Baby, I am Worth it {NAMGI}

17. Újra eggyüt

~Namjoon pov.:~

Az nap ott aludtam Yoonginál. Egymás karjaiban aludtunk el. Reggel mikor felébredtem, Yoongi melkasán feküdtem. Lassan felültem és a telefonomra néztem. Fél 10 volt. Jaj igen. Mind ketten magántanulók lettünk ezért nem kell bejárnunk az iskolába. Így több időnk lessz egymásra.
Lassan Yoongi is ébredezett.
- Jó reggelt szerelmem.-köszöntött.
- Jó reggelt.- mondtam majd egy puszit nyomtam ajkaira.
- Mi jót csinálunk ma?- kérdezte majd felült hozzám.
-Nemtudom mitszeretnél?-kérdeztem kívancsian.
- Elmehetnénk moziba.-egy hirtelen mozdulattal húzott ölébe.-Majd elmehetnénk vacsorázni.- fejezte be majd egy puszit adott a homlokomra.
- Rendben.- mondtam egy nagy mosollyal.
- De addig van idönk.-mondta majd vállamnál fogva lehuzott úgy hogy fekvő pozícióba legyek. Majd ő is lefeküdt mellém és ajkaimra tapadt. Miután elvalt ajkaimtól felém mászott majd a nyakamat kezdte kényeztetni. Puszilgatta és helyenként megszívta de csak úgy hogy ne maradjon ott a helye. Közben a pólom alá nyult és az oldalamat kezdte simogatni. Egy sóhaj hagyta el ajkaimat ami az jelezte élvezem amit csinál. Nemtudtam mifog történni de egy kicsit megijedtem, mivel nem éreztem úgy hogy készen állok lefeküdni vele. A kedves pillanatunkat Yoongi telefonja zavarta meg. Egy nagy sohajjal elmászott tőlem majd a telefonja után nyult. Egy kicsit megkönnyebültem de azért élveztem az előző perc pillanatait.
- Igen?-vette fel Yoongi a telefont majd szolt bele.
- Jó de én nem vagyok hajlandó komunikalni veled.
- Ahh.- mondta egy sóhaj kiséretében.
- Mi a baj?- kérdeztem kicsit ijedten.
- Ma lessz a temetés.-mondta kicsit feszülten és szomorúan is egyben.
- Semmibaj majd elmegyünk máskor moziba.-mondtam bíztatóan.
- Elmehetünk utána is. Nem szeretnék egésznap szomorkodni.-mondta.
- Rendben.-mondtam egy kissebb mosollyal.
- Menjünk le reggelizni vagy ebédelni.-mondta majd elnevette magát.
- Okés.-mondtam én is egy mosollyal.
Hamar eltelt az idő miután lementünk enni vissza jöttünk Yoongi szobájába és készülődtünk. Miután felöltöztünk tetőtöl talpig feketébe elindultunk a temetőbe. Miután elkezdődött a szertartás egész végig Yoongi kezét szorongattam hogy érezze, nincs egyedül. Miután vége lett lassan elindultunk.
- Jol vagy?-kérdeztem tőle.
- Persze.-mondta egy kicsit eröltetett mosollyal.
- Nem szeretnék szomorkodni többet. Nagyapa sem szeretné hogy szomorú legyek. És most hogy itt vagy. Minden jó lessz.-mondta majd egy mosoly kíséretében egy lágy puszit hintett ajkaimra.
Válaszul csak mosolyogtam.
Lassan visszaértünk Yoongihoz. Átöltöztünk és csak feküdtünk.
- Ma anya is itthon lessz és a párja is.-mondta egy undorral az arcán.
- Ha nem szeretnél a társaságaban lenni aludhatsz nálunk.-mondtam bíztatóan.
- Bisztos? Anyukádat nem zavarná?-kérdezte bizonytalanul.
- Dehogyis. Bisztosan örülni fog hogy megismerhet.- mondtam mosolyogva.
- Ennek örülök.-mondta majd egy megpuszilta a homlokomat.
Még egy kicsit feküdtünk majd megszólalt.
- Lassan kéne készülödni.- mondta majd lenézett rám. A melkasán feküdtem.
- Rendben.- mondtam majd feláltam. Ő is így tett és a szekrényéhez ment. Egy fekete trikót és egy kék szaggatott rifle anyagú nadrágot vett elő. Felém fordult, majd kérdő tekintettel nézett rám.
- Te nem öltözöl?
- Nincs nálad ruhám , muszaj lessz hazajönnöd velem.-eresztettem el egy mosolyt.
- Okés.- mondta majd folytatta az öltözködést. Én csak bámultam őt sunyiba. Amikor levette a pólót ami rajta volt elém tárult gyönyörű felső teste. Nem tudtam róla levenni a szemeimet. Minden mozdulatát figyeltem.
- Ennyire tetszik amit látsz?-kérdezte egy sunyi mosollyal az arcán. Ezzel kizökkentve az őt bámulásomból.
Nemtudtam megszólalni csak néztem magam elé.
- Ne aggódj ez csak is a tiéd.-mondta majd oda jött hozzám és egy puszit adott ajkaimra.
- Indulhatunk?-kérdezte mire bólintottam eggyet és elindultunk hozzánk. Mikor megérkeztünk nemvoltam benne biztos hogy anya otthon van e. Mikor beléptünk nem láttam senkit viszont amikor beljebb mentünk azzal a céllal hogy felmegyünk a szobámba hogy én áttöltözhessek, anya jött ki a konyhából.
- Szia Joonie.-jött oda majd megölelt. Ekkor vette észre Yoongit.
- Szia te biztosan Namjoon párja vagy.-mondta egy mosollyal.
- Igen , Yoongi vagyok.-majd kezett fogott anyumámmal.
- Viszont anya csak azért jöttem haza hogy átt öltözzek. Yoongival moziba megyünk és utána vacsorázni. Jaj és majdnem elfelejttem ,ma Yoongi itt aludna ha nem lenne gond.-mondtam nagyon kicsit félve anyukám válaszától.
- Nem akarok zavarni csak nem nagyon szeretnék ma anyámmal és az új párjával talalkozni, ezért Namjoon hozta fel hogy itt e aludhatnék.- mondta Yoongi.
- Persze itt aludhatsz DE csak aludhatttok.-mondta anya mire én azthittem ott helyben elájulok.
- Anya!- emeltem fel egy kicsit a hangom miközben paradicsom színűre pirultam. Annya meg Yoongi erre csak elnevette magát.
- Gyere mert elfogunk késni.-mondtam majd megfogtam Yoongi kezét majd elkezdtem magam után húzni. Felmentünk a szobámba majd röktön a szekrényemhez mentem. Kivettem egy fehér pólót és egy sötét bordó nadrágot. Át öltöztem majd elindultunk. Útkózben megbeszéltük hogy melyik filmet szeretnénk megnézni. Mikor beértünk a plázába , rögtön a mozi teremhez mentünk. Megvettük a nasit majd beültünk. Lassan el is kezdődött a film. A film közepe fele rá feküdtem Yoongi vállára. Úgy voltunk egészen a film végéig. Mikor vége lett ,feláltunk majd elindultunk ki a teremből.
- Eléggé érdekes film volt.- mondta Yoongi ,miközben megfogta a kezem.
- Aha.-mosolyogtam rá.
- Hová szeretnél menni vacsorázni?- kérdezte mire kicsit meglepődtem, mert már teljesen elfelejtkezdtem a vacsoráról.
- Őm nemtudom, legyen meglepi.- mondtam egy mosollyal.
- Rendben.-mondta majd elindultunk.
Egy olyan 15 percig gyalogoltunk mikor végre megérkeztünk.
- Itt lennénk.-mikor kimondta én azthittem rosszul látok. Egy baromira puccos étterembe mentünk ahol körülöttünk gazdag és jól öltözött emberek voltak.
- Ide?-kérdeztem még mindíg lesokkolva.
- Igen, nem tetszik?-kérdezte kicsit kétségbe esve.
- Dehogynem de ennyi pénzt akarsz kiadni egy vacsoráért?- kérdeztem.
- Emiatt te neaggódj.-mondta mosolyogva majd elkezdett húzni maga után. Mikor bementünk leültünk egy asztalhoz egymással szemben ,majd vártuk a pincért. A pincér rögtön meg is érkezett majd elénk rakta az étlapot. Mind a ketten választottunk majd leadtuk a rendelést. Nem vártunk csak maximum 10 percet és már hozták is az ételeinket. Azért ezt elvárja az ember ha már ilyen drága itt minden. Bele kezdtünk az evésbe. Vacsora közben sokat beszélgettünk. Mire végeztünk, volt már fel 9 is aszthiszem. Kifizettük a számlát ami megmondom nem volt olcsó és elindultunk haza.
- Nem érdemeltem meg hogy egy ilyen helyre hoztál el. -mondtam lesütött fejjel.
- Dehogynem szivem.-kulcsolta össze újjainkat. - Te mindenből a legjobbat érdemled.-mondta majd egy puszit adott a számra. Mikor haza értünk anya már aludt. Felmentünk a szobámba majd leültünk.
- Megyek zuhanyozni.- mondtam. Yoongi bólintott majd leöltözött alsónadrágra. Egy kicsit még áltam az ajtóba mivel nem hagyhattam elveszni Yoongi testét. De próbáltam nem feltűnő lenni, ezért nem sokkal utána elindultam a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam majd vissza mentem a szobámba. Yoongi még mindíg ott ült az ágyamon.
- Most megyek én.- mondta egy mosollyal majd el is ment. Mivel borzasztóan melegem volt ezért én is csak alsónadrágban voltam. Mikor vissza ért Yoongi befeküdtünk az ágyba és élveztük egymás társaságát. Már olyan fél 10 lehetett mikor egyszer csak csengettek. Egymásra néztünk Yoongival majd lassan elindultunk le az emeletről. Úgy alsónadrágban ahogy voltunk. Csak annyit láttam hogy anya az ajtóban áll és bámul maga elé. Nem tudtam ki jött nálunk ilyen későn ezért lejebb mentünk Yoongival. Mikor megláttam ki áll az ajtóban ujra elkapott a düh és a félelem.

Nagyon nagyon sajnálom hogy nem volt már 2 napja rész. Igérem hogy mostantól lessznek minden nap részek. Remélem továbbra is fogjátok olvasni. Mármint aki xd.