Baby, I am Worth it {NAMGI}

2.1 Új kezdetek

~Namjoon pov.:~

Lassan nyitogattam a szemeimet miközben láttam hogy landolt a gépünk.
- Jól aludtál?- kérdezte Yoongi egy mosollyal.
- Igen.-mondtam egy kissebb mosolyt eleresztve.
- Gyere , megérkeztünk.-mondta. Válaszul bólintottam majd feláltam. Miután kiszáltunk a gépből hívtunk egy taxit ami elvitt minket a címre, ahol Yoongi unokatestvére lakik.
- Szoltál neki amúgy hogy érkezünk?-kérdeztem Yoongitól már a taxiban ülve.
- Igen, dobtam neki egy üzit hogy még ma érkezünk.-mondta. Bólintottam majd tovább bámultam ki az ablakon.
Remélhetőleg a neheze már mögöttünk van. Nehéz lessz megszokni anya nélkül. Hisz mégis csak nap mint nap velem volt. De így lessz a legjobb. Új életet kezdünk eggyütt, Yoongival.
A gondolataimból Yoongi szakított ki.
- Megérkeztünk.-mondta majd lassan kiszált az autóbol. Én is így tettem majd Yoongi után mentem. Busan egyszerűen elképeztő volt. A levegő is teljesen más volt mint Seoulban. Az első benyomásom róla nagyon jó volt. Yoongi bekopogott és nemsokára nyittot is nekünk ajtót egy piros hajú fiú.
- Sziasztok, gyertek be.-mondta majd előre engedett minket. Bementünk majd leültünk a kanapéra.
- Neharagudj, még be sem mutatkoztam. Park Chanyeol vagyok.-mondta hozzám fordulva.
- Kim Namjoon.-mondtam kezet fogva vele.
- Mi szél hozott erre titeket?-kérdezte Chanyeol.
- Ez elég hosszú. Majd később elmeséljük. Viszont már multkor említetted hogy örülnél ha ide költöznék hozzád. Hát ez most megtörténik csak nem egyedül költözöm hanem Namjoonal.-mondta Yoongi.
- Rendben, részemről okés.-mondta Chanyeol egy mosoly kíséretében.
- Van két üres szobám ha szeretnétek aludhattok ott.-mondta
- Őm elég lessz egy is.-mondta Yoongi majd megfogta a kezem.
- Namjoon a párom.-mondta.
- Óó hogy úgy, na hát akkor gratulálok. Végre igazán boldog lehetsz.-mondta Chanyeol ,majd megveregette Yoongi hátát.
- Úgy bizony, és köszönjük.-mondta Yoongi boldogan majd rám pillantott.
Én kedvességét egy mosollyal díjaztam.
- Akkor gyertek utánam.-mondta Chanyeol, majd felvezetett minket az emeletre.
Oda vezetett minket egy szobához majd kinyitotta az ajtaját.
A szoba nagyon szép volt. Világos kék falak voltak. A szoba közepén egy nagy francia ágy, mellette két oldalt egy-egy kis éjjeli szekrénnyel . A bal oldali falnál egy ruhás szekrény. Jobb oldalra az ágytól volt egy kissebb kanapé , előtte egy dohányzó asztallal. A sarokban pedig egy íróasztal díszelgett. Az ággyal szemben pedig egy nagy TV volt. A srácnak bisztos sok pénze lehet ha így berendezett egy vendég szobát.
- Remélem megfelel.-mondta Chanyeol.
- Természetesen, köszönnyük.-mondtam egy mosollyal.
Bólintott majd kiment a szobából.
- Hűha , ez aztán a luxus.-mondta Yoongi egy kissebb kacagással.
- Aha, egyáltalán megérdemeljük mi ezt?-kérdeztem.
- Azt hogy én megérdemlem e azt nemtudom , de hogy te megérdemled e abban bisztos vagyok.-mondta , majd oda lépett hozzám egy kissebb csókra.
- Szeretlek.-mondtam megölelve őt.
- Én is szeretlek.-mondta majd szorosan magához ölelt.
- Pakoljunk ki utána pedig aludjunk.-mondta Yoongi.
- Rendben , eléggé elfáradtam ma. Sok minden történt. -mondtam.
- Igen , igazad van.
Lassan kipakoltunk mindent a bőröndjeinkből majd beraktuk a szekrénybe. Még úgy döntöttünk elmegyünk zuhanyozni. Miután ez megvolt, lefeküdtünk az ágyba és egymást ölelve aludtunk el.

~~~~~~~~~

Reggel arra keltem hogy valaki az arcomat lepi el puszikkal. Megtudnám szokni hogy minden reggel így keltsen. Nem akartam tudtára adni hogy fent vagyok, hogy tovább tudjam élvezni ezt a pillanatot.
-~Naaa Namjoon, kelj fel.~-mondta Yoongi nyávogós hangon.
- Jó , jó, fent vagyok. Csak még egy kicsit élvezni akartam hogy így puszilgatsz.-mondtam egy kissebb kuncogás kíséretében.
- Ó te kis sunyi. De tudod, bármikor részese lehetsz ilyen pillanatoknak.-mondta egy sunyi mosollyal.
- Ó tényleg?-kérdeztem, húzva az agyát.
- Uhum.-hümmögte majd egy hirtelen mozdulattal az ölébe húzott. Kezeivel átkarolta derekamat, én pedig átkaroltam a nyakát. Lassan közelebb hajolt majd nem tétovázva hajolt ajkaimra. Lassú és érzelmekkel teli csókot váltottunk. Nem volt benne semmi durvaság, csak élveztük ezt a közösen töltött pillanatot. Erre szükségünk volt mindkettőnknek. A gyönyorű pillanatunkat az ajtó nyitódása zavarta meg. Mind ketten oda kaptuk a fejünket.
- Ó neharagudjatok , nem szerettem volna zavarni. Csak tudjátok fura hozzászokni hogy kopognom kell a saját házamban. De ígérem nemfordul elő még egyszer.-mondta Chanyeol az ajtóban álva.
Kiszáltam Yoongi öléből majd megszólaltam.
- Semmibaj, nemzavartál meg semmit igazából.-mondtam kicsit zavartan.
- Miért jöttél amúgy?-kérdezte Yoongi.
- Csak annyit akartam hogy most mennemkell munkába, szóval hétköznap reggel 10től este 6ig egyedül lesztek. Csak ennyit akartam.-mondta Chanyeol.
- Rendben. Mit dolgozol amúgy?.-kérdezte Yoongi.
- Zeneszerző vagyok egy nagyobb cégnél.-mondta Chanyeol és egy kissebb büszkeséget véltem felfedezni az arcán.
- Hűha , az aztán nehéz munka lehet.-mondtam eggyüttérzően.
- Annyira nem vészes, viszont most megyek mert elfogok késni.-mondta majd egy intéssel elhagyta a szobát.
- Mit csináljunk ma?-kérdezte Yoongi.
- Hm.. nemtudom. Mondjuk menjünk kicsit várost nézni? Jó lenne kicsit megismerni legalább a környéket.-mondtam izgatottan.
- Rendben, viszont most még pihenjünk. Utána lemegyünk reggelizni és eldöntjük mikor megyünk.-mondta majd egy egyszerű mozdulattal lehúzott maga mellé az ágyra.
- Rendben.- mondtam egy kisseb kuncogással.
Csak feküdtünk és halgattuk egymás szívverését. Ezek a pillanatok a kedvenceim.

Sziasztoooook. Ahogy láthatjátok ezzel a résszel elkezdődött a 2.évad. Remélem ez is tetszeni fog nektek. Ma nem volt olyan sok időm részt irni mert a Bang Bang Con-t néztem de a kövi-ig még van időm szóval addig még fogom irni őket. Ez a rész kicsit talán uncsi lett de igyekszem minnél több izgalmat bele vinni eggyes részekbe. Amúgy még nemtudom mien rendszerességekkel fognak jönni a részek. Majd idővel kiderül. Puszi 😘