A fehér farka ♡Harry Styles♡ ∆Befejezett∆

38

Hát ez is eljött. Ma találkozok az apámmal. Az igazi apámmal. Reggel arra keltem hogy borzasztóan fáj a csípőm, és egy kicsitt ott lent is. Nyöszörögve ültem fel, mire Harry is mocorogni kezdett, majd kinyitotta a szemét.
- Mi a baj, Szerelmem? - simítja kezet a combomra.
- Fáj a csípőcsontom. De robadtul. - simítottam tenyerem egy fájó pontra.
- Lehet a tegnapi együtt létet tényleg hagyni kellett volna. Lehet most azért fáj. - mondta bűnbánóan. - Neharagudj, jobban kellett volna vigyáznom. - mondta szomorúan. Itt már a hátamnál ült lehajtott fejjel.
- Hé, nem a te hibád. Én is ugyan úgy akartam mint te. El fog múlni. Lent beveszek egy fájdalom csillapítót és kész. Nincs baj. - hajoltam hátra, puszit nyomtam az arcára. - Segítesz lemenni a konyhába? - nézte. Rá bociszemekkel.
- Persze, gyere. - segített felállni, mire kicsit felszisszentem, majd lassan keballagtunk a konyhába, ahol szintén egy fajdalmas nyögéssel ültem le.
- Hozom a gyógyszert. - indult meg a gyógyszeres szekrényhez. - Tessék. - rakta le elém a pirulát és egy puhár vizet. - Utána bekenem egy kis nyugtató kenőccsel, hátha könnyebben múlik. - simított vegig a hatamon.
- Renben. - nyeltem le a pirulát. Harry felkísért a szobámba ahol a krémet elkezdte belemasszírozni a bőrömbe. Olyan 4 körülig pihentem, de utána elindultunk a kávézó felé, Calummal. Kicsit még fájt a csípőm, de már nem annyira. Szerencse.
Folyt. Köv.