Taehyungal az oldalamon sétáltam a parkolóból az egyetem felé mikor megláttuk Namjoont egyedül állni az épület előtt. Valamit a telefonján ügyködött, de amikor odaléptünk hozzá, el is süllyesztette a zsebébe.
-Sziasztok! - köszönt mosolyogva, miközben kezetfogott Taehyungal és megölelt engem.
-Na most pontosan mond el mit mondott! - vágtam azonnal a dolgok közepébe. Namjoon pedig mindent szó szerint elmesélt. Szinte hallottam ahogy Tae szívéről egy hatalmas kő esik le mikor azt mesélte hogy Yoongi mit mondott róla.
-... És ennyi. Reggel nem szólt hozzám túl sokat. Elmondta hogy nem jönnek be ma Jiminnel, és már vissza is ment a szobába. . - fejezte be a történetet. Pár percig csendben álltunk, azt hiszem mind a hárman emésztettük a hallottakat. De igazából, annyira nem is volt mit. Tae hümmögött egyet, mire mind a ketten odakaptuk a fejünk.
-Csak hogy oldjam a hangulatot- kapkodta a fejét köztünk, mire mind a hárman őszintém felnevettünk. Az egész helyzet nevetségesen abszurd volt. Itt állunk, pár nappal a szakítás után. Az új barátom mellettem, és épp azt tárgyaltuk meg, hogy Namjoon hogy mondta el Yoonginak hogy megcsalt... Ennél nevetségesebb helyzetben nehezen találtuk volna magunkat. Az, hogy ez megtörténik... Egyszerűen mennyi volt az esélye? Szinte semennyi...
-Te figyu... És mi van Jiminnel? - már csak ez volt amit meg kellett tudnom. Mert biztos hogy nem volt sima menet. Amilyen állapotban volt tegnap, nem vagyok biztos benne hogy nem csinált még valami baromságot.
-Hát.. Nemigen tudom-vakarta a fejét. - Tegnap bevitte Yoongi a szobába, és reggel sem láttam. Biztos iszonyat fáj a feje. - rántott vállat-Viszont...
-Igen?!
-Reggel egy véres gézdarabot láttam a fürdőszobai kukában. És reggel Yoongi szája sebes volt.
-Hogy mi? - kérdeztük egyszerre Taehyungal. Namjoon pedig csak bólintott egyet.
-Mi történhetett?
-Tuti nem komoly. Tudod hogy milyen szerencsétlen tud lenni Yoongi. Szerintem semmi komoly- Namjoon próbált nyugtatni, de nem igazán sikerült neki. Tudom hogy túlaggódom. Mi történt? Ugyan... Biztos elharapta a száját. Ennyi az egész.~Jimin szemszögéből ~
-Nem... Van itt még valami- nem hiszem el...pedig annyira imádkoztam. Yoongi mélyen a szemembe nézett, én pedig nyeltem egy hatalmasat. Essünk túl rajta.
-És mégis mi?
- Mondtál valamit Jimin-közelebblépett hozzám. Egészen a falig hátráltam, de Yoongi nem tűnt úgy hogy megáll. Nagyon nem.
-Yoongi... Mit... Mit csinálsz? - kérdeztem teljesen a falnak préselődve. Láttam a pórusait az arcán, olyan közel volt már hozzám.
-Felfrissítsem a memóriád Jiminie? - egy aprót bólintottam.
-Mondtál valamit- jajj ne... Ha azt mondtam amit gondolok hogy mondtam.
-Mi.. Mit mondtam? - dadogtam. Yoongi arcára egy mosoly ült ki, mire nagyon meglepődtem.
-Azt kedves ChimChim, hogy szeretsz. És most mond meg nekem. Ez igaz? - döntötte meg a fejét. Nem tudtam nem észrevenni milyen nagyon aranyos volt így. De attólmég kérdezett valamit. És én elmondtam neki mit érzek. Egyszerűen nem tudok hazudni neki.
-I..igen. Igaz-lehajtottam a fejem, és a lábujjaim tanulmányoztam, hátha észreveszek rajtuk valami érdekeset. Egyszercsak Yoongi az államnál fogva felemelte a fejem, kényszerítve hogy rámézzek. És hogy mit láttam? Egy hatalmas mosolyú Min Yoongi állt előttem. Egyik pillamatról a másikra hajolt ajkaimra, és kezdeményezett csókot, amit én egyáltalán nem bántam. Abban a pillanatban viszonoztam mikor mozgatni kezdte mézédes párnácskáit. Ugyan meglepődtem, de élveztem. Nagyonis. Gyengéd volt, de mégis éreztem valami mást. Ez a csók más volt. Valódi volt.
Lassan eresztette el az ajkaim, és én nem akartam tőle elválni. Nagyon nem. De mindent kárpótolt a következő mondata. A homlokát az enyémhez döntötte, így nézett a szemembe.
-Én is szeretlek Park Jimin... - ezzel a mondatával pedig a világ legboldogabb emberévé tett engem. Ezúttal én hajoltam rá ajkára, egy durvább, szenvedélyesebb csókkal. Beletúrtam a hajába, mire ő a falnak támasztotta egyik kezét, másik keze pedig a derekamon találta meg nyugpontját. Yoongi sebe a száján a durvaság miatt megfájdulhatott neki, mert belenyögött a csókba, de ennek ellenére eszébe aem volt még egy kicsit sem lassítani. Abban a pillanatban minden tökéletes volt.Egyszerűen borzalmas részt hoztam, ami ráadásul még veszélyesen rövid is lett... Nagyon sajnálom, de olyan szintű írói válságom van, hogy ezt is úgy szenvedtem ki... Azért remélem hogy a Yoonmin kárpótolja hogy ilyen nagyon rövid lett❤️
YOU ARE READING
Boy With Luv / TaeKook (Befejezett)
Fanfiction*Úgy dőlt össze bennem minden, mint Babilon* 18+ rész: 20. MINDENKI SAJÁT FELELŐSSÉGRE