Elraboltad a szívem /N.H/ //BEFEJEZETT//

43.

Reggel arra ébredtem mintha forogna velem a szoba. Kipattantak a szemeim majd körbenéztem hol is vagyok. Niall kezét éreztem a derekam köré fonódva a saját szobánkba. A szédülésem csak erősödött ahogy lenéztem az ágyról. Hírtelen tört rám a hányinger amitől úgy pattantam ki az ágyból mintha ágyúból lőttek volna ki.

- minden oké Kicsim? - Niall odajött hozzám és a hátamat símogatta. Odapillantottam majd belenéztem azokba a gyönyörű jégkék szemeibe és ilyedtséget láttam benne felfedezni.
- persze Szivem! - fordúltam felé majd óvatosan kezemmel megsimítottam arcát. Mosoly kúszott az arcomra.
- mi történt Kicsim? - guggolt le mellém majd kezeimet megfogta.
- nem tudom. Lehet hogy össze szedtem valami kis influenzát. - mosolyogtam tovább ezzel megnyugtattam őt is.

Vasárnap van. Holnap suli és még készülnöm is kellene mert holnap dogát írunk magyarból. De mielött neki állok fel kell öltöznöm és reggelit készíteni. Bementem a fürdőbe és csináltam forró vizet. Épp tettem kontyba a hajamat hogy ne legyen vizes mikor kicsapódott az ajtó és Niall kishúga futott oda hozzám.

- Evii fürödhetek megint veled? - nézett rám nagy bociszemekkel, ujjait tördelve.
- persze Kicsim! Gyere nézd meg milyen melegre csináljam a vizet. - simítottam végig aprócska fején.
- ez igy nem ér Kicsim ő fürödhet veled én meg nem? - nézett rám Niall nagy szemekkel.
- Szerelmem veled alszom ne legyél mohó! - tipegtem oda hozzá majd kezeim közé vettem fejét ő pedig átkulcsolta derekam. Hosszan nézett a szemembe majd megcsókolt. A csókunkat egy aprócska köhécselés szakította meg. Rámpillantott azokkal a gyönyörű jégkék szemeivel majd kacsintott és kilépett az ajtón.

Emmával sokat nevettünk és játszottunk a fürdés alatt. Szerintem a ház másik oldalán lehetett hallani ahogy nevetünk. Mikor kész lettünk felöltöztünk és kimentünk reggelizni. A hányingerem csak fokozódott mikor megéreztem a friss kávé illatát. Azonnal kirohantam a helyiségből mert ha nem tettem volna meg tuti hogy ott landol a pohár vizem a földön amit még fürdés elött ittam meg. Niall nagyon aggódott a folyamatos rosszúl léteim miatt. Az anyukája ma el akart vinni orvoshoz is hogy megbizonyosodjanak róla hogy tényleg jól vagyok. Nagy gyözködések árán de sikerűlt őket lebeszélnem mert úgy is tudom hogy az csak egy kis influenza. Pár nap vagy egy hét és teljesen meggyógyulok.

Reggeli után segítettem elmosogatni majd ledőltem a kanapéra kicsit szusszanni mert teljesen kimerűltem. Niall odajött hozzám majd egy plédet megfogva odakuporodott mellém és betakarta kettőnket. Bekapcsolta a tv-t alapzajként majd rámnézett és elmosolyodott.

- mi az Kicsim? - simítottam végig arcán mosolyogva. Gyönyörű jégkék szeme csak úgy ragyogott.
- annyira hálás vagyok a sorsnak hogy vissza fogadtál és itt vagyunk egymásnak! Nagyon szeretlek Egyetlenem! - a könnyeim megindúltak. Valamiért sokkal érzékenyebb lettem de leszarom mert Niall ad boldogságot az életembe.
- én is nagyon szeretlek téged Kicsim! - simítottam mégegyet arcán majd odahajolt hozzám és gyengéden megcsókolt.
- ma lesz egy kis családi vacsora amire te is hivatalos vagy Egyetlenem! Remélem valami csinos ruhát veszel fel! - kacsintott rám majd újra megcsókolt.

Délután három óra van és nem tudom mit vegyek fel. Semmi olyan ruhát nem hoztam magammal ami jó lehet egy ilyen vacsorára. Mivel Emmának sincs semmi ruhája úgy döntöttünk hogy elmegyünk shoppingolni egy kicsit.

A harmadik boltot jártuk végig de semmi értelmes ruhát nem találtunk. Ránéztem a topshop kirakat falára és egy nagy levegőt véve bólintottam Emmának hogy ebbe bemegyünk. A remény teljesen meghalt bennem amikor is szembe találtam magam egy gyönyörű halvány rózsaszín alúl tűlszoknyás egyberuhával. Emmával egymásranéztünk és mindkettőnk szája mosolyra húzódott. Emma tökéletes ruhája már a kosárban van. Már csak az enyémet kellene megtalálni. Addig addig keresgéltünk míg Emma egy gyönyörű királykék egyberuhát húzott elő ami nem annyira testhez simuló de nem is annyira bő. Combközépig ér és a pántja strasszkövekből áll.

- Evi ezt mintha rád szabták volna! - Emma teljesen bezsongott a ruha láttán. Kicsi jégkék szemei csak úgy ragyogtak ahogy magamhoz vettem az anyagot.
- igen Szivem ez nekem is nagyon tetszik! Remek választás! Na mennyünk fizetni, remélem azért Niallnek is tetszeni fog! - mosolyogtam Emmára miközben ballagtunk a pénztárhoz.
- biztos vagyok benne hogy amint meglát ebbe a ruhába újra beléd szeret majd! - kicsi kezeit összecsapkodta és elégedetten sétált mellettem. Boldog voltam hogy befogadtak a család tagok és hogy Emmával ennyira jol megértjük egymást. Hazafele sétáltunk mikor megszólalt a telefonom. Rápillantottam és Zayn nevét láttam a kijelzőn egy sms-t írt. Kivettem a táskámból a készüléket és olvasni keztem.

Zayni😍😜😁: szia Picur! Ne haragudj hogy csak most kereslek de úgy is tudod már hogy elköltözöm! Emire meg ne haragudj te is követnéd Niallt ha el kellene mennie valahova! Bocsáss meg mindkettőnknek és nagyon szeretlek ezt sose felejtsd!😘❤

Könnyezve olvastam végig a sorokat. Nem hittem hogy azok után még írni fog de aztán hamar rádöbbentem mennyire haragszom rá amiért itt hagyja a bandát és csak úgy lelépnek. Visszatettem a készüléket a táskámba és folytattuk tovább utunkat hazafelé ugyan is nem akartam elkésni.

  Sziasztok Drágáim! Ne haragudjatok hogy ilyen sokára hoztam új részt de nagyon sűrű programjaink vannak. Ahogy tudom mindig írok és igyekszem a részekkel. Remélem hogy ez is tetszeni fog nektek. Puszii!😘😘