, mikor is pittyent a telefonom. Pont mikor meg akartam nézni, akkor szólalt meg az a zsémbes ember.

- Evelin! Kérem a telefonod! Órán nem lehet telefonozni! - Akadt ki a tanár és kezét felém nyújtva várta, hogy odaadjam neki. 

- Elnézést, de muszáj megnéznem! - Nyökögtem ki, mire fogta magát felált, és odajött hozzám.  

- Evelin Tommlinson! Az én órámon nem tűröm az ilyen viselkedést és az effajta beszédet! Vagy ideadod azt a telefont, vagy beírok egy szaktanárit! - Mondta a tanár, mire nem volt más választásom, odaadtam neki a telefonom. Alig vártam, hogy kicsengessenek erről a buzi óráról. Annyira felcseszett ez a tanár, hogy már írni se volt kedvem, így a padra hajtva a fejemet figyeltem Niallt hogy ír. Amikor végre kicsengettek, odamentem a tanáriasztalhoz és elvettem a telefonom. Valakinek annyira fontos voltam, hogy hagyott hat üzenetet.

Ismeretlen szám: Szia Kicsim! Milyen napod van?

Ismeretlen szám: Hahó!!

Ismeretlen szám: Evelin Tommlinson azonnal válaszolj!!

Ismeretlen szám: Ha nem válaszolsz, nagyon nagy bajba leszel! - írta ezeket anyám, mire annyira elkapott az ideg, hogy rögtön válaszoltam neki, amit Niall árgus szemekkel figyelt és csak annyit hallottam, hogy szólt Zaynnek, hogy hívja ide a bátyámat. Amikor írni akartam, hívott egy privát szám. Előszőr lefagyva néztem a kijelzőt, de aztán feleszméltem és felvettem.

❤ Telefon beszélgetés❤

- Na szia te ribanc! Mi az, hogy nem válaszolsz az üzeneteimre? - Hangja idegesen csengett. Túl idegesen. 

- Nem vagyok köteles neked válaszolni! - Szűrtem ki fogaim közül a szavakat. Addigra már bátyám is odaért hozzám a többiekkel együtt. 

- Ohh igen? Talán valamelyik sarkon ücsörögsz? - Nevetett fel anya gúnyosan, mire a szemeim megteltek könnyel és itt elpattant a cérna. 

- NEM VAGYOK TE, AKI ÚGY VÁLTOGATJA A PASIAIT MINT MÁS A ZOKNIJÁT!!! FOGD FEL, HOGY BOLDOG VAGYOK NÉLKÜLED TE ALATTOMOS VÉN KURVA!!! ELEGEM VAN BELŐLED ÉS A ZAKLATÁSAIDBÓL!! HA NEM HAGYSZ BÉKÉN MEGÖLLEK, ÉS HIDD EL MINDEN PERCÉT ÉLVEZETTEL FOGOM CSINÁLNI!! - Ordítottam zokogva a telefonba, mire a fiúk lefagyva néztek rám, legjobb barátnőm pedig átölelve nyugtatott, míg Lou átvette tőlem a telefont és kiment.

❤ Telefon beszélgetés vége❤

Hála isten ebbe a pokolba az utolsó órámról is kicsengettek, így én voltam az első aki kirohant, és szapora léptekkel indultam meg haza. Úgy döntöttem, hogy most nem a koliba megyek, hanem meglátogatom apát. Nem volt még alkalmam vele túl sokat beszélni, ezt szeretném most helyrehozni. Szegény Louit se vártam meg, pedig kiabált utánam. Az egész utat végig sírtam és magamat átkoztam, hogy nem lehet normális családom, és hogy anyám nem hagy békén. Bezzeg másoknak könnyű az élete, mert nekik együtt vannak a szüleik és boldogok. Bárcsak nekem is együtt lennének a szüleim! Bármit, ismétlem, bármit megadnék, hogy nekem is legyen egy szerető anyukám és egy szerető apukám, akik együtt vannak boldog házasságban, és mi is Louival ott vagyunk mint egy nagy család! Ahogy ezen gondolkoztam szétsírt szemekkel, már otthol is voltam. Megláttam apa kocsiját a feljárón, így tudtam, hogy itthol van ő is. Nem nagyon beszélünk, de most azt hiszem helyre kellene tenni ezt is. Lehet ő azt várja, hogy én nyissak felé. Belépve az ajtón apa épp a konyhába ügyetlenkedett a palacsintával, amin jót szórakoztam.

- Evikém! Jót mulatsz apád bénaságán? - Vágott értetlen fejet, mire még jobban elkapott a nevetés. 

- Kimondottan jót. - Kacsintottam rá, mire ő is elnevette magát. - Na várj! Segítek. - Kuncogtam tovább. Közben odasétáltam hozzá. 

- Az jó lesz. Így is több palacsinta került a padlóra, mint a tányérba. - Nevette el magát kínosan. Ahogy a palacsintákat gyártottuk, teljesen meg feledkeztem arról, hogy ott hagytam Louit és hogy nála maradt a telefonom. Csak akkor esett le, mikor megérkezett, és letette az asztalra.

- Látom már jókedved van. - Mondta mosolyogva az asztalnál ülve egy palacsintával a kezébe. 

- Miért mi volt a baj? - Vágott apa értetlen fejet, és köztem meg Loui közt ingatta a fejét. 

- Semmi. - Vágtam rá egyből, mire Tommo idegesen csóválta a fejét. Nem akartam elmondani apának. Már így is annyit veszekedett anyával.

- Apának joga van tudni róla Pöttöm. Szóval csak annyi, hogy Evit anya nem hagyja békén, és az elmúlt napokba folyton hívogatja, meg ír neki. - Fordult apa felé, akinek az álkapcsa megfeszült, és felált az asztaltól. 

- Holnap telefonszámot fogsz cserélni! Bemegyek a boltba, és veszek neked SIM kártyát. Csak én meg a srácok fognak róla tudni, na meg persze a bátyád és Emi. - Közölte apa ellentmondást nem tűrően. Felmentem a szobámba, ahol lepakoltam és bementem lefürödni. Engedtem egy kád forró vizet, meg tettem bele orgona illatú habfürdőt és belefeküdve lehunytam a szemem. Teljesen megfeledkeztem a külvilágról, csak akkor eszméltem fel, mikor már kb másfél órája benne ülhettem, és már langyos volt a víz. Kiszállva megtörölköztem, és felvettem a kedvenc pizsamámat, majd a szobámba elővettem a holnapi tanulni valót, és megtanultam. Ez egy bő órámba tellett, mire annyira elálmosodtam, hogy elpakoltam holnapra és az ágyba fekve ahogy leért a fejem a párnára, már aludtam is. 

 Sziasztok Drágáim! Meghoztam a következő javított részt is! Remélem, hogy tetszeni fog nektek! Ha találtok valami olyat, ami még javításra szorul kérlek jelezd! További jó olvasást, puszii!😘😘