[13]

2K 148 23
                                    


A kastély egyik legeldugottabb szegletében található északi torony felé igyekezve már kezdte megbánni, hogy Cedric előzetes tanácsát figyelmen kívül hagyva mégis a jóslástant választotta. A végeláthatatlannak tűnő lépcsősorok megmászása után majd' kiköpte a tüdejét. Azonban nem csak a tetőtéri tanterem lehetetlen elhelyezkedése jelentette az egyetlen problémát a Trelawney professzor által tartott órával kapcsolatban.

A vastag sötétítőfüggönyökkel eltakart ablakokon keresztül szinte alig áramlott be egy kis fény, sejtelmes félhomályba borítva ezzel a termet. A tetőtéri tanterem fülledt, túlillatosított levegője bódítóan hatott Lyrára. A professzor fátyolos hangjára fordított kezdeti figyelme az idő múlásával lassanként lankadni kezdett, szemhéjai pedig elnehezültek.

A mellette lévő babzsákon helyet foglaló hollóhátas Terry Bootnak többször is meg kellett bökdösnie őt, hogy a diákok apró asztalai között járkáló tanárnő érkezésére valamennyire ébernek tűnjön.

- Az órám nem arra való, hogy szundikálj gyermekem... - mondta csípőre tett kézzel Trelawney hatalmas szemüvege mögül szemrehányó pillantást vetve a lányra.

- Bocsánat Tanárnő csak tudja úgy gondoltam, hogy ha egy pillanatra lehunyom a szemfényvesztő valóság által elhomályosított szemeimet talán... Talán meglelhetem az ön által emlegetett Benső Szemem, de most már belátom, hogy bolondság volt azt hinnem, hogy egy olyan ritka és nagyra becsült képesség, mint az öné nekem is megadatott.

Fogalma sem volt, hogy hogyan bírt ennyi badarságot összehordani nevetés nélkül, Trelawney professzor azonban láthatóan meg volt elégedve a válaszával.

- Nos drágám, az alázatos elhivatottságoddal követendő példa kéne, hogy legyen a társaid számára - itt haragos pillantást vetett a mellettük lévő asztalnál üldögélő a nevetéstől szinte fuldokló Harry és Ron felé - Jó úton jársz, hogy az útmutatásomat követve elsajátítsd a jövendőmondás művészetét, megvan hozzá a tehetséged.

- Milyen volt az első jóslástanod? - kérdezte vigyorogva Cedric amikor a kicsöngő után összefutottak a folyosón.

- Pazar... Kiderült, hogy megvan hozzá a megfelelő aurám és mivel kamuzni is elég jól tudok semmi sem állhat az utamba. - válaszolta majd gyorsan elmesélte neki a Trelawney professzorral lefolytatott szürreális párbeszédét.

- Én figyelmeztettettelek - csóválta a fejét a fiú miután nagy nehezen sikerült abbahagynia a nevetést - Nekem a harmadik óra után lett elegem, még szerencse, hogy Bimba professzor elintézte, hogy átmehessek valahova máshova... Próbáld meg megbeszélni házvezető tanároddal.

- A fejemet tenném rá, hogy Pitonnal biztos nem lesz egy sétagalopp.

- Mikor lesz vele legközelebb órád?

- Holnap reggel - fintorodott el a lány - Ráadásul dupla...

Az óraváltás gondolata azonban Malfoy szerencsétlen délutáni balesete után egy csapásra kiröppent a fejéből.

Unokatestvére betegágya mellett gubbasztva bosszúsan figyelte ahogy a javasasszony rutinos mozdulataival csak úgy, mint egy nappal korábban az ő homlokát is, egy pillanat alatt nyom nélkül összeforrasztja a fiú karján éktelenkedő hosszú vágást, amit a hippogriff éles karma okozott.

Miután a javasasszony elsietett, hogy hozzon egy kis fájdalomcsillapítót a teátrális arckifejezéssel szenvedő Draco számára, Lyra nem tudta magát tovább türtőztetni.

- EZT MÉGIS, HOGY FRANCBA GONDOLTAD DRACO?! MEGÍGÉRTEM NARCISSÁNAK, HOGY VIGYÁZOK RÁD, DE ÚGY HOGY TARTSAM BE A SZAVAMAT HA TE MÁR AZ ISKOLA ELSŐ TANÍTÁSI NAPJÁN EKKORA IDIÓTAKÉNT VISELKEDSZ!

A Black hagyaték ϟ Harry Potter ff.Where stories live. Discover now