Felkaptam a tárcám és kiviharzottam a szobából. Egészen a büféig meg sem álltam.
Egy igen csak ismerős arcra lettem figyelmes.
Azzal a lánnyal találtam magam szembe akivel a bulin kavartam.Odaléptem hozzá majd megszólítottam:
-Zita? Te vagy az?
-Ohh Alex. Igen. Szia, hogy hogy itt vagy?
-Hát ahm. A buli után vérveszteséggel hoztak be a korházba.
-MERT? MI TÖRTÉNT?-kiáltott fel.
-Hát.. Fogtam egy pengét és elintéztem magam..
-Ahh istenem... Ez annyira rossz.. Nem hittem volna, hogy ekkora bajt okozok neked, hisz még nem is ismerlek..
-Hé nyugi!! Nem te voltál a hibás.
Láttam rajta, hogy nem hisz nekem így valami jót akartam tenni, hogy elhiggye, nem csinált semmi rosszat.
-Ha kiengedtek örülnék, hogy ha átjönnél nálam.
-Hmm nem is tudom.
-Naa. Ne kéresd magad.
-Jó jó. Benne vagyok. -válaszolta és az arcán egy perverz mosoly ült.
-De te miért vagy itt?-félve kérdeztem, hisz reménykedtem, hogy nincs semmi baja.
-Az öcsém sikeresen eltörte a lábát.- nevetett fel.
Olyan aranyos a nevetése. Egyszerűen ahw. Nagyon tetszik ha nevet.
-Uhh, csóri.
-Hát aki a garázs tetejéről le akar ugrani a trambulinra nem csóri csak hülye. -nevetett fel hangosan
-Ja akkor igy már értem.
-Parancsolnak valamit a hölgyek?- kérdezte a büfés hölgy
-Igem igen.
Ahogy elmondtam elköszöntem Zitától hisz vissza indultam a szobámba pihenni mivel nagyon fáradt voltam.
-Remélem minél hamarabb találkozunk majd.
-Add a kezed. -elővett egy tollat és oda nyújtottam neki a kezem.- Itt a számom. Amikor kedved van csak hívj. Rád mindig van időm. -itt rámkacsintott majd egy puszit nyomott az arcomra.- na szia Alex.
-Szia.- a hangom elcsuklott a végén.
Ahogy vissza indultam a szobámhoz már csak Zsófit találam ott. Kisírt szemekkel ült az ágyamon.
Se szó se beszéd én oda mentem az ágyhoz. Lepakoltam a vásárolt cuccokat majd megfogtam a térdét, majd amikor felemelte a fejét egészen csípőjéig végig simítottam a testét.
Mire észbekaptam már engem nézett és átkarolta a nyakam.
Nem bírtam ki. Túlságosan kívántam őt és minden ellenére ő az életem.
Szenvedélyesen megcsókoltam. Gyorsan eldurvult a helyzet és mire észbekaptam már alattam volt.
Egyre hevesebben csináltunk mindent. Már a ruhákat rángattunk egymásról lefele, mikor az ajtó nyitódására lettünk figyelmesek.
Egyből lemásztam róla.
Kruszti és Dorina lépett be az ajtón. Lehetett rajtunk látni, hogy mit csináltunk és Dorina elkezdett hátrálni.-Azthiszem én most lépek.-felelte majd kirohant a szobából.
-Szerintem én se fogok zavarni. Csak nyugodtan.- kacsintott ránk Kriszti.
Zsófival lenyugodtunk és leültünk az ágyra.
-Annyira sajnálok mindent én.. én annyira hülye voltam...
-Hé picim. Nyugi! Ne savazd magad. Hisz te csak jót akartál nekem.-válaszoltam.
-És még is nagy bajt csináltam.
-A lényeg, hogy már minden renden van.
Közel hajoltam hozzá majd megcsókoltam. Eltólt magától majd mélyen a szemembe nézett..
-Szeretlek Manó!!
-Én is szeretlek kicsim.- feleltem majd ismét megcsókoltam.
Bocsánat skacok, hogy kevésszer van új rész csak alíg van időm az írásra.💕
YOU ARE READING
Új lány. Új érzés.
RomanceTi éreztétek már úgy, hogy akárhány lány is jöhet az életetekbe, akárhányszor estek szerelembe egyszerűen nem az igazi mellett lyukadtok ki? Nos hát én is. Szandi vagyok és az én történetem elég hosszasra sikerült mielőtt megismertem őt.