Boy With Luv / TaeKook (Befejezett)

A Diploma munka /8.rész

_1 hét múlva_

Igazán eseménydús volt az elmúlt 1 hetünk, több okból is.
Hétvégén ahogy megbeszéltük, meglátogattuk a szülőket. Szombaton Namjoon szüleihez mentünk el, vasárnap pedig az enyémekhez. Hála égnek mindegyikőnk szülei itt laknak a külvárosban.
Mindeggyikőjük jól fogadta az eljegyzést, az anyukáink még el is sírták magukat. Az enyémnek le kellett ülnie, mert nem bírt állva maradni, Namjoon édesanyja pedig sírva borult a nyakunkba.
Iszonyatosan megkönnyebbültünk, hogy a szüleink nemcsakhogy támogattak minket, hanem örültek is nekünk.

Jimin és Yoongi mostanában kevesebb időt töltöttek velünk, de mi azt a plusz időt is kihasználtuk. Namjoon és én, szinte összenőttünk. Minden percet amit lehetett együtt töltöttük el. Persze kicsit furcsáltuk ezt a hirtelen változást. Yoongi és Jimin eddig is sok időt töltöttek el együtt, de az utóbbi időben ez a kétszeresére nőtt.

Az egyetem ment tovább, mint ahogy eddig.

Éshát Taehyung. Nem tudom mit akar tőlem, de kezdek megőrülni tőle. Mindig a közelemben van, ott van ahol én. Egyetlen előadást sem hagy ki. Rendszeresen idegesít azzal hogy teljesen nevetséges dolgokért szól hozzám, pl hogy adjak neki zsepit, mikor nem is folyik az orra. És ami még jobb, hogy kivirágzott. Ha lehet ezt így mondani. Egyre több bőrt hord, ami kiemeli az alakját, és nem mellesleg még jól is áll neki. Elkezdett fekete szemceruzát használni, ami csak jobban kiemeli a szép szemeit. Tudom hogy nem lenne szabad ilyet mondanom, de nem tudom máshogy kifejezni. Akárhogy nézem, Taehyung egy jól kinéző idióta. Viszont ettől függően még mindig nincsen közöttünk semmilyen kapcsolat. Még talán ismerősi sem.
Hoseokkal viszont nagyon jóban vannak ahogy elnéztem. Általában együtt mennek el, és az egyetemen is sok időt töltenek együtt. De végülis gimis barátok voltak szóval nem csodálom.

~Taehyung szemszögéből ~

Mindent megtettem hogy a közelében legyek, és felkeltsem a figyelmét. Egyre több bőrt vettem fel, és még a sminkelést is bevállaltam. Ha egy kicsit is, de megmozgattam a gondolatait az én irányomba. Sokszor, akár ha pár pillanatra is, de megbámul. De ez még nem volt elég nekem. Nem voltam biztos magamban. Életemben legelőször. Ezt teszi velem Ő. Megváltoztat, és más emberré tesz.
Elkezdtem a legértelmetlenebb dolgokért is őt zaklatni. Idegesítettem vele, és nem minden esetben rossz.

A tervem tökéletesen működött. Persze éreztem egy halvány bűntudatot, hiszen egy négy éves kapcsolatot akarok szétválasztani, de biztos vagyok benne, hogy akármilyen boldog is most Kook, én kétszer olyan boldoggá teszem majd. És ezt meg is ígértem neki. Persze csak gondolatban. Megtetszett, megszerzem

~Jungkook szemszögéből ~

Reggel nem kaptam keltést. Magamtól keltem fel, és emiatt biztos voltam benne hogy elkéstem. És igazam is volt. Az órámra nézve pedig már teljesen biztossá vált hogy nem megyek be az első órámra, hiszen már fél órája megy.
Kissé idegesen léptem ki az ajtón.
-Nam! - nem érkezett válasz- Namjoon! - még mindig semmi- KIM NAMJOON! - mivel erre sem érkezett válasz, kezdtem ideges lenni. Hol van Namjoon? Idegesen téptem fel a fürdő ajtaját, hátha csak rossz a humora ma reggel, de az ajtó mögött csak az üres tér volt. A hajaba túrva, egyre idegesebben rohantam a konyhába, hátha hagyott valami üzenetet hogy hol van, de semmit nem találtam a hűtőn, és a pulton sem.

Visszatohantam a szobába a telefonomért, és azonnal tárcsáztam a számát. Pár csöngés után fel is vette.
-Jó reg...
-TE HOL A JÓ BÜDÖS ISTENBEN VAGY NAMJOON?!
-Az egyetemen Nyuszi. Hagytam üzenetet is neked. Jin professzorral beszéljük meg a diploma munkám részleteit. Nem találtad meg? - a hangja kicsit fura volt, éreztem benne valamennyi megbánást.
-NEM NAM NEM TALÁLTAM MEG!
-Pedig direkt melléd tettem az ágyba. - az említett helyre néztem, majd homlokon csaptam magam, mivel az említett papír tényleg ott volt.
-Baszki Namjoon ne haragudj... Tényleg ott van..
-Semmi baj, de ha jól sejtem most ébredtél, szóval az első órára ha nem is, a másodikra érj be kérlek.
-Rendben. Ott találkozunk. Szia!
-Szia Szivem! - és letettük.

Nagyot sóhajtva indultam a fürdőbe egy teljesen véletlenszerűen kiválasztott ruhával.
Sokkal nyugodtabb voltam, hiszen azt hittem hogy valami ban történt vele, miközben csak a művészet tanárral tárgyalja meg a diploma munkáját.
Gyorsan lezuhanyoztam, majd azonnal el is indultam, hiszen kivételesen késésben voltam.

Az egyetem előtt nem állt senki, hiszen Namjoon már az óráján ül, ahogy Jimin és Yoongi is. Az enyém is perceken belül kezdődik, így el is indultam az előadóba.
Már mindenki ott volt rajtam kívül, még a professzor is. Sűrű bocsánatkérések közepette ültem be az egyetlen padba ahol még volt hely.
Nem hittem a szememnek mikor a pad túlvégébe néztem.
Taehyung nézett vissza rám. Hát persze.
Azonnal közelebb kúszott hozzám, és nem bírta csukva tartani a száját.
-Na mivan Kooksi? Csak nem nem lettél felkeltve? - húzta gúnyos mosolyra a száját.
-Ne aggódj miattunk Taehyung, remekül megvagyunk-válaszoltam továbbra is a professzort névze. De ahhoz képest hogy őt néztem, nem tudtam volna megismételni amit mondott. Taehyung illata bódító volt.
-Aham. Akkor mégis mi történt?
- Be kellett jönnie mégbeszélni a diploma munkáját Jin professzorral.
-Az nem az a tanár aki alig idősebb nálunk? - mintha egy lámpa kapcsolódott volna fel a fejében, úgy ugrott egyet, és jobban felém fordult.
-De igen ő-néztem rá unottan.
-És biztos vagy te ebben a diploma munkában kicsi Kooksi? - az arcán egy gonosz vigyor jelent meg, mire leesett mire is akar kilyukadni.
-Most húzz vissza a helyedre Taehyung ha nem akarod hogy behúzzak egyet! - mivel Tae látta a szememen hogy simán megteszem, szó nélkül visszacsúszott a végére a padnak, és az óra további részében megtisztelt azzal, hogy még csak felém sem nézett.

Hogy bogarat ültetett-e el a fülemben? Nem. Namjoon nem csalna meg, és én maximálisan bízok benne.