A fehér farka ♡Harry Styles♡ ∆Befejezett∆

24

Nagyot sóhajtottam, majd lementem a földszintre. Harry ott forgolódott a kanapén. Megsajnáltam szerencsétlent, igy oda mentem hozzá, és elkezdtem ébreszteni őt. Nem kellet sokat vacakoljak, mivel hamar felkelt.
- Nancy? - kérdezte hunyorogva.
- Igen. Gyere fel a szobába. - szántottam végig ujjaimmal a haját. Ő csak némán bólintot, és engem követve, jött fel a szobába. Nem szólalt meg, csak a kezemet fogva követett, majd mikor behúztam az ágyba alig mert hozzám érni.
- Ne haragudj a tegnapiért. - motyogta szomorúan. Csak sóhajtottam egyet, majd felé fordultam.
- Nem tudok rád sokáig haragudni. De a tegnapi övön aluli volt tőled. - mondtam ki.
- Tudom, és sajnálom. Nem tudom mi ütött belém. Nem akartalak megbántani. Sajnálom. - hajtotta le a fejét. Láttam valamit megcsillanni a szemeiben. Könnyek.
- Istenen, Harry. - öleltem magamhoz a fejénél. - Ne sírj. Ez csak egy kisebb vita volt. Nem történt semmi. Légyszi ne sírj. - simogattam a haját.
- Sajnálom. - szipogta, szorosan karjaiba zárva.
- Semmi baj. - suttogtam. Harry fejét a vállamba fúrta, majd így próbált lenyugodni. Percekkel később már csak az egyenletes szuszogása volt hallható. Vissza aludt. Bár reggel 7-kor nem is csodálom. Rám is rám férne még egy-két óra pihi. Még egy kicsit turkáltam Harry nagy hajában, majd én is megpróbáltam aludni. Most legalább gyorsabban ment, mint a szerelmem nélkül.
Folyt. Köv.