Mérgesen, szinte dühöngve érkeztem a pályára. Miért nem mondta el? Meg pofozott, meg érdemeltem, de minek nem mondta el? Olyan,olyan idegesítő! Miért nem beszél az anyámról?
Idegeségemben be indítottam egy edzős hologrammot,hogy azon gyakoroljak.
Olyan ideges voltam, állandóan puffogtam, az idegességtől kiéleződtek az érzék szerveim.
Minden neszre felfigyeltem,minden hologrammot sikeresen le győztem.
Ahogy be fejeztem az edzést,ami kb volt 1 óra, a céltáblára a célzást gyakoroltam.A nyilam sosem téveszt célt. Mindíg ezzel a mondattal célzok, ez van a gondolatomban.
Az íjamba bele illesztettem egy nyilat,fel emeltem, a kezemet meg felelő szögbe helyeztem,majd közelebb húztam a számhoz. Az eggyik szememmel hunyorítottam. Aztán amikór el engedtem a nyilat,vele ment minden dühöm is. A nyilam sosem téveszt célt, és tényleg nem. Pont a közepébe talált.
Mikór már kezdtem nagyon meg örülni magamnak, hirtelen valami neszt hallottam meg magam mögűl. Gyorsan vissza hívtam a nyilamat,mert mindíg vissza jön, és gyorsan be illesztettem a helyére, és kissé félve meg szólaltam:-Gyere elő!-mondtam.
Mire meg jelent Thor válla,majd a haja(?) , a feje és végűl a többi test része is.
Aztán a tesvére is megjelent mögötte.
-Csak ti?-engedtem le a nyilam, és kifújtam a levegőt.
-Hát istenek vagyunk, de ha nem félsz akkor igen, csak mi.-mondta Thor mosolyogva.-Nem is értem,hogyan találsz mindíg célba.
-Én sem tudom...várj...Ti láttátok az egésszet?-lettem kicsit ideges, de inkább meglepődött.
-Igen. Már akkor is itt voltunk amikór be indítottad az edzést...-mosolygott,zavartan továbbra is Thor.
-Te jó ég...-fogtam a fejem.
-Azt inkább ne, a végén meg hallja Odin,és amúgy, nagyon ügyes voltál.-dicsért.
-Kössz...-mondtam vállat vonva.
-Tetszik az íj?-kérdezte Thor.
-Öhm...igen? Hisz te hoztad, és már mondtam.
-Ja, persze. Csak...kérdeztem,meeert Loki választotta neked.-Én meg a hirtelen hírtől, mégjobban meg lepődtem. Nem is értem,mostanábn csak meg lepődni tudok?
-Mi...?-kérdeztem.
-Igen ,Loki. Azt mondta ezt neked csinálták külön.-fecsegett tovább.
Mire Thor mögé néztem, és csak a mérges Loki arcot láttam.
-Báttyám, kicsit sokat ittál ma. Mi lenne ,ha vissza térnénk Asgardba?
-Nem tesvér,majd késöbb.-legyintett.-És amúgy is. Olivia is vissza vihetne minket,hisz a Tesseractal bárhova el tudunk jutni!-mondta, felelőtlenűl. Ez komoly? Thor tényleg ennyit ivott, vagy ennyire hülye,hogy ilyenek csak random kijönnek a száján?
A herceg felkapta a fejét,mire Thor-hoz hajolt, gyorsan elmormolt valamit,mire Thor összeesett,és láthatóan a földön aludt.
-Szóval.-Nézett rám éles szemekkel. -Hol van a Tesseract?
-Ne hidd azt,hogy elmondom!
-Ohh. Dehogynem. Mondd el szépen,hol van az ékszer amibe rejted?
-Sehol!-válaszoltam,mert a kezemben van.
-Hazudsz!-mordult fel,mire nekem rontott. De én gyorsabb voltam és egy nyillal meg löttem a lábfejét,mire fájdalmasan fel üvöltött.
-Idióta Midgárdi.-mondta össze szorított fogakkal,mire a nyilat kihúzta és felém dobta,ami pontosan bele ment a tartóba, abba kis részbe!
Loki elkezdett valamit a kezével csinálni,mire sárga fények kezdtek a lába körűl táncolni. Aztán a vérzés el állt, és Loki a lábára állt.
-Na Midgárdi, és most szépen elmondod,hol van a Tér kő.-mondta idegesen.
-A kezemben.-motyogtam.
-Hol?-kérdezte vissza
-A kezemben...-válaszoltam mostmár hallhatóbban. Mire oda sietett és meg fogta mind két kezem,meg fordította és elkezdte nézni. És próbáltam ki szedni a kezem,de a szorítása túl erős volt.
-Engedj el!-szűrtem ki a fogaim kőzűl.
-Ez lehetetlen...-mondta hüledezve, görcsösen fogva a kezem.-A Tér kő...miért pont téged...? Minek téged...velem nem csinált ilyet...te lennél..? A kiválasztott...? Miért te...? Miért nem én...? Hogyan...?-Tett fel egy csomó értelmetelen kérdést. Aztán a bal kezemet elengedte és az Ő jobb kezét az enyémre tette,mire hirtelen elkezdett égni a kezem. Hirtelen ki kaptam a kezem, de Loki is. Őt is meg égedte.
-Ez...mióta van?-kérdezte
-Mi,mióta?
-Hogy ilyen a kezed,piros?! Ez nem...egézséges. Ügye tudod? A Tér kő utazni akar, Ő neki is vannak "érzései".-tette idézőjelbe az egésszet.
-Utazni...-ismételtem.
-Igen,ha ezt nem teszed meg, vagy legalábbis nem teszel meg vele nagy távokat akkor mindegy. Meg semmisűl, vagy inkább te halsz meg.-mondta-A Tér kő nem csak kis helyekre akar elvinni, remélem tudod Midgárdi,hogy a Tér kő az eggyik dimenzióból a másikba is képes el vinni,nem csak az egyik városból a másikba.-mondta.
-Vigyük akkor Asgardba!-mondta Thor,mire én is meg Loki is ugrott eggyet.-Szóval tesvér ezt még vissza kapod, remélem tudod.
-Asgard...-ismételtem. Mióta Loki hozzám ért egyre jobban szédűltem.-Asgard...-ismételtem.
A táj homájosúlt,minden lassan elmosódott, a kezem égett. Úgy éreztem mindjárt meghalok.
Minden be lassúlt,a fejem fájt,majd egyszer márcsak a földön voltam, ott feküdtem, azt ismételgetve ,,Asgard".
Az illatokat sem éreztem, a szél sem fújt, a fák zaját már csak tompa zajként észleltem, színek össze mosódtak, a csillagok táncot jártak a szemem előtt, és elkeztem egy dalt dúdolni amit még Nora tanított kis koromban.
-Asgard fényei kigyúlnak...a csillagok fényei ragyoknak...
Egy herceg jön, és megment tégeeeeed,...
elvisz föl, és elvesz tégeeeeed....-énekeltem kómásan. Fogalmam sincs mi történt, csak éreztem valami hűset a kezemnél, az égető érzés helyett, a csillagok táncolását és a sötét éjszakát érzékeltem.
Aztán a szemem kezdett fáradni és már nem láttam semmit. Sötétség és nyugalom mást nem éreztem./Loki szemszöge/
A lány elkezdte Asgardot mondogatni,mint valami mániákus.
-Tesvér, ebből baj lessz. Elvisszük Asgardba.-mondta Thor.
-Vigyük? Biztos? Minek?
-Hát öcsém! Te akkor mégsem értesz ehez a kőhöz? Neked kéne meg mondanod mi legyen!
-De igen, értek...csak ilyen,még nem volt,de...-léptem oda lányhoz, és át változtam jégóirássá, oda tettem a kezem a Tér kőhöz,hogy le hűtsem a kezét,ami nagyon meleg hőt árasztott
-Rendben, akkor te cipeled.-mondta vállat vonva Thor,mire én csak morogtam eggyet.-Elmentem a többiekhez ezt meg beszélni, aztán. Irány Asgard.
Addig te...vizsgáld, vagy nem is tudom.-legyintett.
Az a Thor, tök hülye! Ez...nem is érten minek lessz Ő a király! Apám is egy bolond.Míg Thor elment,oda hajoltam a lányhoz és oda nyúltam a nyakához, meg nézni a pulzusát.
Elég gyenge a pulzusa.
Gyorsan felkaptam, és Thor után mentem. A lány tejföl szőke haja, csak úgy libegett utána.
Olyan könnyű, akár egy virágszál.
Mindegy,ezen nem gondolkodunk. Ráztam meg a fejem.
Gyorsan oda értem Thorhoz,aki a többiekkel beszélt.
-THOR! Mennünk kell! Alig van pulzusa! A hideg nem mindíg fog segíteni a kezén! Le is állhat a szíve!-mondtam. A társaságban ott volt ennek a Midgárdinak, az apja is. A szeme allatt karikák.
-Rendben. Akkor mennyünk!-mondta.
-Dehogy mentek el!-mondta Dr.
-Dehogynem! Oliviának itt nincs meg menekülési lehetősége! Ide Asgardi gyógyitók kellenek!-mondtam mérgesen.
-Dr.Srange.-fordult oda Thor.-Ha nem Lokiban, akkor legalább bennem bízzon, Lokinak igaza van!-
Azzal oda fordult hozzám és kifelé intett a fejével,majd el futott ,én meg utána.
-Heimdall!-mondta Thor. Azzal meg jelent az Asgardba szálító eszköz...................
Vége az első évadnak. . .
DU LIEST GERADE
Dr. Strange lánya 1.Kötet (Befejezett)
FanfictionOlivia Miller egy átlagos,unalmas életet élő 18 éves lány, de aztán egy nap közlik vele,hogy Strange. Nem is akárki,maga az apja. A bejelntés után érdekes dolgok történnek a most már Olivia Strangel. Szerelem ,esetleg egy össze tört szív... Sok mi...