𝐽𝑜𝑘𝑒𝑟 (𝑇𝑎𝑒𝑘𝑜𝑜𝑘 𝑓𝑓)

Hatodik-Miért?

Megvettem neki a telefont, és a kis szatyorban a kezébe nyomtam egy mosoly kíséretében. Annyira szeretném végre mosolyogni látni! De még csak egy halvány mosolyt sem villantott. Namjoon szerint ő sem látta soha mosolyogni.. Ezt hogy?? Tényleg muszáj lesz segítenem rajta, méghozzá úgy, hogy a tudta nélkül fogom meggyógyítani. Gondját fogom viselni, és boldoggá teszem, hogy folyamatosan mosolyogjon. El fogom érni, bármi áron!

Következő állomásunk a hobbi bolt. Amint messziről megpillantotta az üzletet, lopva rám pillantott, amiket szemem sarkából figyeltem. Hátha mosolyogni kezd. Gyerünk V, nem olyan fájdalmas! Hiába vártam, nem mosolygott, ám amint beléptünk a boltba, szemei csak úgy ragyogtak. Ahhha! Szóval tud ő mosolyogni, csak nem a szájával, hanem a szemével. Nagyon édesen csinálja, annyi szent. Vigyorogva bólintottam egyet, mire óvatosan ellépdelt mellőlem, majd szaladni kezdett, mint a mérgezett egér. Azta, ő ilyet is tud? Wow. Utána küldtem egy eladód, hogy "segítsen" neki:

-Jónapot! Megtenné, hogy segít nekünk egy kicsit?-

-Persze uram, miben segíthetek? -Csavargatta meg a haját, és lebegtette szempilláit, feltételezem nekem. Most komolyan flörtölni próbál velem? Csesszek ki vele? Legyen! Könnyű dolgom lesz, ő az a tipik "ránézek és teherbe esik" csaj.

-A szerelmemmel jöttem, és szeretném ha segítenél neki mindenből a legjobbat kiválasztani. -

A 'szerelmemmel' - t kicsit jobban kiemeltem, mire a hajcsavargatást abba hagyta, elgondolkodott egy pillanatra, majd csavargatta tovább. Dikk.

-Na és kicsoda a... sz-sze-szerelem-szerelme? -Tyuuha, ez nehéz szülés volt.

-Egy kábé ekkora, gyönyörű arcú, csillogó szemű, és kerek seggű fiút keress. -A magasságánál, és a feneke kerekségének alátámasztásánál a kezeimmel mutogattam: a levegőben rángattam a kezeimet, mint valami debil, fogyatékos fóka, valamint bele-bele markolgattam a levegőbe, és kerek formákat rajzolgattam. Na a csaj szava kissé elakadt, főleg, amikor kielemtem hogy "fiút keress". Hehe. Ennyike. Egy-null ide, ribi.

A rágó kiesett ajkai közül - vagyis mocskos szájából -, amiért amikor lehajolt, háttal nekem bepucsított. Sosem adja fel?? Tyuuha.

Kidobta a koszos maradékot a kassza alatti kukába, majd kihúzva magát ellépdelt előttem tyúklépésben, s persze nem hagyhatta ki a drámai hajdobálást sem.

-Ja és ne felejtsd el magaddal vinni a telefonodat, ugyanis siket szegénykém. -Kiálltom még utána, persze megfelelő hangsúllyal, mire kikerekedett szemekkel hátranéz, majd mint aki Nobel-t érdemel: felcsillan szeme, rafkósan elmosolyodik, majd visszafordul és miközben előre lép egyet jobb lábával, majd látványosan rácsap mindkét kezével félgömbjeire. Bár most hogy nézem, nem kerek, nem is eper, inkább mazsola. Az a tipik: semmi tartása, semmi formája, itt ott kidülled, de nem arányosan fenék. Sőt, fenéknek nem is mondható, inkább kinövés, avagy átmenet a lábai és a háta között. A csattanó hangra egy bácsika ránézett, majd majd pajkosam elmosolyodott. Oho, a kis huncut. Csukott szájjal gyomrosan kezdtem röhögni, ami nem volt a legszebb látvány, de na. Végülis elérte a csaje amit akart: felhívta mazsoláira a figyelmet. Ennyi.

Kedvesen oda ment V-hez, megsimogatta a lapockáját, érintésére a fiú hátrált kettőt, majd hatalmas figyelemmel követte a lány összes, apró mozdulatát, hogy legközelebb ellökhesse a kezét. A lány meglepődött, majd pötyögni kezdett a telefonjába, és V felé fordította a kijelzőt.

Így sikerült venni egy doboz krétát. Ezt nem játszuk! Mindent megakarok neki venni, hogy semmiben ne szenvedjen hiányt, amég nálam lakik. Tényleg, még a szobáját is bekell rendezni.. Akkor mehetünk majd olyan boltokba is, de biztos hogy nem ma. Egyenlőre veszek neki cuccokat meg elmegyünk kajálni, aztán terveim szerint felhívom Seyoungot, és szusszantok holnapig. Ah, de jó is lesz!