Fura idegen (Yoongi ff.)

3.

Iskola után azonnal kisiettem az épületből, hátam mögött pedig hallottam az egyre csak hangosodó lépteket.

- MinJi! Hová mész? - kiabált utánam egy ramdom felsőbb éves srác, aki valamilyen oknál fogva nagyon beszélni akart velem.

- Valahová. - kezdtem el még jobban sietni.

- Haza felé mész?

- Nem. - válaszoltam.

- Elkísérhetlek akárhová is mész. - próbálkozott továbbra is.

- Már van társaságom. - pillantottam a négy férfira, akik ott vártak rám az iskola előtt.

- Ne már. Gyere velem. - ragadta meg hírtelen a csuklómat, ezzel megakadájozva engem a tovább haladásban.

- Vedd le a mocskos kezeidet róla. - szűrte ki fogai közül Joon, miközben a segítségemre siettek.

- Éppen terveztük MinJivel hogy elmegyünk valahová enni. - húzott magához, próbálva keménynek mutatni magát.

A fiatal fiú viselkedése láttán, hagyták hogy Joon oldja meg a dolgokat.

- Nem, nem terveztétek. - ráncolta össze a szemöldökeit.

- Na és? Kikjei vagytok MinJinek hogy csak így felbukkantok hogy el vigyétek? - próbálta tartani a szemkontaktust, kissebb nagyobb sikerrel.

- A fiújai vagyunk. - vigyorodott el.

Azonnal feléjük kaptam a fejemet a földről. Szemeim azonnal kitágultak a vigyorjaik láttán.

- Mind annyian? - fintorodott el a fiú mellettem.
- Azt meg hogy? - gyanakodva szűkítette össze a szemeit.

- Úgy hogy a hölgyemény még nem választott közöttünk. - lépett előrébb HyungMin.
- Igaz édes~? - kezét kinyújtva felém simította meg az arcomat.

- Igen a kis hercegnő annyira szeret mind annyiunkat hogy nem tud dönteni szegényke. - kuncogta el magát Hoon.

- Wow.. - szerencsétlen csak ennyit tudott kinyögni.

Joon hírtelen megragadta az ingje gallérjánál fogva a fiatal fiút és közelebb húzta magához.

- Mostmár tudod hogy nagyon is közel vagyunk MinJi-ah-hoz.. - húzta magához közelebb hogy oda tudja neki suttogni.
- Úgyhogy jobban teszed hogyha leszállsz róla. - ezzel fogta és hátrébb lökte, engem pedig maga mellé rántott.
- Mert nem igazán szeretem hogyha azzal szórakoznak ami az enyém. - csuklómról kezemre vándorolt a fogása.

Mivel egyre több diák kezdett felfigyelni az eseményekre, odavezettek az autójukhoz, majd beültünk és Jae el is kezdett elhajtani.

- Mióta is vagytok ti a fiúim? - tettem karba a kezeimet, magyarázatot követelve.

- Mostantól. - nevette el magát HyungMin.

- De most azt fogják hinni hogy valami kiéhezett kurva vagyok, négy felnőtt palival. - panaszkodtam kétségbeesve.

- Nem mondtam neki hogy együtt vagy velünk. Barátilag értettem az egészet. Nem hibáztathatsz azért mert fèlreértette. Meg azért sem hogy a többiek is félreértették. - hunyta be a szemeit, belebújva az ülésére.

Ezzel az ablak felé fordultam, és az utcát figyeltem ahogy a házam irányába haladtunk.

- Merre vándorol a fantáziád Joon? - nevetett fel hangosan Hoon.
- Teljesen el vagy vörösödve. - azonnal ránéztem a fekete pulóverben lévő, világos barna hajú férfit.

- Fogd be a pofád! - kiabálta le, miközben beleütött a vállába.
- Nem vagyok elvörösödve, csak melegem van, és a nap is süt. - magyarázkodott.

- Persze Joon. - szállt be a cukkolásba Jae is.
- Mind annyian tudjuk hogy MinJi-ah-ból nagyon jó barátnő lenne. - nézett ránk a visszapillantó tükörből.

- Igen. Tudom hogyan kell vizet melegíteni, és tudok instant leves tésztát csinálni. - viccelődtem, mire mindegyikőjük elengedett egy kis nevetést.

- Mit gondolsz Joon-si? Jó barátnő lenne? - bökdöste meg könyökével a mellette ülő.

Nem válaszolt semmit, csak jobban lelapult, és próbálta elrejteni az arcát a pulcsinjába.

- A hallgatás beleegyezés. - pillantott rá Min.

- Meg a fenéket! - szólalt meg azonnal, és közben megérkeztünk a házamhoz.

- Oké, akkor most bemegyek, ledobom a cuccaimat és átöltözök. Addig rendezzétek le ezt az egészet. - ezzel ki is szálltam, majd besiettem a házamban.

Felmentem a szobámba hogy letegyem a cuccaimat hogy átöltözzek.

Mikor a szobámban voltam azt éreztem mintha valaki figyelne, ami kicsit fura volt, mivel a fiúk nem lehettek, mert a szobám ablaka nem abba az irányba van amerre az autópálya van.

Elhúztam a függönyöket hogy nyugodtan tudjak öltözni.

Így már sokkal jobb.