Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Akkoriban nehéz napjaid voltak. Ha nem lett volna elég az otthoni veszekedésék megsokszorozódása, a szüleiden kívül te más problémákkal is küzdöttél. Mellékes hogy a veszekedésük oka te voltál, de ez később...
Önértékelési zavaraiddal már egészen kis korodban is elvittek orvoshoz, de a válasz egyszerűen lett elintézve : majd kinövi. Hát nem, nem nőtted ki. Soha nem voltál megelégedve magaddal, lehetett az tanulmány alapú, vagy akár a kinézeted. Főleg a második akasztott ki, hiszen az kísér hosszú évekig. Nem voltál megelégedve a méreteiddel, magasságoddal, az orroddal, és még sok máddal. Többek között a hajaddal sem. Éppen ezért alig 14 évesen az egészet kiszőkítetted, és egy ideig úgy élted mindennapjaid. Aztán jöttek az extrémebbnél extrémebb színek. Voltál te már lila, kék, de még narancssárga hajú is.
Aztán hogy ne csak önbizalomhiányos legyél, 16 észre vetted hogy egyáltalán nem érdekelnek a fiúk. Először bepánikoltál, így sokáig magadnak is azt hazudtad, biszexuális vagy. 17 évesen vallottad csak be hogy ez nem így van. Akkor aztán valami roham folytán ezt elmondtad a szüleidnek, akik meg két féle módon is reagáltak. Anyukád nagyon elfogadóan, míg apukád kiakadt. Nem értette meg mit jelent ez, azt hitte beteg vagy és meg lehet gyógyítani, így ragaszkodott a pszichológushoz. El is érkeztünk a vitákhoz.
De ha még csak ennyi lett volna a bajod. Apukád ugyanis kért időpontot, ami az iskola közepére esett. Ígyhát felhívta a tanári szobát, hogy jelentse, te nem leszel ott. Viszont elmondta miért nem. Onnan pedig mint a futótűz, úgy terjedt a híre hogy mi is vagy valójában. Jött a temérdek bántó mondat, undorodó tekintet, és a barátok elvesztése. Néhány közelebbi barátod megmaradt, de semmi sem volt már az igazi. Mélyponton voltál, és ezt senki sem vette észre.
Egy évvel később, nem sokkal az egyetem előtt magányos voltál. Rettenetesen. Mindneki körülötted a párjával sétálgatotr, míg te, azt sem tudtad valaha lesz-e valakid. Ekkor találtál egy oldalt, ahol kép nélkül lehet beszélgetni emberekkel. Hallottál borzalmas dolgokat az ilyenekről, de gondoltad egy próbát megérhet. Csak egy név kellett hozzá, egy leírás magadról, meg pár adat ami alapján kerestek neked ajánlásokat. Ám senkin nem akadt meg igazán a tekinteted, egy lányon kívül.
Lee YooBin
Alig volt 22 éves, a leírás alapján pedig nagyon megtetszett neked. Ugyanis azt állította szeret olvasni, animézni, imádja a sárgát, a Minionokat, van egy kutyusa, és énekelgetni is szokott.
Vagy fél órát vacakoltál hogy mit írj neki, de végül minden amit ki tudtál bökni, az egy Szia volt. Na akkor azt hitted egy balfék vagy, és vége is lesz a beszélgetésnek. De nagy meglepetésedre, alig pár perc telt el, már válaszolt is.
Már az elején is elbeszélgettek, de nem gondoltad volna hogy éjszakákat is át fogtok irogatni, mélyen beleásva magatokat a másikba. Pár nappal később azt vetted észre hogy minden üzenetet tűkön ülve vársz, és mindegyiken vigyorogsz mint egy vadalma. Aztán jött egy, ami mindent megváltoztatott...
