Te, a tesód, én és a mese

670 49 0
                                    

,,-Neked van ikertestvéred?"-kérdeztem.
-....-nem válaszolt. Csak hallgatott.
-Will! Válaszolj!-kérdeztem könnyező szemmel.-Válaszolj!-üvöltöttem,kétségbe esetten.
-IGEN VAN!-mondta,könnyező szemmel,idegesen.
-És ki az...?-kérdeztem elhaló hangon.
-A neve....a neve...
-Mi a NEVE Will?-kérdeztem motmár idegesen.
-A neve....James Newman.-James...James...James Newman.
Viszhangzott a név a fülemben.
-Ja-James a testvéred? Az a James? Akivel egy iskolába jártam? Az a James? Aki most,Európában van? Az James Will? Ő????-Kérdeztem ingerűlten.
-Igen...Viola. Ő. Ő aki neked jött a plázaba és aki neked adta a nagyink karkötőjét...-válaszolt. Aztán egy könny folyt ki, a szeméből.
-Jesszus...-mondtam sírva.

-Nincs Európában.-válaszolta egy idő után,miután ki sírtam magam.-Csak...nem akarta látni,ahogy korházban vagy. Meghasadt volna a szíve. De hidd el...nekem is szörnyű így látni téged....
-Nincs Európában...-ismételtem suttogva. Aztán eszembe jutott valami.-Will...
-Igen?
-Volt egy álmom...
-És?-kérdezte össze ráncolt szemöldökkel.
-Mikór fel értünk a lépcsőn és Violának neveztél...hirtelen meg szédűltem...alig láttam,de meg jelent előttem egy kép,amin két iker kis fiú egy baba fölött ismételgetik a becenevem...nem tudom miért és kik voltak a kis fiúk...Mostanáig-emeltem fel a fejem. És a képernyőn keresztűl,könnyező szemébe néztem.
-Most úgy meg ölelnélek Viola...-mondta ki.
-Én is Will...de hamarosan meg teheted,mert fel fogok épűlni, és nem leszek CF-es.
-Van itt még valami...-mondta bizonytalanúl.
-Hallgatlak. Ezek után nem hinném,hogy lenne még min meg döbbennem.
-Hát rendben. Viola...nekem...
Hogy is mondjam...-vakarta meg a tarkóját bizonytalanúl...
-Csak nyugodtan.-mondtam.
-Oké...-fújta ki bizonytalanúl a levegőjét.-Khm...
-18 évvel ezelőtt... Egy férfi bele szeretett egy földi nőbe. A nő szép volt ,és bájos. Mind ketten szerették egymást. És eggyütt éltek egy idő után.
Pár hónap múlva a nő teherbe esett, de nem merte el mondani a szerelmének nek,mivel egy titkos szervezet tagja volt,amit a világ úgy ismert:
Bosszúállók.
De a nő hasa,egyre jobban domborodott és így el kellett mondania a szerelmének. Nagyon őrültek neki.
Pár hónap múlva a nő ikreket hozott világra.
Ahogy nőttek a gyerekek, az apjuk úgy távolodott tőlük.
És mire a gyerekek anyja észbe kapott volna,meg tudta,hogy a férje meg csalja Őt. És ráadásúl a nő,már gyereket is szűlt.
A nő szíve össze tőrt, de tudta,hogy most nem adhatja fel...
Pár hét múlva a nő szerelme egy gyermekkel tért haza...
A nő tudta,hogy mitörtént,biztos volt benne. Tudta,hogy a másik gyermek anyja elment...
A férfi haza vitte a gyermekét,ahol lakott,vagyis az előző családjához. A nő, a férfi szerelme, nevelte a gyereket.
Nem sokáig,csak pár hónapos koráig,amíg egyszer csak a férfi el nem vitte a gyereket azzal az üzenettel,hogy:,, A gyermek itt nincs biztonságba. Elvittem egy másik családhoz ne keresd soha, ahogy engem se. ,,(-elég szörnyű és rövid levél,tudom.-jegyezte meg mellékesen.)
A nő miután el olvasta a levelet, a szíve darabokra tőrt, hisz az a pár hét-hónap allat,szinte saját gyermeként kezelte. És a férfi akit szeretett...örökkè elhagyta...-

Fejezte be a mesét.
Nem tudtam mit reagálni. Csak bámúlt a monitort és Will reakcióját az én reakciómra.
Majd pár perc után meg szólalt:-Kicsit szótlan vagy.
-Aha.-válaszoltam elfojtott hangon.
-Erről...miért nem mondta el soha James,hogy Newman?
-Te komolyan, itt leakadtál? Te komolyan nem raktad össze a kirakós utolsó darabját? Te...komolyan? Komolyan nem jöttél rá?-kérdezte Will ingerűlten.
-Mégis mire Will? MIRE?-kiabáltam.
-Bakker Viola! Arra,hogy a féltestvéred vagyok! Az apád az anyámat ejtette teherbe! Aztán meg a te ismeretlen anyád!
Viola! A félesvéred vagyok!-Üvöltötte.
Hogy mi? Lehetséges...? Az információk szerint az...de komolyan?
Pár perc után,mire fel dolgoztam az információt,le csaptam a gép fedelét,evvel bontva a hívást,majd kirohantam a szobámból.
Egyenesen Will szobájáig. Ott aztán gondolkodás nélkűl be nyitottam a szobába.
Will ott űlt az ágyon és sírt...
Oda mentem hozzá,meg törtem a három lépés távolságot,rá űltem az ágyra,hozzá és meg öleltem...

Dr. Strange lánya  1.Kötet  (Befejezett)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora