Történetek Büszke Birtokról - Janja x Jasiri

Janja x Jasiri - 29.rész - Lion Guard

Janja szemszöge:
Ez nem lehet igaz, ez tényleg Kion hangja? Kérdeztem magamtól.
És igazam lett. Az Oroszlán Őrség pont velem szembe jött, de velük volt még egy fiatal oroszlán lány is.
- Janja? - kérdezte Kion meglepetten.
- Ő halii... - köszöntem.
- Te, te kiszabadultál? - kérdezte Bunga.
- Ő...ja, épp hogy! - mondtam lihegve.
- De mi történt? - kérdezte Besthe.
- Mzingo..., tudjátok a keselyűk vezetője. Segített nekem kiszabadulni és így törlesztett egy adósságot.
- Hogy micsoda? - kérdezte most Fuli.
- Hát megmentettem egyszer az életét, és most ezt viszonozta.
- Wow...Janja, megmenti valakinek az életet?! - csodálkozott az ifjú oroszlán lány.
- Hát igen, ez már nem az első esett, Jasiri életét is megmentette már egy párszor. - válaszolt Kion.
- Oh bocsi Janja, Ő itt Tiifu, a barátunk. - pirult el Kion.
- Üdv. - köszöntem neki.
- Apropó hová mentek most? - kérdeztem meg tőle.
- Épp Jasirinél és klánnál voltunk, tudod mióta fogságba estél, Jasiri kifordult magából. Már nem önmaga. Alig eszik, és nem akar senkivel se beszélgetni. Ma úgy volt, hogy megbeszéljük, hogy hogyan szabadítunk ki téged, de nem jutottunk sokra. - mondta Kion csalódottan. - Dee...így már nem kell. - mosolygott.
- Ő...akkor én megyek, már alig várom, hogy viszont láthassam...Őő... mármint a klánom...a klánt.- pirultam el.
- Ha ki hitte volna, Janjának vannak érzelmei. - viccelődött velem Fuli.
- Hé hallottam, néztem rá dühösen.
- Hé nyugiii, szívesen vissza kísérünk! Ugye? - kérdezte Kion Fulitól, közénk állva, nehogy egymásnak ugorjunk.
- Igen...legyen. - egyezett bele Fuli és elindultunk.
- És amúgy mit törlesztett neked MZingo? - kérdezte Kion.
- Hát... még egyszer régen az egyik csatlósom elkapta, viszont én megkíméltem az életét, mert rájöttem ha össze fogunk a keselyűkkel, akkor több élelmet szerezhetünk. - válaszoltam.
- Szóval akkor kihasználtad őket? - kérdezte Tiffu.
- Én...hát... végülis ha úgy vesszük igen. - horgasztottam le a fejem. - De végül amit elejtettünk zsákmányt, abból ők is nyugodtan falatozhattak, így nem kellett nekik külön vadászni.
Csak megfigyelték az állatokat, majd jelentették nekünk, hogy merre vannak.
- Oh ez ravasz ötlet ha jobban belegondolunk. - mondta Besthe.
- Ő kösz...azt hiszem. - köszöntem meg.