Kék íriszek - Levi x OC (Befejezett)

37.

"Este"

Liz vissza emlékezett édesanyja utolsó mosolyája ami lehet hogy csak egy apró mosoly volt mégis nagyon sokat ért.

Az volt az utolsó amit 834 tavaszán utoljára látott Liz. Utánna pár nappal késöbb meg halt a nő és más kezdett el neki mosolyogni. Ráadásul félmosolyokkal.

Ő volt Levi hadnagy aki magához vette és felnevelte. Edzést is adott neki amin nem volt olyan elnéző fajta a lánnyal mint a normális percekben. Levi 10szer, 100szor, 1000szer erősebb kiképzésben részesítette őt.

Tudta hogy ha Liz már fürdeni fog az izzadtságban akkor is egy olyan embert fog képezni belölle aki minden percben készen áll hogy meg védje magát. Persze.... Levi egy dolgon nem tudott változtatni. A lány lelkén. Azon saját magának kellett.

-Meddig ülsz még azon a szaros kanapén? Inkább menj lefeküdni.-lépett ki a szobából Levi.
-Nem vagyok álmos.-motyogta a választ a barna hajú nagyot sóhajtva.

-Na persze. Én meg Levi hadnagy nem vagyok.-indult el a férfi a társa felé.

-De most komolyan.-kezdett el szövegelni a barna hajú. A fekete eközben felemelte a kanapéról majd megindult vele a szoba felé. Időközben már a töke tele lett az állandó szövegelés miatt.

-Inkább fogd be.-rakta le az ágyra Lizt majd mellé bújva meg ölelte.-aludjál.
-Tsk. Oké.-viszonozta az ölést majd szép lassan lehunyta szemeit.

---

"Egy héttel késöbb"

Liz bőröndje gyorsan megtelt ruhákkal és a csizmától a nadrágig kb. minden volt ott. Még az a kék ruha is benne volt amit a bálon vett fel.

Pár nappal ezelött volt pár dolog pl. elrabolták Erenéket majd vissza és Rod Reiss óriásával is foglalkoztak. Rengeteg dolog történt és nem lehet fel sorolni.

Volt egy kiemelkedő esemény is. Ott a hadnagy beszélt Lizre nézve. A nézése nem volt oktalan mivel hozzá végezte a szavait.

Miután végig hallgatták a kis monológját akkor kimondta azt ami a legfontosabb volt. Ez a "légy te a királynő" volt. A kék szemű elválalta a rá váró feladatot még akkor is ha lekorlátozódik pár percre a hadnaggyal és a barátaival töltött ideje.

-Kész vagy?-sétált be Eren a szobába mikor a barna hajú kész lett a pakolással.
-Persze.-bolintott Liz majd leszedte az ágyról a bőröndjét.

-Add. Nehéz lehet.-indult meg Eren az ágy felé.
-Attól hogy nő vagyok attól még nem vagyok gyenge.-mondta unottan Liz félmosollyal a szája szélén.

-Tudom, de a hölgyeknek segítség kell.-fogta meg a Eren a táska fogórészét hogy felemelje és vigye ám ez nem ment egyről a kettőre ugyanis egy centit se mozdult a bőrönd.

-Mi a franc van ebben ólom?!
-Csak nem el hagyott az erőd?
-Dehogyis.-társa erre kuncogni kezdett.

-Inkább add ide.-Eren elengedte a bőröndöt Liz pedig egy mp alatt felvette a földről a táskát és vinni kezdte. A fiú állkapcsa a földet verte.

-Mi a...?!
-Jut eszembe.-fordult vissza Liz a zöld szemű felé sétálva. Mikor oda ért akkor egy puszit adott az arcára a tulajdonos azonnal vörös lett.-ezt azért mert segíteni probáltál.-mosolygott liz majd meg fordulva a lépcső felé kezdett el lépkedni.
-K-köszi!

Remélem jó lett.