Reggelek/The Rose Edition

1.6K 47 4
                                    

&Woosung&

Mint általában, most is hamarabb ébredtél mint ő, így csendben sétáltál ki a konyhába, hogy készíts neki egy laktóz mentes reggelit, amiért mindig hálás neked

К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.

Mint általában, most is hamarabb ébredtél mint ő, így csendben sétáltál ki a konyhába, hogy készíts neki egy laktóz mentes reggelit, amiért mindig hálás neked.
Fél órával később, mikor benyitsz a szobába, látod hogy most is nyakig be van takarózva. Hát persze. Hiszen a tél ellenére (itt most tél van és kész), megint semmi nincsen rajta egy szál boxeren kívül. Ha csak ketten vagytok, sokszor még annyi sem. Van mire büszkének lennie...
Egy huncut mosollyal az arcodon húzod le a takarót meztelen felsőtestéről, mire ő azonnal próbálja visszahúzni magára, de te persze ezt nem engeded.
Nevetve húzod tovább a takarót, de arra nem számítottál, hogy megragadja a csuklód, és lehúz magához.
Téged szorosan ölelve alszik vissza, és te egy kicsit csapsz a mellkasára.
Morogva nyitja ki a szemeit  és fordul feléd. Tette miatt alig választ el titeket valamennyi távolság, és ezt ő természetesen meg is szakítja. A hosszúra húzódott csók után, milliméterekre ajkától suttogod neki.
-Ideje felkelni Tanár Úr. - nevetve vesz erőt magán, és téged még mindig szorosan tartva ül fel az ágyon.
A tetoválásait csodálod. Mindig tetszettek neked. Nagyon nagy dolognak tartod, hiszen egész életében rajta lesz.
-Jagiya...
-Hm? - fordulsz felé. Kicsit eltol magától, majd mutatóujjával a szíve fölé bök.
-Látod ezt? - bólintottál, mire mosolyogva folytatta- Ide fogom tettettni a neved. Mert te mindig velem leszel. - zavarodban elpirultál, és nem tudtál mit mondani. De nem is kellett. Nyakhajlatodba puszilva ölelgetett téged. Te pedig kérve sem kaphattál volna jobb reggelt.

&Hajoon&

&Hajoon&

К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.

-Jagii... - hallod elnyújtva Joon hangját-T/N... Szíveem.
-Hagyj aludni Joon! - mondtad gorombán a másik oldaladra fordulva.
-Naaa de goromba valaki! - nem láttad, de tudtad hogy nem túl szépen néz, valószínűleg grimaszolva.
-Igen, mert nem hagysz aludni! - pár pillanatra elhallgatott, aztán ismét megszólalt.
-Hé Jagiya! Tudod, hogy hogy hívják a fájdalmas állóvizet? - gondolatban megforgattad a szemeid. Kezdi. Mivel nem válaszoltál, ő válaszolt a saját kérdésére - Autó! És azt tudod hogy hogy hívják a szomorú kávét? Deszpresszó! - nevetett a saját viccén. Nagy hanggal fordultál a hasadra, a párnát a fejedre nyomva. De ő nem adta fel.
-És azt tudod hogy hol buliznak a tramok T/N? A trambulin! - ismét kitört belőle a röhögés, te pedig dühösen pattantál fel, és a konyha felé vetted az irányt.
-Hé! Jagi! Hova mész?
-Bárhova ahol nincsenek ilyen hülye viccek!
Hallottad ahogy lépked mögötted, és hirtelen megölel hátulról. Ringatózva ad neked puszikat a nyakadra, az arcodra, és a hajadba, mire te végre elneveted magad mikor belepuszil nyakhajlatodba.
-Mi bajod a vicceimmel?
-Fárasztóak Oppa! - erre még egyszer egy puszit nyom a nyakadra, te pedig vállaidat felhúzva nevetsz.
-Hé Jagi! És azt tudod, hogy, hogy hívják a meleg papagájt?
-Ne merd! - figyelmeztetted.
-Papagay! - mondta ki nevetve  te pedig mérgesen fordultál felé. Egy pillanat alatt hagyta abba a mosolygást, és egy szó nélkül futott el.
-Megállj Hajoon! - iramodtál utána

&Dojoon&

Annyira szívesen mondanád hogy reggel kipihenten ébredtél

К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.


Annyira szívesen mondanád hogy reggel kipihenten ébredtél. De ebben két eltérés is van. Az óra szerint fél öt volt, és egyáltalán nem voltál kipihent! Hogy miért? Joon megint horkolt. Iszonyat nagy hanggal.
Idegesen ráztad meg a vállát, mire egy nagyobb horkantással, de felébredt.
-Mi a baj Jagiya? - kérdezte félálomban, majd mikor látta az arcod, az álmosság huss, elszállt. - Megint horkoltam ugye?
-Igen Dojoon! Megint horkoltál.
-Ajj ne haragudj Jagi! - vont közel magához. Fejedet a mellkasára helyezted, és ő a hátad simogatta.
-Most akkor ébren maradok, és akkor te tudsz aludni.
-Tényleg? - néztél fel rá hálásan. Egy hosszú puszit nyomott a homlokodra.
-Tényleg T/N. Aludj csak. - boldogan kerested a legkényelmesebb pontját a mellkasának, majd azt meglelve, perceken belül elnyomott az álom.
Később, a napsugarakra ébredtél, amik épp ki akarták sütni a szemed.
Hunyorogva, és lassan emelkedtél fel Joon mellkasáról, és meglepve tapasztaltad hogy alszik. De nem horkol! Békésen szuszog!
Mosolyogva keltetted fel, mire bűnbánóan nézett rád.
-Ne haragudj T/N! Próbáltam nem elaludni, csak... - kezdett magyarázni, de látta hogy mosolyogsz- Mi történt?
-Nem horkoltál Oppa!
-Komolyan nem?! - lepődött meg teljesen. Vigyorogva bólintottál, és ő boldogan volt vissza a mellkasára.
-Akkor legközelebb is koncentrálok rá, hogy ne horkoljak, és akkor nem fogok.
-Ez volt a nagy módszer? - nevettél fel.
-Talán az is benne volt hogy szerettem volna ha alhatsz a horkolásom nélkül...
-Hm.. Ez megérdemel egy vacsorát nem? - néztél fel rá.
-Mire gondolsz? - kérdezte a hajaddal játszva.
-Hát tudod most nyílt az az olasz étterem...
-IMÁDLAK!

&Jaehyeong&

Ahogy minden reggel, most is egy puszit éreztél meg az orrodon

К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.

Ahogy minden reggel, most is egy puszit éreztél meg az orrodon. Aztán a homlokodon, az arcodon, aztán a szádon is. De ott egy jóval hosszabb puszit.
Pillanatok múlva kezdte el mozgatni édes ajkait, te pedig csatlakoztál hozzá.
Lassan kezeid a tarkójára tetted, ő pedig teljesen föléd támaszkodott.
Nem tudtad megállapítani, hogy mennyi idő is telt el, a következő amire emlékszel, hogy kinyitva a szemed, egy mosolygó Jae támaszkodott fölötted.
-Jó reggelt Jagiya
-Nó reggelt Jae Oppa. - mosolyogva mászott le az ágyról, te pedig felültél. Az éjeli szekrényről felemelt két tányérat, és felhúzott szemöldökkel figyelt.
-Rántotta zöldségekkel, vagy palacsinta?
-Hmm... Az első! - elhelyezkedett előtted az ágyon. Így mind a ketten törökülésben kezdtétek el enni a reggeliteket.
Mindig ezt csináljátok.
Közben teljesen random dolgokról beszélgettetek.
-Jagi... Sokat gondolkoztam, és mit szólnál egy kisállathoz? - szólalt meg hirtelen.
-Jó lenne!! - néztél rá ragyogó szemekkel. Egy szó nélkül elvette előled az üres tányérat, és kisétált a szobából. Furcsán érezted magad, mert nem szokta ezt csinálni.
-Hát akkor Jagiya, hadd mutassam be Woosung barátunkat- lépett be a szobába egy...egy KISCICÁVAL. Sikítva pattantál fel, és abban a pillanatban át is vetted az öléből a csöppséget.
-Direkt lett Woosung ugye?
-Hát ha már nem lehet cicája, elneveztem egyet róla. - vont vállat, aztán ijedt fejet vágott- kivéve ha neked nem tetszik a név!
-Tökéletes! - lábujjhegyre állva adtál neki egy rövid csókot.

Kpop ImaginationsМесто, где живут истории. Откройте их для себя