Baby, I am Worth it {NAMGI}

8. A boldogság érzése

~Namjoon pov.:~

Reggel mikor felébredtem , szokásos időben 7:00kor , kimásztam kényelmes ágyamból majd a fürdőbe mentem. Megmostam az arcom , majd elindultam le a konyhába.
-Anya? -kérdeztem de nemkaptam választ. Általában reggelenként ő szokja nekem készíteni a reggelimet és mindíg a konyhában vár vele. De ma valahogy nem volt ott. Mikor közelebb léptem az asztalhoz láttam, hogy ott lapul egy cetli az abroszon, majd megnéztem mi ál rajta:
"Neharagudj szivem hamarabb bekellett mennem a munkába. Az tízóraidat a suliba elkészítettem ,azt megtalálod a hűtöben. Viszont reggelit magadnak kell készítened. Puszi Anya." Na szuper. Oda csoszogtam a hűtőhöz és ki emeltem a tejet. Mivel semmi kedvem nem volt ahoz hogy én most itt főzőcskézzek ezért müzlit tejjel fogok most enni. Elővettem a müzlit a spájzból majd kivettem egy tálat a szekrényből. Bele szortam a müzlit aztán ráöntöttem a tejet. Miközben fogyasztottam a nagyon dús reggelimet a szobám felujításán gondolkodtam. Mivel találtam az asztalon fekvő újságok között egy bútorosat is ezért azt lapozgattam. Találtam benne egy nagyon szép ketteságyat ami nekem tökéletesen passzolna a szobámba. Modern szekrényeket, lámpákat és persze TV-t. Na az egy olyan dolog ami borzasztóan jól jönne a szobámba. Mire végig lapoztam az újságot megettem a müzlimet is ,és beraktam a tálat a mosogatóba. Mikor az órámra pillantottam 7:30 volt. Szóval itt az idő lassan suliba menni. Gyorsan felszaladtam a szobámba , át öltöztem pizsamábol rendes ruhába, avagy amiben megyek suliba, majd lementem és elindultam. Mire beértem már Tae ott volt.
- Szia. - köszöntem és küldtem felé egy halvány mosolyt.
- Szia. - köszönt.
- Mi az első óránk?- kérdeztem mivel fogalmam sem volt.
- Hűha. Te aztán jól tudod az órarendünket. - nevette el magát.
- Jolvan na. Még nem volt időm a fejembe vésni. - kezdtem nevetni én is.
- Amúgy matek , szóval indulnunk kéne mert a tanár nagy örömmel csesz le ha késünk az órájáról. - mondta majd elindult az osztályterem felé.
- Igazad van , menjünk. -mondtam majd mentem Tae után. Mikor beléptem az osztályterembe helyet foglaltam a padban ahol ülök és kipakoltam a cuccaimat. Ma Yoongi megint nem volt suliba , pedig mikor elment tőlem akkor már nem nézett ki rosszul. Mármint nem mintha valaha rosszul nézett volna ki de értitek. A matek , mint mindíg, uncsi. De borzasztóan. Mikor a tanár befejezte mondandóját , hálat adtam az égnek hogy én ezt túl éltem. Mikor kiléptem az osztályból , célba vettem a mozsdót de mire kinyitottam volna a mozsdó ajtaját valaki megragadta a vállam.
- Szia. - köszönt rám egy velem eggyidős lány.
- Szia. - köszöntem vissza neki.
- Arra gondoltam hogy valamikor talizhatnánk. Nagyon szimpinek tűnsz és szivesen megismernélek. - mikor ezt kimondta én teljesen lefagytam. Most mégis mit mondjak neki? Nem dörgölhetem az orra alá hogy bocsi nem mert meleg vagyok. Vagyis talán. Vagyis ahhj nemtudom.
-Neharagudj de nincs mostanában időm ,szia. - mondtam majd gyorsan benyitottam a mozsdóba. Ezaz Namjoon ennél cikibben nemtudtál volna lerázni egy lányt. Pacsi neked komolyan. Mikor abba hagytam saját magam szitkozódásat, megmostam az arcom majd ki indultam az osztálytermem felé ahol lessz a kövi órám. Reménykedtem hogy nemfutok össze megint azzal a lánnyal. Szerencsére nem. Mire oda értem be is csengettek ezért be mentem a terembe majd leült a padba és  vártam a tanárt. Ez a nap is eléggé uncsi volt. Az órák lassan teltek. Mire vége lett végre az utolsó órámnak is nagy örömmel száguldottam haza . Mikor haza értem anya már otthon volt.
- Ó értem. Szóval hamarabb mentél munkába ezért hamarabb is jöttél? - mondtam, majd oda léptem hozzá.
- Valahogy úgy - mondta egy mosollyal majd adott egy puszit az arcomra.
- Ma reggel ahogy ettem a müzlimet lapoz...
- Tudtam hogy nem fogsz rendes ételt reggelizni. - szakított félbe majd mondta nevetve.
- Jó nem nagyon volt kedvem mást csinálni de ahogy mondtam az előbb. Lapozgattam a bútoros magazint , és arra gondoltam hogy felújíthatnánk a szobámat. Elég sok minden elfér benne és még sincs benne csak egy ágy ,egy szekrény meg egy íróasztal. Arra gondoltam hogy teljesen átcsinálhatnánk. - mondtam izgatottan.
- Rendben Joonie. Ha szeretnéd pénteken délútán vagy szombat reggel elmehetünk az eggyik bútorosba.- mondta mosolyogva.
- Köszi előre is anya. -mondtam majd egy puszit nyomtam az arcára.
Az anyával való beszélgetés után felmentem a szobámba. Elkezdtem gondolkodni hogy mégis mit hová szeretnék. Mire elkezdtem gondolkodni a telefonom hangja zökkentett ki gondolataimból. Kivettem a zsebemből majd láttam hogy kaptam egy értesítést az Instagramtól. Megnyitottam az Instagrammot és örömömben a plafonig ugráltam.
~ _min_yoongi követni kezdett téged. Azthittem rosszul látok. Borzasztóan örültem neki. Természetesen én is visszakövettem. Miután megtettem ,ledobtam a telefonomat az ágyamra majd újra pityegett eggyet. Megnyitottam az Instagrammot és láttam hogy van egy új üzenetem Yoongitól. Borzasztó nagy gyorsasággal nyitottam meg hogy vissza tudjak neki irni.
Y: Szia
N: Szia
Y: Arra gondoltam hogy hálám jeléül, mert megmentetted a életem , meghívlak egy kávéra. Legalább had fejezzem ki ennyivel.
N: Rendben. Mikor és melyik kávézóba?
Y: Pénteken délután olyan 3 kor a központban lévő kávézóban.
N: Okés. Akkor ott találkozunk.
Y: 😊

Nemhittem a szememnek. Ő most az előbb elhívott kávézni. És én Igen-t mondtam. Végre újra láthatom. És jobban megismerhetem. Mivel boldogságomat muszáj megosztanom valakivel , ezért úgy döntöttem felhívom Taet.
- Szia Tae! -mondtam nagyon izgatottan.
- Szia Namjoon, mizu? - kérdezte.
- Yoongi épp az előbb hívott el kávézni pénteken. Borzasztóan örülök. -mondtam egy bazi nagy mosollyal az arcomon.
- Naa ez szuper! Végre találkoztok is! Igyekez ezt nem elszúrni magadnak. - mondta nevetve.
- Haha kösz. -mondtam majd én is elnevettem magam.
- Na de most mennemkell mert a lecke nem írja meg magát.
- Persze a legjobb barátoddal nincs időd beszélni de Yoongival igen. - mondta komoly hangon , utána pedig elnevette magát.
- Jó, jó majd bepótoljuk. Most tényleg megyek szia. -köszöntem el tőle megsemvárva válaszát, leraktam a telefont.

~Yoongi pov.:~

Mire felkeltem 10:30 volt. Szóval ma sem megyek suliba. Nem fogok bemenni a többi órara ha már az első ketőt úgyis lekéstem. Most már mindegy. Ma is egésznap itthon fogok fetrengni. Így is volt. Videójátékoztam , aludtam utána TVztem. Jaj és persze utána megint aludtam. Ebből ált a napom. Fél 6 volt már és gondoltam lemegyek enni valamit. Felkaptam két chipszes acskót majd vissza indultam a szobámba. Na igen. Nálam ez az étel. Igen mondták már nem élhetek mindíg ilyenekről de ha én eszt kívánom akkor mitcsináljak. Nemigazán van ki főzzön rám szóval. Miközben leültem vissza az ágyamra a két chipszes acskóval elővettem a telefonom majd megnyitottam az Instagrammot. Már előtte megtaláltam Namjoon-t Instán, de nem nagyon mertem bekövetni. Épp itt az ideje. Úgy is tettem. Nem sok idő telt el és ő is bekövetett. Rá irtam mert valamivel megakartam hálálni hogy nem hagyott ott az utcán és segített rajtam.
Y: Szia
N: Szia
Y: Arra gondoltam hogy hálám jeléül mert megmentetted az életem, meghívlak egy kávéra. Legalább had fejezem ki ennyivel.
N: Rendben. Mikor és melyik kávézóba?
Y: Pénteken délután olyan 3 kor a központban lévő kávézóban.
N: Okés. Akkor ott találkozunk.
Y: 😊

Őszinten megmondom nem számítottam hogy eljön velem. De természetesen nagyon örülök neki hogy nem utasított el. Jó lessz újra látni. És talán kideríthetem hogy van e nála esélyem. Majd meglátjuk.

Hellooka. Itt az új rész ami kicsit hosszabra sikeredett mint az eddigiek de szeretnék mostantól ilyesmi hosszúságú részeket kirakni. Remélem ez a rész is tetszik .