7.Tesó

4.3K 113 8
                                    

Egész jól elvoltunk a héten. Beszéltünk anyával is és megkértük, hogy vegye el a telefonomat addig se gondolok Zsófira. Elmászkáltunk minden féle erdőbe, látogattunk tavakat is, de persze voltunk moziba és állatkertben is. Minden jól ment egészén egy esti vacsoráig. Rettenetesen nagy vihar volt. Egész héten mellettem ült Kriszti, de most kivételesen Tomi, mellé ült és elküldött a velük szembe lévő helyre. Egész vacsora alatt furcsán viselkedtek. Kriszti fején azt látszott, hogy nem élvez valamit Tominak meg az a szokásos sunyi mosoly ült az arcán, amivel anyára szokott nézni. Foggalmam sincs mi történhet az ő részükön. Ahogy befejeztem, elindultam a szobámhoz és Kriszti egyből követett engem. Gyorsan elém futott és egészen a szoba belső teréig húzott maga után.
-Nagy baj van.- szólalt meg.
-Mi történt?
-A tesód.. az asztal alatt... megállás nélkül fogdosott.
-TESSÉK?- kiáltottam fel, elég hangosan.
Nem mondott semmit csak a szokásos megrémült arcával nézett rám. Nem egy félős típus. A horror filmeken is nevetni szokott és ha ő fél nagy baj van. Probaltam őt megnyugtatni és a következő napokban igyekeztem úgy csinálni, hogy Tomi, a közelébe se férjen.

Volt olyan szerencsém hogy még a héten hazament. Csütörtök volt így nem sokáig kellett kerülnünk. Krisztivel elmászkáltunk otthonról és igyekeztünk jól érezni magunkat. Egyik este elmentünk bulizni. Minden egész jól indult. Elhívtunk pár havert. De volt ott egy lány. Ez a lány meg pont Dorina volt és nem volt egyedül. Egy 2személyes asztalnál ült egyedül. A másik széken volt egy kabát.
Teljesen jól elvoltunk. Egyszer csak Kriszti el kezdett kitoloncolni a helységből. Nem értettem semmit. Egyik pillanatról a másikra történt minden. Csak egy pillantást tudtam vetni ahoz az asztalhoz, ahol Dorina ült és megláttam őt.. Zsófi volt vele. Még mielőtt észre vett volna minket kiértünk és Kriszti próbált megnyugtatni. Esélytelen volt a helyzet. Teli torokból elkezdtem sírni.
Nem tudom elhinni, hogy összejött ezzel a csajjal. Vagy kitudja. Lehet már, hogy régebb óta alakult valami. Nem is törődtem vele. Egyszerűen összetörtem. Újra. Majd nagy nehezen összeszedtem magam és elindultam befelé.

-Biztos ezt akarok?- kérdezte Kriszti

-Igen. Van egy tervem. Csak kövess.

-Rendben van. Mehetünk..- válaszolta bizonytalanul.

Olyan furcsa volt. Nem szokása bizonytalanak lenni. Mindig magabiztos, de most nem volt az. Félek, hogy valami baj lesz. Ahj. Na m1 majd lesz ami lesz.

Ahogy bementünk kiszúrtam, hogy Zsófival párhuzamosan egy csajjal egyfolytában engem nézett. Ezt persze Dorina is észrevette és próbálta a Zsófi figyelmét elterelni rólam de nem sok sikerrel járt.

Krisztivel buliztunk és az a lány aki engem figyelt elindult felénk. Odajött hozzám.

-Szia Zita vagyok.Téged hogy hívnak?-kérdezte egy nagyon cuki mosolyal az arcán.

- Szia alexandrának hívnak, de hívj csak Szandinak.

-Ó ez szép név. De ha nem gond inkább hívnálak Alexnek. Van kedved ismerkedni?

-Hmm persze. Benne vagyok.

-Én most inkább nem zavarok.- kacsintott rám Kriszti- Jó szórakozást!!

Rohadt sokat beszélgettünk és éreztem magamon Zsófi tekintetét. 1x-2x én is rápillantottam és akkor rögvest elhúzta a fejét. Láttam rajta, hogy nem tetszik neki az amit lát. De ez most kijárt neki. Egyre többet beszélgettem ezzel a Zita lánnyal majd felvetette ötletnek, hogy menjünk táncolni. Egyből bele is egyeztem és egyre közelebb és közelebb kerültünk egymáshoz. Egészen odáig míg nem össze nem ért a fejünk. Egy pillantást vetettem oldalra és pont minket figyelt Zsofi. De még mielőtt bármit is reagálhattam volna rá Zita megcsókolt és én viszonoztam. Arra lettem figyelmes, hogy valaki elfut a Wc-k felé és valaki trappol én felém. Zsófi futott el és Dorina jött felém mint egy rinocérosz. Elkezdtem futni míg nem Zita és Kriszti állítottak le a csajt.

-Darabokra törted a szívét, te mocsok állat.

Nekem sem kellett több és egyből felforrt az agyvizem.

-Te inkább maradj csendben! Inkább pusztulj meg vele együtt hisz miattad vágott olyanokat a fejemhez amik daraborka törték a szívem. És nem értem miért fáj neki mikor lószart se érek az ő szemében. Kibaszottul szerettem őt és még mindig szeretem, de ő sose érzett úgy irántam mint én iránta.

A csaj meghökkenve állt ott előttem és láttam, hogy Zsófi mögé állt. Nem bírtam vissza tartani a sírást egyből elkezdtem zokogni és kirohantam a bárból.

Egészen egy messzi parkba rohantam, ahol leültem egy fa tövébe és elővettem a ,,mindig magamnál tartott" pengémet és elkezdtem vágni a kezem. Ömlött belőle a vér és kezdett elsötétülni minden.

Végül csak arra lettem figyelmes, hogy valaki fut felém a nevemet ordibálva és csak annyira emlékszem, hogy eldőlök és végleg elsötétül minden.

Új lány. Új érzés. Where stories live. Discover now