Amerikából jöttem (HP fanfiction)

37. Piszkosul macerás szívügyek

- Mit olvasol, Hermione? – ültem le melléjük ebédnél az első tanítási napon. De amint megkérdeztem, már tudtam is. A Reggeli Próféta. – Már te is, fiam, Brutus? – színpadiasan a szívemre tettem a kezem. Reggel én is olvastam, és a fejemet az asztalra csaptam tehetetlen dühömben. Ha pedig nem volt elég a cikk cinikus felhangja, még el kellett viselnünk  az egész mardekáros csoport gúnyolódását LLG-n.

- Ne mondjátok, hogy kiakadtatok rajta! – morgott Katie is. 

- Te is? – kérdezte Ron tőlem. – Hogy érted, hogy te is?

- A mardekárosok végig ezzel szívták a vérünket. Meg fogadásokat kötöttek, hogy vajon Hagrid felmond-e, mikor, és meddig fog bent kuksolni a házában... ilyenek.

- Meg gúnyolódtak rajtunk.

- De csak azért, mert mi rendesen elvégeztünk minden feladatot – mondtam.

- Jókor mondod! - sóhajtották.

- De Will olyan ideges lett – vette át a szót Katie két falat spagetti között-, hogy meg akarta átkozni az egyiküket...

- Én viszont tényleg megátkoztam. Timet. Leugrasztottam az orrát – morogtam. Katie-t a hideg rázta az elszabadult orr gondolatától.

- Nagyon vicces volt – nevetett Will. – Az orr ugyanis életre kelt, és elrohant a rengeteg felé. De Suette Pollts meglátta, és büntetőmunkára küldött minket.

- Micsoda? – döbbent le Harry. – Mindhármótokat?

- Csak kettőnket – mondta Will, és Katie megerősítette egy bólintással. – De szerencsére nem vont le pontokat.

- Nem nagy vigasz - sóhajtottam. Mostanában elég sokat sóhajtoztunk. Időközben Hermione elolvasta a cikket és bizalmasan fordult felénk.

- Kitől tudta meg az a gonosz némber?

- Na végre! – mutatott a lányra Will. - Valaki, aki gondolkodik. Most mi van? – Azért kérdezte, mert öt értetlen szempárral találta szembe magát. – Engem is ez érdekelt leginkább. Hogyan szerzi az a nő az értesüléseit?

- Ti már tudtátok, hogy Hagrid micsoda, igaz? – sandított rám Harry.

- Sejtettem – feleltem neki. – Ugyan már... az tök egyértelmű volt, hogy nem lehet rendes ember, mert ahhoz túl nagydarab. Először azt hittem, hogy óriás, de ahhoz meg túl alacsony...

- Alacsony?

- Igen – mondja Will. – Az óriások legalább öt-hat méter magasak, de egy klánban élt egyszer tizenegy méter magas példány is, és ő volt a legalacsonyabb. – Végre! Kezd visszatérni az életbe egyik legjobb barátom.

- Honnan tudod?

- Olvastam – válaszolja reflexből.

- De ez akkor sem magyarázza meg, hogy honnan jött rá. Hagrid képes volt, és elmondta neki?

- Dehogyis! – legyintett ingerülten Harry. – Hiszen ezt még nekünk se mesélte el! Szerintem Vitrol feldühödött azon, hogy semmit nem sikerült kiszednie rólam Hagridból, és bosszúból elkezdett az ő dolgai után szaglászni.

- Az is lehet, hogy kihallgatta Hagrid és Madame Maxime beszélgetését – jegyezte meg halkan Hermione.

- Akkor találkoztunk volna vele a kertben – rázta a fejét Ron. – Különben is, Dumbledore kitiltotta Vitrolt a Roxfortból.