Kék íriszek - Levi x OC (Befejezett)

11.

"Pár héttel késöbb"

Liz unottan sétált Levi mellett aki csak az utat nézte. Mindkét ember hátán rőzsék voltak amiket le kötözve vittek.

A hadnagy unottan meg egyenesen ment de Liz az út szélén lévő kavicsokat rugdosta arrébb miközben egy olyan dalt dudolászott amit mindkét ember ismert.

A So ist es immer-t.

A hadnagy szíve a dalra összeszorult. Akkor hallotta ezt a dalt utoljára mikor Isa-ék még éltek. Rögtön rá orditott Lizre aki meg ijedt  a férfi éles mégis fájdalmas hangjától.

-BEFEJEZNÉD ENNEK A DALNAK A DÚDOLÁSZÁST BAZD MEG?!

-B-bocsánat....-állt meg Liz mire Levi is ezt tette. A lány nagyon meglepődőtt a férfi hangjától. Ó... még mennyire hogy meg ijedt. A hadnagy eddig nem beszélt így Lizzel csak a sajátos kedvességével.

-Tsk. Faszom.-morogtam a férfi elnézve a gyerekről aki csak egy helyben áldogált.-nem jössz kölyök?
-D-de.-kezdett el futni a hadnagy felé Liz. Mikor oda ért akkor a férfi megszólalt.

-Bocs.-a szóra a lány rá kapta a tekintetét Levira.-csak fáj ez a dal nekem. Nem tudnál másikat dudolni?-kérdezte gyengéden a férfi mire Liz elgondolkozott a földet nézve a lába elött.

-Sajnos nem. Én csak ezt az egyet ismerem.
-Akkor megtanítalak egyre.-simitott végig a lány haján a férfi magához húzva mivel jött egy szúrós bokor.-és ha ne tán valami fül problémád lesz akkor bocsánat.-a barna hajú össze ráncolta a szemöldökét.

-Olyan rosszul nem énekelhet Hadnagy.-pillantott a férfira a lány.

-Nem tudhatod. Bár eddig nem igen énekeltem.-viszonozta a hadnagy a pillanatást így mind két ember a másik íriszeit figyelte.

Ezután el csöndesedtek és tovább sétáltak. A mély csend mind a két emberre rá ment így nem szólaltak meg.

Mind a ketten nyugodtan hallgatták a madarak énekét. Liz ekkor megszólalt meg pillanatva egy folyót.

-Nem fürdünk egyet?-kérdezte a folyóra mutatva mire a hadnagy rá kapta a tekintetét.
-Tessék?

-Nem fürdünk egyet?-mozgatta meg a karját Liz (meg ismételve a mondatát) hogy a fekete hajú a folyóra nézzen. Rá is nézett.

-Kölyök hamarabb fagy le a segged mint eddig ha abba bele mész. Ráadásul fasz tudja mi van annak az alján. Be megyünk a vizbe te meg elmerülsz nekem mert nem ér le a lábad akkor mit fogok gondolni magamról a jövőben?!

-Nem fogok el merülni.-indult el a folyó felé Liz lerakva a rőzséket a földre.-ha Őn utánnam jön akkor biztos nem fogok.

-Hát ez bolond.-morogta a férfi motyogva majd elindult a vetköző Liz felé aki csak egy butyit hagyott magán. Levi össze szedte a társának a ruháit majd leülve a folyó partjára nézni kezdte a barna hajút aki unottan nézte a vízhőmérsékletét bele lépve vizre. A víz langyos volt.
-Mi lesz? Nem merülsz?

-De.-kezdett el bele sétálni Liz be a folyóba. Mikor bent volt akkor az orra aljáig elmerült benne. A barna hajú a hadnagyot nézte miközben az íriszeivel azt üzente neki hogy "jönnön már be".

A férfi amint fogta az üzenetet akkor fel állva elkezdte levenni az övét ahogy a többi ruhadarabját is kivéve a boxerét. Az még mindig rajta feszített.

Lassan elindul a férfi Liz felé majd óvatosan bele merült a vizbe. Levi a nyakáig merült majd megszólalt.
-Most örülsz?-krdezte unottan. Liz elégedetten mégis unottan bolintott majd a száját ki vette a víz alól.

-Természetesen.
-Tsk.-pillantott a férfi a Lizről a vízre.-amugy nem is olyan hideg ez a viz mint gondoltam kölyök.
-Ja.