A gonosz kis ördög (1. rész)

Istenem...

Vajon miért hagyott csak úgy itt?

Vagyon mit tervez?

Félnem kéne?

Mármint tőle biztos, de..

Miért állt le?

Mit tervez?

Amikor.. azt mondta, hogy szeret..

- Ridgewell! - mondta egy katona mikor belépet cellámba. A fal mellett kuporogtam a padlót nézve, de mivel kizökkentett gondolataimból így kirázott a hideg és gyorsan tekintetemet rá szegeztem.

- I.. igen.. - kérdeztem ő meg csak továbbra is unott fejjel egy bilincset vett elő.

***

- Ééés.. Hogy hívnak? - kérdeztem a katonát, aki hátra bilincselte a kezem és épp a folyosón vitt valamerre. Próbáltam elterelni a figyelmem a többi katonaidegesítő tekintetéről és a saját lelki döglődésemről.

- Patryk! - mondta unottan.

- És.. Um.. - és hát rájöttem, hogy kifogytam a beszédtémából... shit.

- Tord néha elég ingerült.. - kezdte el magyarázni. Hát nekem nem kell mondanod.. - De nem akar rosszat.. Legalábbis veled. Sima megszökés nem fog bejönni szóval, ha le akarsz lépni, akkor másba, gondolkodj. - mondta. Mi?.. Ő most...

- Ó Patryk! - mondta egy katona idegesen az ajtó előtt, aminél megálltunk.

- Mi az Paul?

- A vörös vezér olyan.. Olyan fura és félek, ha nem teszek valamit jól.. - kezdet el ide-oda sétálni mire a hosszú hajú megfogta a kezét.

- Ne aggódj! - nyomot, egy óvatos puszit kezeire. - Minden rendben lesz! - mosolygott rá. Hát.. A másik abba hagyta a sétálást és ledermedten, vörös fejjel egy helyben állt.

- Uram! - kopogott az ajtón.

- Ki az? - hallatszott egy kissé elkeseredett hang.

- Meghoztam Ridgewell-det!

- ... Oké.. Hozza be és távozhat!

- Igen is! - mondta majd az a fémajtó felnyílt. Sötétbarna deszkapadló tárult szemem elé meg vörös tapétájú fal, szőnyeg, párnák és francia ágy fehér lepedővel. EZ A HÁLÓSZOBÁJA!! A komi meg az ágyon ült halott tekintettel. Patryk kilépet, az ajtó lecsukódott és így kettesben maradtunk a hálóhelyiségben a komival, aki nem rég meg akart erőszakolni... - Kérlek, istenek inkább ölj meg... - Mondtam magamban ahogy a kis ördöggel összeakadt tekintetünk...