Újra a Szent Márkban✔

10. osztály 1. rész

Augusztus 31. (Hétfő)

Gabesz

A nyár gyorsan elrepült. Az évzáró óta nem tudok semmit se Viviről, aki BEVALLOTTA, HOGY SZERELMES BELÉM!! Sőt! MEGCSÓKOLT!!! Én pedig voltam olyan idióta, hogy nem viszonoztam a csókját és hagytam elmenni. Ő nem írt nekem, ahogy én se kerestem őt. Igazából egyszer átmentem a nyáron még a szüleihez, de azt mondták, hogy a nyarat Esztergomban tölti a nagynénjénéjéknél. Tehát nem tudom mi volt vele. Én pedig a nyaram nagy részét Bettinél töltöttem és segítettem a táboroztatással. Tegnap jöttem haza, ahogy állítólag Vivi is Esztergomból. Mindenkit letaglózott a hír, hogy Vivi elment, de nem lehet ezzel mit kezdeni. Ez van.

Szeptember 1. (Kedd)

Gabesz

Reggel az ébresztőmre ébredtem fel. Morogva nyomtam ki és kimásztam az ágyból. Felvettem az ünneplőmet, majd a táskámba bevágtam egy tollat és egy füzetet, majd lementem a konyhába elköszönni a szüleimtől.
- Nem eszel?
- Nem vagyok éhes - mondtam és elindultam a suliba. Már az utca sarkáról lehetett hallani a többi diák hangját. Márkóék kint álltak a kapunál. Van, ami nem változik. Megálltam mellettük és kezet fogtunk egymással. - Hogy telt a nyár?
- Elment - vontam vállat.
- Minden oké, haver? - kérdezte Will.
- Ja, persze. Miért?
- Mintha kicsit megváltoztál volna a nyáron. Ugye, nem Vivi miatt vagy ilyen búval baszott?
- Dehogy! - nevettem fel kissé erőltetetten. - Semmi köze hozzá - hazudtam. Azonban Márkó nem vette be. Ő volt az egyetlen, aki tudott arról, hogy hogyan is éreztem Vivi iránt. Basszus, de hiányzik! 7:55-kor bementünk a suliba és egyből a termünkbe mentünk. A mellettem lévő hely üres volt és az is marad. Elég legyen, Gábor! Nyolckor Nógrádi jött be a terembe. Üdvözölt minket, majd bekapcsolta a tévét, amin a diri feje jelent meg. Lényegében annyi volt, hogy köszöntötte a kilencedikeseket, meg a régebbi diákokat, aztán az igazgató helyettes darálta le a házi rendet, aztán elsötétedett a kép. Nógrádi kikapcsolta a tévét.
- Remélem mindenkinek kellemesen telt a nyara és kipihentétek magatokat, mert ebben a tanévben is rengeteg tanulnivaló és követelmény vár rátok. Mielőtt kiosztanám az órarendet, szeretném bejelenteni, hogy lesz egy új osztálytársatok - jelentette be, mire kopogtak. - Áh, ez biztos ő lesz - mosolyodott el, majd szólt, hogy szabad. Az ajtó lassan kinyílt és egy vékony lány lépett be a terembe. A lábai szép hosszúak és enyhén barnák voltak. A combjai arányosak, a dereka karcsú, a kezei ugyanolyan barnák voltak, mint a lábai. A haja sötétbarna, a szemeit pedig napszemüveg takarta.
- Szerintem nem kell bemutatnom nektek, ezt a fiatal lányt, mert mind ismeritek.
- Orbán lánya?! - döbbent meg Áron, mire mindenki felröhögött. Még az új lány is elmosolyodott. - Az eszed tokja Orbán lánya, Áron - szólt rá, majd feltolta a napszemüvegét a fejére. A szemei. Bárhonnan felismerem azokat a szemeket. - Te meg mit keresel itt?!
- Én is örülök neked, Gabesz - biccentett felém szomorkás arckifejezéssel Vivi. - Ülj le szépen Vivi és örülök, hogy mégis a Szent Márk mellett döntöttél - mosolygott a lányra, aki megindult a régi helye felé és beült mellém. Nógrádi kiosztotta az órarendeket, majd lediktált egy csomó fontos dolgot. Óra végén mindenki Vivi köré gyűlt. A kérdéseikkel bombázták szegény lányt, aki nem győzött válaszolni a kérdésekre.
- Igazából nem iratkoztam be, mert amikor engem szólítottak, akkor egyszerűen leléptem. Hisz én itt kezdtem el a gimit és itt is szeretném befejezni. Utána is lehetek énekes vagy akár más is. Meg hiányzott volna, hogy nem látom egésznap a fejeteket - kuncogott Vivi. - Te is hiányoztál - karolta át a vállát Zoli és Will. - Csak a házik miatt?
- Igen! - vágta rá egyszerre a két fiú. Ezen elnevettük magunkat.

««««««««««««««««»»»»»»»»»»»»»»»»

A nap gyorsan eltelt. Suli után Vivivel együtt mentünk hazafelé.
- Vivi, beszélnünk kell!
- Nekem nincs miről beszélnem veled - vágta rá csípőből. - Kérlek! - álltam elé, de kikerült. - Vivi, hallgass már meg!
- Bocs, de nem élnék most ezzel a lehetőséggel. Sietek.
- Hova sietsz?
- Bende vár - a név hallatán rossz előérzetem támadt. - Ki az a Bende?
- A barátom - nézett rám, mire nekem a földbegyökereztek a lábaim.
- Hahó! Mondod vagy sem? - legyezte az arcom előtt a kezét Vivi. Megráztam a fejem és kinyitottam a számat. - Ugye nincs barátod?
- Ismered apa szabályát - hajtotta le a fejét. Persze, addig nem lehet pasija, míg be nem tölti a 18-at és ezt a szabályt, csak nekem oldja fel, ha esetleg én jönnék össze Vivivel.
- Jó, hülye kérdés volt. Hogy telt a nyarad?
- Miért érdeklődsz? Egész nyáron le se szartál, most meg már hirtelen érdekelni kezdett, hogy mi van velem? Ó és ne aggódj, nem fog megismétlődni az a baklövésem, ami az évzárón történt. Tanultam a hibámból - nézett dühös tekintettel a szemembe. Au, ez fájt! Szóval, csak egy hiba volt.
- Vivi, miért vagy ilyen ellenséges velem?
- Nem mindegy az neked?!
- Nem! Áruld már el! És akkor békén hagylak!
- Sietnem kell - sóhajtotta, majd sarkon fordult és elsietett. Beletúrtam a hajamba és hazáig kullogtam. A lelkem egy része örült annak, hogy nem ment át másik suliba, viszont a másik része csalódott volt, hogy az a csók az évzárón csak egy baklövés volt. Ha akkor nem blokkoltam volna le, akkor talán már a barátnőm lenne...

-----------------------------------------------------------
Sziasztok, remélem tetszett ez a rész! Elkezdődött a tizedik osztály, Vivi pedig visszatért, sőt be se iratkozott a Zeneművészetibe. Lesznek még itt érdekességek.

By: Mona❤