A gonosz kis ördög (1. rész)

Csak egy kis "ártatlan,, beszélgetés

- Szia, Tom..

- T.. Tord?! - fordultam felé. Arca higgadt volt ami nem segített, hogy kevésbé féljek. - Miért zártad be az ajtót? Engedj k..

- Csak beszélgetni szeretnék!

- Mi.. Miről?

- Emlékszel mikor azt mondtad az a lány nem ismert el? - kezdet el felém lassan haladni - Hogy kinevetett?

- I.. igen? - mondtam közben egy felet hátra lépve, mert az ágy nem engedett tovább.

- Én betölthetném azt az űrt Tom.. - fogta meg mellkasomnál pulcsim.

- M.. micsoda??!

- Én kitölthetném az űrt! Én kitölthetnélek!.. - nézett mélyen szemembe így szemében nem csak a higgadtságot.. Hanem a vágyat is felfedeztem.. Sajna túlkésőn. - Én nem nevetnélek ki! Én értékelnélek!

- T.. Tord..

- Mit szólsz hozzá? - kérdezte. Feleszmélve hogy nem csak állnom kéne (mint Tord fa.. Khm XD) mérgesen néztem rá (meg rám, mert ilyet írtam :3)

- Nem vagyok buzi! - löktem el magamtól. Kicsit meghátrált, de mikor egyensúlyát vissza nyerte az ágyra lökött és lovagló ülésben csípőmre ült.

- Választhatjuk a nehezebbet is!~.. Az mindig szórakoztatóbb és több élvezettel jár~.. De. - hajolt közelebb - ha akarsz még járni javasló fontold meg újra válaszod! - kikerekedett fehér szemekkel bámultam rá. E.. Ezt most.. Nem rég ellenségek voltunk erre meg, meg akar.. - Gyerünk! - kezdet el ringatózni azon - Kifutsz az időből!

- Ngh.. K.. kaphatok gondolkodási időt? - mondtam mire megállt. Veszélyesen közel hajolt és megfogta az arcom.

- Nem! - vezette hüvelykujját számba.

- K.. kérlek..

- ... Könyörögj!

- Ahhh.. T.. Toord.. - mondtam ujja miatt elég nehezen beszélve.

- Igen? - vette ki ujját, amit fenekem felé kezdet irányítani.

- Könyörgöm még ne! - mondtam ijedten nem is figyelve szavaimra.

- ,,még"?... Rendben Tom! - ült egyenesen. - Adok egy kis haladékot.

- Kö.. köszönöm!

- De! - hajolt közel - Még ma este kérem a válaszod és itt a szobában kell elmondanod! Világos? - kérdezte mire félve bólintottam. - Remek! - szállt le. - Mehetsz! - mondta a kulcsot felém nyújtva. Kikaptam a kezéből és amilyen gyorsan csak tudtam elhagytam a szobát. A kulcsot csak leejtettem miután használtam úgy siettem és annyira kerültem a szemkontaktust.. Saját szobámba érve bezártam az ajtót és ágyamra dőltem párnába temetve arcom. Ő most...

(Tudom mindenki örül, hogy ilyen gyorsan jönnek a fejezet, de most lesz egy kis szünet, mert vissza kell olvasnom mit írtam eddig, hogy biztos össze függő legyen a történet meg minden meg legyen magyarázva, hogy ki mit és miért érez úgy ahogy vagy tesz így, de TALÁN hétfőre jön új fejezet)