Baby, I am Worth it {NAMGI}

6. Váratlan fordulat

~Namjoon pov.:~

A hang Yoongi-tól származott. Amikor hozzám szólt kissé megijedtem. Nemszámítottam rá hogy ilyen hamar felkel. Oda fordítottam felé a fejem majd mondtam:
-Persze máris adok.-
Nagyon jól nézett ki a felső teste. Jézus miket beszélek.Elindultam a szobám felé,  ő pedig követett.
-Ez a te szobád?- kérdezte miközben én a szekrényemben túrkáltam.
-Igen.- válaszoltam majd oda adtam neki egy kék rövid újjut. Kicsit kínosnak éreztem a helyzetet mert mégis csak haza hoztam akarata ellenére.
-Őm nemtudtam mitcsinálni, kénytelen voltalak téged ide hozni, mentőt nem akartál ezért így döntöttem.- mondtam majd a szemébe néztem.
-Semmi gond, igazából meg is akartam köszönni hogy voltál olyan jó hogy gondomat viselted pedig megsem érdemlem.-mondta majd lesütötte a fejét.
-Ne viccelj, természetesen nem hagytalak volna az utcán meg amúgy is osztálytársak vagyunk.- mondtam majd elmosolyodtam.
-Ah de azok után hogy ilyen bunkó voltam veled...- nem hagytam hogy végig mondja mert tényleg nem haragudtam rá.
-Hé emiatt nerágódj ,ami volt, volt nemhragszom.- mondtam végig mire ő elmosolyodott.
-Kérsz enni?-ajánlottam fel neki mert bisztosan éhes és nem érezném jól magam ha hagynám elmenni éhesen.
-Ah nem, így is túl sokat törödtél már velem. Inkább haza megyek- mondta majd elindúlt az ajtó felé. Na azt nem.
-Mondtam már hogy ez rendben van meg amúgy is sokat aludtál, bisztosan éhes vagy.- mondtam amilyen gyorsan csak tudtam, hogy megelőzzem hogy kilépjen a szobából.
-Na jó legyen.- végűl beadta a derekát. Örültem neki. Elindultam le a konyhába mire ő jött utánam. Mikor leértünk megkérdeztem tőle:
-Spagheti jó lessz? Anyukám nagyon finoman csinálja.- mondtam büszkeséggel az arcomon. Mert az tény hogy nagyon finom a Spaghetije. -Aha.-mondta majd szedtem neki egy tányérba és elé raktam. Neki is kezdett az evésnek. Úgy tünt ízlett neki. Mikor megette berakta a tányért a mozsdóba majd megköszönte:
-Köszönöm, nagyon finom volt.-mind a ketten elmosolyodtunk.
-Na de most már megyek.- mondta majd elindult az ajtó felé. Kikísértem majd oda szóltam :
-Legközelebb vigyázz magadra.- mondtam majd teljesen elragadtak a szemei. Előtte is bele néztem már de eddig nem vettem észre hogy mennyire gyönyörűek. Szavaim után csak bólintott majd közelebb lépett. Egész végig egymás szemeibe néztünk. Teljesen elragadtak. Nagyon közel jött az arcaink csak kb 15cm -re voltak egymástól. De a szemeink még mindíg egymást nézték. Legszivesebben megcsókoltam volna. Eszt most komolyan kimondtam? Egy fiút akarok megcsókolni. Jézusom. Kicsit eltávolodt tőlem majd elköszönt :
-Akkor szia.-mondta egy mosollyal mire én is elköszöntem:
-Szia.-majd kilépett az ajtón. Teljesen magamon kívűl voltam. Nemtudtam mitcsináljak. Tényleg nagyon jól nézett ki Yoongi. Nem csak a szemei hanem az egész arca. Meg a teste.  Meg... jó elég. Teljesen elragadott. Meleg lennék? Tényleg? Nemtudom. És ez zavar hogy nemtudom. Nemtudom kihez vonzódom. Eddig nem volt barátnőm de eddig úgy voltam hogy még hamar. De lehet ez volt az oka? Hogy a fiúkhoz vonzódom? Ahj... Nemtudom mitcsináljak. Aztán jutott eszembe. Megvan. Felhívom Tae-t ő bisztosan tud majd segíteni.

Itt van a kövi rész az az , az előző rész Namjoon szemszögéből. Igen ez is rövid lett sajnálom igyekszem hosszabbakat irni.