Rất tiếc! Hình ảnh này không tuân theo hướng dẫn nội dung. Để tiếp tục đăng tải, vui lòng xóa hoặc tải lên một hình ảnh khác.
Az ágyban fekve gondolkoztál a jövőről, mikor hirtelen beugrott valami, amit meg kellett vitatnod Yongal. -Jiyong! Jiyong! - mondogattad miközben a vállát ráztad meg hogy felébredjen. Szegény ijedten ült fel az ágyban, és döbbenten nézett rád. -Mi történt T/N?? -Mi lesz a szobával? Nincs több szobánk Jiyong! - hadartad le neki ijedt hangsúllyal. Még mindig félálomban dörzsölve szemét válaszolt. -Majd kidobom az egyikből a ruhákat Jagiya. -Azt nem lehet! -Miért ne lehetne? - kérdezte mosolyogva megfogva kezeid. -Mert mindegyik drága volt, és a ruhák a mindened! Majd valahogy bele tudjuk sűríteni a másikba ugye? -tiltakoztál, mire ő közelebb ülve hozzád a szemedbe nézve válaszolt. -Jagiya. Nem a ruhák a mindenem. Csak pótolható vackok - mosolygott- majd kiselejtezem őket, és lecsökkentem egy szobára. -Biztos vagy te ebben? -Persze hogy az vagyok! Mindent az én hercegnőmnek! - felelte, majd adott egy puszit a már növekvő pocakodra.
&Seunghyeon& (aka. T.O.P)
Rất tiếc! Hình ảnh này không tuân theo hướng dẫn nội dung. Để tiếp tục đăng tải, vui lòng xóa hoặc tải lên một hình ảnh khác.
Mosollyal az arcodon ébredtél, azzal a tudattal hogy Tabi még biztosan alszik. Boldogan néztél magad mellé, ahol valóban ott feküdt. Csakhogy a mellkasa alig mozgott. Ijedten kezdted el rázni a kezénél fogva, de épp hogycsak megmozdult. Egy másodperc alatt hámoztad ki a takaróból, és fölé térdeltél. Hátrahajtottad a fejét, és a száját kinyitva egy hatalmasat fújtál bele, mire köhögve ült fel az ágyon. -T/N...-kezdte elfojtott hangon - Mit csinálsz szívem? -Én...újraélesztettelek Seunghyeon! -Jagiya én így alszom! - nevetett rajtad, neked meg hirtelen beugrott hogy milyen mélyen tud aludni... -Basszus... Ne haragudj! - ölelted meg hátulról. Érezted a testéből áradó meleget, aminek hatására még jobban hozzá bújtál. -Tudod hogy nem szeretem ha csúnyán beszélsz T/N! Nem illik a te szép arcodhoz! - fordult meg hogy a szemedbe nézhessen. - Egyébként...nem is így kell újraéleszteni Jagi-nevett, te pedig elkondolkodva a dolgon, igazat kellet hogy adj neki. -Ahh... Tényleg. Ezért se haragudj! -Dehogy haragszom-nevetett miközben a karjai közé vont, te pedig boldogan bújtál bele a mellkasába-De azt hiszem nem mostanában lesz meg a jogsid - elnevetted magad, hiszen hallottad a hangján hogy nem bántásból mondta. Amúgy sem tudna megbántani.
