𝐽𝑜𝑘𝑒𝑟 (𝑇𝑎𝑒𝑘𝑜𝑜𝑘 𝑓𝑓)

Huszonhatodik - Semmi több!

"TaeTae, had mutassam be egy régi jó barátomat, JoonMyeon-t." mutatok magam mögé, mire barátom elmosolyodva nyújtja kezét a már mellettem álló TaeTaenek, ki egy rövid pillanatra nagyra nyitja szemeit, majd inkább gyorsan meghajol, minthogy érintkezzen egy számára idegennel. Én tökfej mindig elfelejtek szólni az embereknek a fóbiájáról. Istenem..

_______________________________________

~Jungkook szemszöge~

Miután sikeresen bemutattam egymásnak régi jó barátom és szerelmem, vissza ültünk a szőnyegre az asztal köré, és beszélgetni kezdtünk, először is arról hogy drága barátom mit keres itt szerény hajlékomban, aztán mindenről is ami eddig történt velünk. Nagyon húzta a száját amikor a romcsi szerelmi történetünket meséltem, aztán jól vállon veregetett, miszerint nem is én lennék, ha nem így történtek volna az események. Kérdeztem a karrierjéről, mire szó nélkül kapta fel laptopomat és megmutatta a legújabb albumát amit egy hónapja adott ki. Kicsit szégyelltem magam hogy én mégcsak nem is hallottam felőle pedig már egy hónapja kint van, és több millió megtenitést tudhat magának. Tud valamit ez a csöves, annyi szent. Bár valljuk be, mostanában nem éppen az "otthon ülök és lazulok a szerelmemmel a karjaimban" időszakot éljük meg, ugyanis mindig történik velünk valami rossz, amiből nem olyan egyszerű kihúzni magunkat. Taehyunggal is beszéltünk erről a napokban, és szegényem magát hibáztatja, miszerint minden miatta van, mivel nekem sokkal nyugodtabb életem volt mielőtt megláttam őt abban a bárban. Sokáig tartott mire lenyugtattam, de elvéről nem tudtam leszedni. Nyilván valóban nem ő a hibás, semmiért sem, hisz ő csak egy fiú, aki szeretetre vágyik, és nemtudom ki vagy mi lába alatt érzi magát, pedig semmilyen vizet nem zavar. Csöndes, egyáltalán nem hisztis, és bújós, amit rettenetesen imádok benne. Ahányszor csak eszembe jut a fóbiája más emberek felé, csak szorosabban és több ideig akarom magamhoz húzni, és addig ölelgetni míg világ a világ. Együtt vagyunk már egy ideje, egy pár vagyunk, de ez akkor is nagy lépés tőle. Emlékszem amikor először megöleltem a moziban, amikor elaludt a film közepe táján, és a szüleivel álmodott, mint mindig. Elmondása szerint már egyre kevesebbszer álmodik velük, vagy ha mégis, én is ott vagyok vele és elvileg megvigasztalom álmában, amitől ő nyugodtabban alszik tovább. Ne tudd meg hogy kihúztam magam amikor ezeket mesélte, félő volt: eltörik a gerincem a nagy nyújtózkodásban.

-Figyi, maradjunk a Suho-nál, rendi?
Ez a művész nevem, ám sokkal kényelmesebb és rövidebb mint az igazi. - Magyarázza TaeTaenek barátom, mikor már harmadjára kérdezte meg a nevét, ugyanis gyorsan elfelejti.

TaeTae csak bólogat, szemeit megdörzsölve feláll mellőlem, majd később már a hűtőt hallom nyitódni és csapódni. Én kretén homlokon vágom magam, majd nevetve fordulok JoonMyeon felé, hogy amúgy kér-e valamit enni, inni, mivel én mint jó házigazda meg sem kérdeztem...

-Nem kössz, megvagyok, de amúgy is otthon érzem magam és tudom mi hol van, szóval Chill Gangszta.- válaszol nevetve, és hát egyet kell értsek vele. Sokat csövelt nálam anno a karrierje beindulása előtt.

-Szóval... Megcsalsz egy kisfiúval, te cseléd? - jön hozzám közelebb, mire acrunk között csak néhány kis centike marad.

-Ilyen az élet. - Nézek rá vállat rántva, mire röhögve rámugrik és fölöttem támaszkodik meg.

-Biztosan te vagy felül... Hm pedig ki kéne használni azt a jó seggedet hercegnő. - nyalja meg pajkosan ajkait, mire a játékba szállva perverzen nézek vissza rá.

-Akár most is játszhatnánk egy kicsit, nem gondolod? - hajol le hozzám és egy pici lányos puszit nyom arcomra, majd amennyire a helyzet engedi, oldalról rácsap a fenekemre.