Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mindig utáltad a biológiát. Egyszerűen hidegen hagyott, és nem is volt rá sokáig szükséged. Dehát a gimiben még közelező, így szabályosan szenvedtél az órákon. Az egyetlen szerencséd hogy elég jó a memóriád. Az anyag nagy részét már az órán megjegyzed, így szabadidődben nem kell vele sokat foglalkoznod.
A mai óra azonban más volt. Ugyanis volt egy arc, amit eddig nem láttál. A srác úgy sétált be óra előtt, mintha mindenki tudná ki az. A baj csak az volt, úgy látszott tényleg így van. Mindenki úgy fogadta mint egy régi ismerőst, te pedig teljesen értetlenül álltál a helyzethez.
Azt viszont be kellett vallanod, nem nézett ki rosszul... Kifejezetten vonzott a szőke haja, az orra és a szemei. Így azon kaptad magad, hogy egyre többet pillantasz hátrafelé, és egyre tovább időzöl el rajta. Éppen egy ilyen perced volt, ám ezúttal ő is rád nézett, így tekintetetek találkozott. Széles mosolyra húzta a száját, mire te teljesen zavarba jöttél. Imádtad a mosolyát, hiába most láttad azt először. Egyikőtök sem kapta el tekintetét, hosszú pillanatokig szemeztetek egymással, de aztán kinyitotta a száját.
"Szia" - tátogta.
"Szia" - válaszoltad
A következőt már nehezebben, de sikerült kivenned.
"Mi a neved?"
"Y/N" - válaszoltad erősen koncentrálva, hogy megértse - "Te ki vagy?"
"Chan" - vigyorodott el, mire neked is egy halvány mosoly kúszott az arcodra.
-Y/N nyilván szívesen elismételnéd amit mondtam, ha van időd hátrafelé leskelődni! - szólt a tanár.
Mihelyst konstatáltad, hogy bizony lebuktál, lemondó sóhajjal fordultál vissza, és ahogy kell, felálltál.
-A szénhidrátokról, Tanárnő?
-Ha jól emlékszem arról beszéltem eddig, így igen. Kezdheted! - állt meg karba font kezekkel.
-A monoszacharidok egy egységből állnak, 3-7 szén atomot tartalmazhat. Vízben oldódó, redukálható fehér és édes ízű anyagok.
-Melyik a legismertebb fajtája?
-Szőlőcukor, ami egy hexóz.
-Égése?
-Égésekor etanol és szén-dioxid keletkezik. - válaszoltad gépiesen.
-Mit ismerünk még a monoszacharidokon kívül?
-Diszacharidok amik két monoszacharidból állnak. Ide tarzozik például a laktóz, maltóz...
-A harmadik csoport?
-Poliszacharidok? - kérdezted bizonytalanul.
-Hol található a cellulóz?
-Növények falának alkotó eleme.
-Ülj le, és többet ne forduljon elő! - vetett rád egy végső, csúnya pillantást.
Nem mertél Chanra pillantani, így csak leültél, és minden erőddel az órára próbáltál öszpontosítani. Bár nem tudtad volna megmondani miről beszélt, de a tanárt nézted. Egészen addig míg a melletted levő egy cetlit nem adott át neked.
Kíváncsian bontottad ki, bár érezted hogy kitől érkezett.
"Bocsi" állt a papíron.
Óvatosan a tanárra pillantottál, aki éppen a táblára körmölt valamit. Egyből megfordultál, és a téged néző fiú szemébe néztél. Megráztad fejed, jelezve hogy semmi baj. Látszólag megkönnyebbült, te pedig előre fordultál, még mielőtt megint bajba keverednél.
Az óra maradék 10 percében végig magadon érezted tekintetét, de nem fordultál meg. Valahogy nem lepett meg hogy alig kezdtél pakolni, valaki a padodra pattant.
-Szia! - hallottad az ismeretlen hangot, amihez ismerős arc csatlakozott.
-Lehet egy kérdésem? - pillantottál a mosolygó Chanra.
-Csak bátran!
-Ki vagy te? - húztad be a cipzárt a táskádon. Immár csak rá figyeltél.
-Christopher Bang! Azaz Chan.
-Jójó, igen Chan! De úgy értem, miért ismer mindenki, és én miért nem láttalak soha?
-Nem vagy bulizós igaz?
-Mondjuk úgy hogy utálom.
-Akkor ezért! - csettintett mosolyogva - Most érkeztem, és hallottam a hétvégi házibuliból, ahova elmentem.
-Csaló...nekem hetekig tartott a beilleszkedés...-húztad fel orrod.
-Akkor most tarthatna másodpercekig hogy igent mondj nekem!
-Mire? - zavarodtál össze.
-Gyere el velem enni egy sütit!
-Nem is tudom...
Még soha nem voltál fiúval sehol, nem igen kerested a társaságukat, meg nem is érdekeltek. Chan viszont nagyon felpiszkálta képzeleted, és valahogy szerettél is volna igent mondani neki.
-Naa Y/N! Beszélhetünk közben a monoszacharidokról - vette elő édes mosolyát megbökve oldalad.
-Csak akkor megyek el veled ha ezt a szót többet ki sem mondod! - nevettél.
Chan egyik kezét szívére tette, másikkal pedig úgy tett mintha becipzárazta volna száját.
Igazad volt, bőven megérte enni vele egy sütit, már csak azért is mert remekül mulattál! A másik ok, pedig hogy ez volt az első randi, ami elindította lassan egy éves kapcsolatotokat, amit semmiért nem cserélnél el! Chan a legjobb barát akit te, a családod, vagy a barátaid el tudtak képzelni melléd! Hiába hitted hogy hülyeség, a szerelem tényleg akkor talált rád, mikor egyáltalán nem számítottál rá...
