Dr. Strange lánya 1.Kötet (Befejezett)

Birthday girl!

,,-A nevem Olivia Strange-nyujtottam a kezem kézfogásra,mire Will anyukájának a szája is tátva maradt a csodálkozástól"

-Olivia?-kérdezte vissza, könnyezve,miközben oda nyúlt mind két kezemhez,hogy meg szorongassa.
-Igen...-könnyeztem én is.
-Te-te tényleg itt vagy...ezez...fantasztikus! És milyen nagyra nőttél! Csodásan nézel ki! Az arcod,nagyon hasonlít az apádéra. Jaj, annyira örülök neked!-majd szorosan meg ölelt. Én is vissza öleltem,mert olyan érzésem volt,hogy nagyon hiányzott,pedig nem is ismertem.

Miután ki sírtuk magunkat és meg öleltem mindenkit, meg ettük a kávézóból hozott kaját.
Nagyon sokat nevettünk és rengetek beszélgettünk. Will anyja nagyon sokat mesélt nekem apánkról. És,hogy mennyire hiányzik neki,hisz 18 éve nem látta.
Beszélgettünk még egy darabig aztán elköszöntem, meg öleltem mindenkit,majd meg igértem Willnek,hogy sunyiba meg látogatom a korházba.

Gyorsan oda teleportáltam a korházi szobámba, és amilyen gyorsan csak tudtam össze pakoltam egy bőröndbe és a táskámba mindent. A fényképet, a égőket, mindent ami az enyém, még az ágyneműt is. Aztán nyitottam egy portált, kicsit kételkedtem,mivel csomagokkal nem nagyon utaztam még. De...próba ,szerencse...
Be csuktam a szemem, erősen koncetráltam,nehogy be záródjon a kapu.
Gyorsan be ugrottam a kapuba, lefelé. Majd hirtelen seggre estem. Kinyitottam a szemem és ott voltam a szobámba. Nagyon őrűltem neki. És a csomagjaim is épségben nálam maradtak, és nem kötöttek ki Kanadába. Hála'.

Gyorsan le tettem a cuccaim és kinyitottam az ablakomat és ki mentem az ajtón,hogy szóljak a többieknek,hogy itt vagyok.

-Üdv Jarvis!-szólaltam meg a liftbe be érve.
-Üdv újra itthonn Ms.Strange!
-Kérem vigyél a többiekhez!-igenis Ms.Strange.-eggyezett bele Jarvis. Majd a lift meg indult.
Ahogy ki léptem a liftből,oda mentem étkező asztalhoz.
Mikór a többiek meg láttak teljesen le döbbentek.
Natasha teljesen le fagyott. Brucenak kiesett a villa a kezéből. Thornak a szájából a piritós. Stark bácsiba meg belefolyt a szó. Bucky nem lepődött meg csak mosolygott. Amerika kapitány ki öntötte a teát, Tina és Peter meg csak meredtek rám. Pepper meg Tony kezét szorongatva nézett.
-Sziasztok...-intettem szerencsétlenűl, persze boldogan.
-Szi-szia...hát te?-kérdezte Amcsi kapitány.
-Hát...meg gyógyúltam...meg ismerkedtem a féltesóimmal, a mostoha anyámmal, majd meg szöktem,mert nincs dolgom már a korházban elteleportáltam a szobámba. Aztán eljöttem köszönni nektek,hogy tudjátok itt vagyok.-vázoltam fel röviden,tömören a dolgokat.
-...........-nem nagyon volt válasz a beszédemre. Majd egyszer csak Tina a teljes,nyugalmas csendet meg szakítva fel ugrott,fel döntött egy széket, és a nyakamba ugrott.
-Sziasziasziasziaaa Viaaa.-szorongatott. Én meg boldogan vissza öleltem. Majd ida jött Peter is és velünk ölelkezett. Majd mindenkit végig ölelettem csak Bucky maradt hátra.
-Buck-rohantam oda meg ölelni.
-Szia nagylány.-ölelt volna meg,mintha csak egy ovis kislány lettem volna. De nem zavart,mert így birom,szeretem.
Miután mindenkit végig öleltem fel mentem a szobámba és kipakoltam.

------------------Idő ugrás--------------------

4 hónap telt el,hogy itthonn vagyok. Minden rendben.
Tanulok Mr.Wonggal. Már le éritségiztem. Tinával újra a teljes a barátságom. Peterrel meg haverok vagyunk. Tina és Peter eggyütt vannak. Nagyon aranyosak. Apát kb. csak két hetente egyszer látom.
Willt rendszeresen látogatom, ahogy Jamest is és a mostoha anyámat is. Elméjítettem velük a kapcsolatot. Nagyon jó velük.
Mr.Wongtól rengetek tanultam, kínai harc művészetet főleg. Katana-val is jól bánok már. A tőrőmmel is jól bánok. A nyillal meg mindíg célt találok. Kung-fu edzéseim rendszeresen vannak. Így tudom kombinálni a katana és a kung-fut. Nagyon menő szentem. A Mr.Wonggak tanult varázslattal is tudok fegyvert csinálni. Nagyon sokat gyakorlok.-

Ma Április 19. van. Vagyis azt jelenti,hogy holnap leszek 19 éves. Hátnem nagyszerű? Annyira jó. Minden rendben van az életemmel.
Éppen Mr.Wonggal tanulok Lótusz állást és közben avval a "varázs" gyűrűvel kaput nyitni. Hogy miért ezt a kettőt egyszerre arről nekem fogalmam sincs.
Majdnem ment is, amikór elkezdett fájni a kezem a kő helyén. A földre estem. Rá néztem a tenyeremre és a kő körűl teljesen vörös volt és hólyagos. Rettentően nézett ki.
-Mi történt a kezeddel?-kérdezte Mr.Wong
-Fogalmam sincs.-válaszoltam ilyedtem.
-Szerintem ehez segitség kéne.-mondta.
-Neeem köszönöm. Inkább nem.
Majd inkább holnap után foglalkozok vele. Nem fogom el rontani a szülinapom,mert pirosas árnyalatot vett a kezem.
-ahogy ön akarja Miss.-válaszolt.-mára vége az edzésnek.-majd meg fordult és elment.
Fel nyaláboltam magam a földről,majd elmentem tusolni.
Gyorsan le fürödtem,majd át vedlettem:

Az áprilisi idő csodás volt. Már fel lehetett húzni ilyen ruhákat. Kellemesen meleg volt.
Majd le mentem az étkezőbe,miközben a kezemet bámultam.
-Bruce.-mentem oda a Dr.-hoz aki éppen kávét kortyolgatott.
-Igen?
-Mivan a kezemmel?-nyújtottam felé amiben a kő volt.
Majd ahogy meg látta, kiköpte a kávét.
-Pfhuj. Ne már!-léptem eggyett hátra.
-Boccs. Na igen. Fogalmam sincs mi a baja, elég furin nézki. De...nem tudok semmit. Vigyelek el Starkhoz?
-Nenneneneneneeem. Inkább ne. Majd holnap után. Akkor. Nem akarom elrontank a szülinapom!
-Rendben.-sóhajtott.
Én meg gyors, össze dobtam egy kakaót, fogtam nasit és felmentem a szobámba sorozatot nézni. Nagyon vártam már a szülinapom.

Másnap reggel arra ébdredtem,hogy a Jóbarátok főcimdala ment. Aztán rá jöttem,hogy bekapcsolva hagytam a laptopom. Upsz...
Gyorsan kikapcsoltam, rohantam fürödni, fogat mosni stb...
Majd gyorsan fel kaptam egy farmert,meg egy pólót, fel öltöztem és rohantam a lifthez.
Ahogy le értem,csalódottan konstantáltam, hogy nem jöttek ajándékokkal köszönteni. Így hát csalódottan oda űltem egy tál müzlivel a konyha asztalhoz és azt zabáltam. Pepper és Mr.Stark űlt ott még.
-Mi a baj Olivia?
-Semmi...csak... Fáradt vagyok. Tegnap picit sokáig maradtam fönn. -Füllentettem.
-Hát rendben..de ha baj van. Nyugodtan szólj- simította meg az arcomat Pepper.