Boy With Luv / TaeKook (Befejezett)

Film?/16.rész

Miután Namjoon letette a telefont, ösztönösen mosolyogni kezdtem. A tudat, hogy tényleg minden rendbe van köztünk, nemhogy megnyugtatott, de még boldoggá is tett. Nem vesztettem el őt, és remélem tudja hogy ő sem fog elveszíteni engem.
Namjoon viszont igazat mondott, Tae a telefon után talán öt percel érkezett meg.
-Visszatértem! - hallottam csukódni a bejárati ajtót. Aztán lépteket, és egy bőrönd gurulását. A következő pillanatban nyílt a háló ajtaja, és Tae lépett be rajta. - Hova pakoljak?
-Ööö... A szekrénybe. - mondtam egy hatalmas mosollyal az arcomon.
-Kook. Minden oké? - kérdezte gyanakodva.
-Najó. Ezt nem fogod elhinni, de Namjoon az előbb hívott-kezdtem bele a történetbe. Taehyung arcáról pedig egy pillanat alatt tűnt el minden életkedv.
-Tudtam hogy ez lesz Kook... Visszamész hozzá igaz? - egy keserű, szomorú mosoly jelent meg az arcán, én pedig már szólaltam volna meg, mikor Tae megfordult, és kiment az ajtón. Azonnal utána indultam, és sikerült elkapnom a csuklóját.
-Tae...
-Nem Kook! Tudtam hogy ez lesz érted?! Össze voltál zavarodva és ezért történt az ami történt-kirántotta a kezét szorításomból, és elindult az ajtó felé, amit hülye lettem volna ha hagyok!
-TAE!
-Mit akarsz Kook?! Elmegyek! Visszahívott magához, és te repülsz vissza... - a szemeiben olyan szomorúságot láttam, hogy azt hittem megszakad a szívem.
-Tae! Egy szóval sem mondott ilyet! Látott az ágy alatt, és megkérdezte hogy mi lett. Direkt sietett. Örül nekünk Taehyung-mosolyogtam rá.
-Igen? Tényleg? - enyhült meg egy kicsit.
-Igen Tae. Tényleg-erősítettem meg. Erre már visszafordult, és nyugodt arcal nézett rám.
-Naés mit akart tudni? - jelent meg egy magabiztos mosoly az arcán.
-Hogy mi történt pontosan.
-És erre te?
-Hogy csókolóztunk, és te ide fogsz költözni- azt nem kell tudnia hogy az utolsót csak megerősítettem. Tae egy hatalmas mosollyal az arcán indult vissza a szobába, hogy kipakoljon.
-Most csak pár holmit hoztam, majd valamelyik nap elmegyem a többiért ha oké. - félve néz rám, bizonytalanul. Bevallom, a mai, gyors szakítás, majd kettőnk után én sem hinnék magamnak. De tudnia kell hogy én komolyan mondtam minden szót. Szeretem őt, és efelől semmi kétségem sincs.
-Na Ide figyelj Kim Taehyung-léptem közel hozzá- Akkor most  még egyszer elmondom, de ez az utolsó alkalom megértetted? Szeretlek. És ebben 100%ig biztos is vagyok. Ha nem így lenne, nem történt volna semmi. Nem csókoltam volna vissza soha, és nem kezdeményeztem volna csókot negyed órával az eljegyzésem és a kapcsolatom vége után. Fogd fel Taehyung, hogy szeretlek! Rajtad kívül mindenkinek sikerült ezt felfogni Tae. - mosolyogtam.

~TAEHYUNG SZEMSZÖGÉBŐL ~

Mikor Kook ismét vallomást tett nekem, a kétségeim amik maradtak is elfoszlottak. Tényleg szeret engem, ahogy én is őt. Nagyon. A mondandója végére kb öt miliméternyire volt a számtól, és én ezt a határt át is szeltem. Szájára tapasztottam a sajátom, és teljesen elvesztem benne (hákhmm). A kezem a csípőjére tettem, és közelebb húztam magamhoz, aminek hatására a maradék miliméterek is teljesen eltűntek. Semmi másra nem tudtam gondolni csak Jungkookra. Megláttam, beleszerettem, és most itt állunk. A gondolattól elmosolyodtam, mire Kook elvállt tőlem.
-Mi a baj hyung? - kikerekedtek a szemeim. Eddig még senki nem hívott így.
-Se.. Semmi. Csak eszembe jutott valami. - ezzel újra az ajkaira tapadtam. Amik édesek és puhák voltak. Mint mindig. De hogyan?
Kook teljesen nekem nyomódott, aminek hatására nemcsakhogy gyorsítottam a csókon, de még jobban ágkaroltam a derekát. Jungkook a hajamba túrt, ami kifejezetten jó érzés volt. Óráknak tűnő percek után válltunk el egymástól lihegve.

~JUNGKOOK SZEMSZÖGÉBŐL ~

Egyszerűen azt mondtam neki hogy hyung... Ezt soha senkinek nem mondtam. Minden barátom idősebb nálam, mégsem használtam ezt a szót soha. És most kimondtam Taehyungnak. Láttam a meglepettséget az arcán, de ez nem tartott sokáig.

-Mi lenne ha filmeznénk egyet Kooksi? - vetette fel az ötletet.
-Rendben! Mit nézzünk Tae? - elgondoljodott, majd hirtelen felnézett, és perverz mosollyal nézett rám.
-A Szürke 50 árnyalata? - NEM!
-Nem Taehyung, azt a filmet felejtsd el. Teljesen. Utálom
-Rendben van-nem láttam hogy borzalmasan csalódott lett volna, és szerintem nem is volt, hiszem azonnal jött is a következő ötlete- Bohém Rapszódia? Azt láttad nár Kook?
-Nem.. Az az a film amelyik az eggyik híres énekesről szól? - kutakodtam elmémben. Valami rémlett a plakátjával kapcsolatban. Talán két hete ment le a mozikban.
-Dede!! És én imádom őt! - nézett rám csillogó szemekkel. Hogy lehetett volna erre nemet mondani?
-Akkor nézzünk azt - mosolyogtam vissza rá. Tae csak elment a laptopért, amíg én elhelyezkedtem az ágyon.
Taehyung pár percen belül meg is jelent, leült mellém, és a hátát ő is a falnak döntötte. Pár perc alatt meg is kereste a filmet, majd el is indította. A fejem a vállára döntöttem, ő pedig adott a nyakamba egy puszit, amibe beleborzongtam.
-Na mivan kicsi Kooksi? Nem szereted az érzést? - adott egy puszit ugyan oda, mire ugyan azt a reakciót mutattam.
-Nem. Nagyon gyenge ott a bőröm-nem esett le mit mondtam és hogy milyen hívogatónak hangzott az egész.
-Igazán Kook? - terült el egy perverz mosoly az arcán- Akkor azt akarod mondani hogy ez sem tetszik? - ráhajolt a nyakamra, majd végig rajta apró puszikkal hintette be. A jóleső érzéstől felsóhajtottam, mire Taehyung elmosolyodott-Gondoltam.
- Nehogy leállj-nyögtem ki. Tae letette a laptopot az ágy mellé, és még a tetejét is lehajtotta hogy ne zavarjon.
-Nem terveztem Kook. Most jön a lényeg. -morogta miközben kinézett egy bizonyos pontot a nyakamon, és rögtön kezelésbe vette a vékony részt. Harapta, és szívta. Én persze nem bírtam ki hangadás nélkül. Jólesően sóhajtottam, vagy ha kicsit erősebben harapta meg a vékony bőrt, nyögtem egy aprót. A csöndet Tae ajkának cuppogása törte meg a nyakamon, amitől hihetetlen érzés kerített hatalmába. Megragadtam Tae állát, és magamhoz vontam egy jó hosszú csókra. Ajkaink lassan és szenvedélyesen mozogtak egymáson, és olyan volt mintha nem is lennék itt. Mintha repülnék. Tae ajkai olyanok voltak számomra mint a drog. Nem bírtam tovább ezt a lassú tempót. Egyszerűen nem bírtam betelni Taeval. Hirtelen gyorsítottam a tempón, mire egy kicsit meglepődött, de felvette a tempómat, és így már durva csókunk közben túrtam a hajába, mire egy erőteljes nyögés hagyta el a száját csókunk közben. És nekem ez természetesen tetszett! Hogy a csudába ne tetszett volna?
Tae lassan letolt az ágyra, egy pillanatra sem megszakítva a dolgunkat. Éppen túl elfoglaltak voltunk.
Elváltunk egymástól lihegve, levegőér kapkodva.
-Még mindig folytassam Kooksi? - kérdezte olyan távolságról, hogy a szánk súrolta a másikét. Teljesen elvette az eszem.
-Szerinted? - kérdeztem. Persze Tae azonnal folytatta ott, ahol befejeztük. A durva, és szenvedélyes csóknál. Éreztem hogy a durvaságtól felduzzadt a szám, de egy pillanatig sem érdekelt. És valahogy éreztem hogy Tae is magasról tesz a sajátjára.
Megszakítva a csókot Tae megfogta a pólóm alját, és megszabadított tőle. Ledobta a földre, hogy ne zavarjon. Így póló nélkül feküdtem alatta. Tae végignézett a felsőtestemen, és beharapta alsó ajkát.
-Nem is tudtam hogy a táblás csoki átköltözött a hasadra Kook. - ezzel pedig úrja a nyakamat kezdte el kínozni. Egy kicsit belepirultam a mondatába, de nem volt időm ezzel foglalkozni, mert ismét harapni kezdte a vékony bőrt. Nem mondhatom hogy nem élveztem, de persze hogy a csengő is ilyenkor szólal meg. Tae egy kelletlen sóhaj közepette mászott le rólam.-Ki a franc ez?
-Ezt én is tudni akarom-álltam fel nem túl jó kedvűen. Bárki is az, elküldöm melegebb égtájakra. Felkaptam a pólóm a földről, és Tae társaságában indultam az ajtó felé hogy megtudjam ki a franc zavart meg minket...