𝐽𝑜𝑘𝑒𝑟 (𝑇𝑎𝑒𝑘𝑜𝑜𝑘 𝑓𝑓)

Kilencedik - Balszerencse a négyzeten

~Taehyung szemszöge~

néhány nap eltelt a kasztingolásom óta. Felvettek, és még aznap kezdtem is. Nagyon tettszik nekem a modellkedés, és úgy minden ami vele együtt jár. Kooknak nem mondtam el hogy mire is esett a választásom, mivel meglepetésként akarom majd átadni neki a fotóimat egy borítékban, a fizetésemmel együtt. Tudom hogy nem kényszerből csinálja hisz elmondta, de én ragaszkodom a visszafizetéshez. Bár az sem fog egyről a kettőre a kezemben teremni, majd talán a szülinapjára megkapja.

Voltunk vásárolni a szobámba, ami így most készen csillog körülöttem. Alapból hatalmas, a mennyezet is magasan van, és olyan király dolgokat szereztünk, hogy nem győzök betelni a sok látványossággal. Habár az életem során nem igazán lógtam az interneten, egyszer láttam ezt a plafonról lógó fotel féleséget, amit azóta nagyon nagyon szerettem volna, erre tessék! Kaptam egyet! Őszintén szólva ez az egész házban ez a kedvenc helyem. Van egy hatalmas francia ágyam, különleges besüppedős matraccal és párnákkal, valamint egy hatalmas nagy takaró ami extra vastag és meleg. Kaptam egy sarok íróasztalt, ami gyönyörű szürke, valamint egy hatalmas gardróbom van, külön helyiség, amibe tárolom a nemrég beszerzett ruháimat.

A mai napon kamerák előtt kissé elvörösödtem, amikor egy széken megfordultam úgy, hogy a tábla legyen a lábaim között, és az a mozdulat ahogyan ráültem, eszembe juttatta a minapi öltáncomat Jungkookhoz. A srácokat sikerült délig kirúgni a házból, bár nagyon maradni akartak, a másnaposságra utalva, így Jeon hívott nekik egy taxit, ami mindenkit elszállított a Kook által betáplált címekre. Nagyon megszerettem őket, viccesek és inteligensek a hülye vicceiket félretéve. Mivel nem ismertek még annyira, és a múltamat sem, így nem tudhatták hogy a mosolygás nálam egyenlő a nullával. Jin például a viccei után, azt hitte haragszom rá valamiért, mert én voltam a csapatban az egyetlen aki nem nevetett rajta, de Kook megnyugtatta hogy kismajom létére rajta sem nevettem még soha. Én őszintén próbáltam felfelé görbíteni a számat, de sajnos nem igazán akart összejönni..

Éppen hazafelé tartok egy újjabb fotózásról. Egyébként úgy szerződtem a cégnél, hogy újságokban nem jelenítik meg a képeimet ebben az évben, és a hivatalos magazinban sem, mivel ugye meglepetésként szánom Kooknak őket, és cringe lenne ha lebuknék ezek miatt, ezért csak a veboldalunkon tekinthetőek meg a képek, valamint azokon a közösségi oldalakon, ahová felvagyunk regisztrálva.

Szokás szerint jól becsapom az ajtót, hogy hogyha Kook itthon van, akkor hallja az érkezésemet. Lekapom a cipőmet, és felmegyek először a saját fürdőszobámba, hogy jó alaposan kezet moshassak buszozás után, majd átvedlek valamilyen kényelmesebb szettbe. Ma pörgős kedvemben vagyok, úgyhogy lemegyek a konyhába innivalóért. Találtam multi vitamint, amint történetesen imádok, úgyhogy kedvenc poharamba töltök is, és miközben iszom, a dobozt vissza rakom a helyére. Gyorsan berakom a koszos poharat a mosogató gépbe, majd felszlalomozok a lépcsőn Kook szobája felé. Azt mondta, ha megérkeztem kopogjak be, és ha nem nyitja ki kis időn belül, akkor nyugodtan menjek be hozzá. Így is tettem: kopogtattam néhányszor, majd kezeimet magam mögött összekulcsoltam, és vártam. Lábujjaimról sarkaimra helyezve testsúlyomat dölöngéltem egy darabig, ám az ajtót csak nem akarta kinyitni, így inkább lassan benyitottam, majd beléptem. Lábaim földbe gyökereztek, ahogy tudatosult előttem, mit is látok magam előtt: Jungkook éppen egy számomra ismeretlen nővel szeretkezik. A nő Jungkook ágyán fekszik, lábai között pedig Kook dolgozik gyors tempóban. Az ajtóhoz képest a jobb falnál található az ágy, arra amerre az én szobám is van. Kook is mesztelen, egész testén kidagadnak az erek, ahogy gyorsan és erősen dolgozik.

Mint már vaciláltam ezzel magamban, nem szerethetem Jungkookot, de ilyen nincs a világon. Lehetetlen nem szeretni őt. Annyira aranyos, kedves, gondoskodó, felelősség teljes, tehetséges, okos, és a külső tulajdonságairól ne is beszéljünk. Elragadó az egész ember úgy, ahogy van. Beleszerettem. Nem kellett volna, de megtörtént a tények ellenére, miszerint már foglalt. Az érzéseinknek nem tudunk parancsolni. Ez van, ezt kell szeretni. Szokj, vagy szökj, mondja a bölcs mondás.