Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Az ágyban fekve gondolkoztál a jövőről, mikor hirtelen beugrott valami, amit meg kellett vitatnod Yongal. -Jiyong! Jiyong! - mondogattad miközben a vállát ráztad meg hogy felébredjen. Szegény ijedten ült fel az ágyban, és döbbenten nézett rád. -Mi történt T/N?? -Mi lesz a szobával? Nincs több szobánk Jiyong! - hadartad le neki ijedt hangsúllyal. Még mindig félálomban dörzsölve szemét válaszolt. -Majd kidobom az egyikből a ruhákat Jagiya. -Azt nem lehet! -Miért ne lehetne? - kérdezte mosolyogva megfogva kezeid. -Mert mindegyik drága volt, és a ruhák a mindened! Majd valahogy bele tudjuk sűríteni a másikba ugye? -tiltakoztál, mire ő közelebb ülve hozzád a szemedbe nézve válaszolt. -Jagiya. Nem a ruhák a mindenem. Csak pótolható vackok - mosolygott- majd kiselejtezem őket, és lecsökkentem egy szobára. -Biztos vagy te ebben? -Persze hogy az vagyok! Mindent az én hercegnőmnek! - felelte, majd adott egy puszit a már növekvő pocakodra.
&Seunghyeon& (aka. T.O.P)
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mosollyal az arcodon ébredtél, azzal a tudattal hogy Tabi még biztosan alszik. Boldogan néztél magad mellé, ahol valóban ott feküdt. Csakhogy a mellkasa alig mozgott. Ijedten kezdted el rázni a kezénél fogva, de épp hogycsak megmozdult. Egy másodperc alatt hámoztad ki a takaróból, és fölé térdeltél. Hátrahajtottad a fejét, és a száját kinyitva egy hatalmasat fújtál bele, mire köhögve ült fel az ágyon. -T/N...-kezdte elfojtott hangon - Mit csinálsz szívem? -Én...újraélesztettelek Seunghyeon! -Jagiya én így alszom! - nevetett rajtad, neked meg hirtelen beugrott hogy milyen mélyen tud aludni... -Basszus... Ne haragudj! - ölelted meg hátulról. Érezted a testéből áradó meleget, aminek hatására még jobban hozzá bújtál. -Tudod hogy nem szeretem ha csúnyán beszélsz T/N! Nem illik a te szép arcodhoz! - fordult meg hogy a szemedbe nézhessen. - Egyébként...nem is így kell újraéleszteni Jagi-nevett, te pedig elkondolkodva a dolgon, igazat kellet hogy adj neki. -Ahh... Tényleg. Ezért se haragudj! -Dehogy haragszom-nevetett miközben a karjai közé vont, te pedig boldogan bújtál bele a mellkasába-De azt hiszem nem mostanában lesz meg a jogsid - elnevetted magad, hiszen hallottad a hangján hogy nem bántásból mondta. Amúgy sem tudna megbántani.
