Szerelem első látásra?

15. Fejezet

3 Héttel később:

Harmadik Személy:

Lucy még nem tért magához, de Madelaine végig mellette volt. Csak akkor ment haza ha zuhanyozni akart. De nem tudott ránézni semmilyen ennivalóra sem. Amitől Vanessa és Sandra teljesen sokkot kapott. Egyik nap Madelaine amikor elaludt a székén érezte, hogy megszorítja a kezét Lucy, de elsőnek azt hitte képzelődik. De utána amikor ránézett Lucyre már nyitva volt a szeme. Uram isten. - gondolta magában Madelaine, lehajolt hozzá és megcsókolta volna de ő elhúzódott.

Madelaine Petsch:

- Mi a baj Lucy? - kérdeztem tőle.

- Ki vagy, és honnan tudod a nevem? - kérdezte Lucy ijedten.

- Madelaine Petsch, a barátnőd vagyok, már majdnem két hónapja járunk. - mondtam neki.

- Honnan tudjam, hogy nem kamuzol? - kérdezte Lucy.

- Van rólunk közös kép a telefonomon megmutatom. - mondtam miközben kerestem a képet.  Amikor megtaláltam megmutattam neki, de Lucy csak rázta a fejét, hogy nem ismer fel.

Elraktam a telefont és könnyekben törtem ki, de  amikor elfordultam éreztem, hogy megfogja a kezemet és visszahúzz.

- Mi az? már emlékszel vagy mi? - kérdeztem tőle duzzogva.

- Hé, soha nem felejtenélek el csak ugrattalak. - mondta Lucy.

- Nagyon rossz vicc volt. - mondtam neki.

- Oké, bocs de nem hagyhattam ki. - mondta Lucy vigyorogva.

- Tudod mi lenne vicces? ha egy hétig nem engedném, hogy tapizz vagy megcsókolj.. - mondtam neki összekulcsolt karokkal.

- Nem ez nem lenne vicces, sokkal rosszabb mint a kamu amnézia. - mondta Lucy miközben forgatta a szemeit. Rátérdeltem az ágyra, úgy hogy a két térdem Lucy dereka mellett volt és óvatosan ráfeküdtem Lucy mellkasára.

- Nem lennék képes egy hetet kibírni a csókjaid nélkül vagy khm, más nélkül. - mondtam neki.

- Tényleg? mondta Lucy miközben fölemelte az állam és én csak bólogattam majd Lucy megcsókolt, de hamar elhúzódott.

- Ugh, mikor mostál utoljára fogat? - kérdezte  tőlem undorodott arccal.

- Hé, reggel mostam. - mondtam neki.

- Oké. - mondta Lucy.

- Na, megcsókolnál végre? - kérdeztem tőle, miközben bevettem egy Tik Takot a számba.

- Most már igen. - mondta Lucy de amikor ajkaink összeértek volna kinyílt az ajtó és bejött Sandra és Vanessa kézen fogva.

- Kopogásról nem hallottatok? -  kérdezte Lucy unottan, és Madelaine csak forgatta a szemeit.

- Miért megzavartunk valamit?- kérdezte Vanessa egy grimasszal az arcán de Sandra megütötte játékosan a vállát.

- Igen, a romantikus pillanatunkat, mivel 3 hétig nem tudtam megcsókolni Madelainet.. mondta Lucy, mintha ez természetes lenne.

- Ha nem játszottad volna meg az amnéziát akkor több időnk lehetett volna rá.. mondtam neki duzzogva.

- Szerintem vicces volt.. mondta Lucy miközben röhögött, de Madelaine megütötte a vállát játékosan.

- Az orvos azt üzente, hogy ha aláírjátok a papírokat hazaengednek. - mondta Sandra. Ezután bejött az orvos papírokkal a kezében. Aláírtuk a papírokat és utána  összeraktam Lucy cuccait. Mikor kimentünk Lucy látta, hogy Vanessa az ő kocsijával jött, és elkezdte forgatni a szemeit.

- Ugye nem az én kocsimmal fuvaroztad magad amíg kómában voltam? - kérdezte Lucy.

- Deee igen, mert a kocsim még mindig a szerelőnél van. - mondta Vanessa.

- Még mindig? ne szórakozz velem. - mondta Lucy.

- Igen és nem szórakozok veled. - mondta Vanessa összekulcsolt kezekkel.

- Jó, oké remélem nem tettél kárt benne. - mondta Lucy vigyorogva.

- Ha, ha nagyon vicces vagy. - mondta Vanessa szarkasztikusan, és utána elindultunk hazafelé.