Rosszba szeretve [BEFEJEZETT]

8. rész

Lényegében az egész hetem ezzel telt. Bementem suliba, bent maradtam Adammel, haza mentem, tanultam és kezdődik minden előröl. Az igazság az, hogy egész héten szívattuk egymást Adammel. De csak ilyen apró dolgokkal, mint például, kivertük egymás kezéből a pénztárcát vagy könyveket. Felbuktattuk a másikat, vagy amikor wc-t takarítottunk, ráöntöttem egy kis hipós vizet a cipőjére, szóval mindig volt valami. Hogy beleszerettem? Egyre jobban utálom. Főleg azok után amit velem tett. Ugyanis, újra az igazgatóiba ültem vele, 5 nap után... Ha minden egyes veszekedésünkért be kellene adnunk száz forintot, szerintem a suli lenne a leggazdagabb gimi a világon. De ez úttal, nem csak én, de ő is a tudtomra adta, hogy utál. 

                                                                                --------------------

Szeptember 5.

Végre péntek van! Az utolsó nap a héten és végre hétvége! Nem gondoltam volna, hogy ilyen kurva lassan fog telni, főleg amikor Adammel vagyok, na akkor mintha egy perc három óra lenne... A reggelem nagyon jól telt, mosolygósan a táskás (mondjuk, ezek inkább már bőröndös) szemeimmel boldogítottam a buszon utazókat. Jah, nem is, mert végig aludtam azt a kemény fél órás buszutat. Anya ezt adta büntetésből, nem visz be suliba. Könyörtelen... 

Szóval, miután leszálltam a buszról, Kiara egy hatalmas mosollyal üdvözölt. Nem láttam még így mosolyogni.

- Mi történt, vagy minek kell ennyire örülnünk? - kérdeztem, mikor megöleltem.

- Ma ez egy rendkívüli nap lesz. Tesin a végzősökkel leszünk, tehát Adam osztályávaaal. - sikítozott és a belső hangom is sikított, csak közben sírt is. A sikítás nem ez a kislányos ujjongáshoz hasonlított, hanem egy olyan emberé, aki menekül. 

- Ne bassz fel! Ez most komoly? 

Egy tesi Adammel? Lófaszt! Előbb töröm el a lábam! 

- Nyugiii! Tök jó lesz! Kidobósozunk! 

- Én mindjárt téged ütlek ki! Hogy tudsz te örülni Adamnek? Hello, Adam Hemmingsről van szó! 

Kiara csak mosolygott és megrázta a fejét. Majd egy kezet éreztem a vállamon. 

- Szóval, te rólam beszélsz? Igazán hízelgő! - Adam... Ki más? Sunyin mosolygott én meg néztem rá ez a tipikus "mi a fasz?"  fejjel.

- Veletek leszünk egy tesin és kidobósozni fogunk! Megfogsz halni Hemmings! - mondtam könyörtelenül.

- Attól nem félek. Tavaly a sulimmal elmentünk versenyre, én nyertem!  - dicsekedett és kihúzta magát, mintha ez jelentene bármit is.

- Nem te, hanem a csapatotok nyert, te egoista álltat! - forgattam a szeme és mosolygott. 

- Majd meglátjuk! Hemmingsland készen áll fogadni az újabb támadást Clarkivániától! 

Igen, az ő országa Hemmingsland, míg az enyém Clarkivánia. Ez is Adam hülye agyszüleménye. 

- Mindjárt lefosom a bokámat! 

- Jajj ne, mert akkor fel kell takarítani. Tudod, 2 hétig mi takarítunk! 

- Tudod mit kell feltakarítani? Téged, ha nem hagysz békén. Kiara, szerintem menjünk órára, mert kinyírom ezt a barmot! 

Ott hagytuk. Nyolc  órám lesz, ebből a hatodik és hetedik tesi, Adammel. Meggyártottam egy unalmas kémia órán a haditervet. Kiütlek Adam! Mint vak a legyet! Átöltöztünk tesire, a sulinak a logójával ellátott pólóba és én rajtam egy hosszú passzos naci volt. Felkötöttem a hajamat és bementünk a tesiterembe. Kiderült, hogy kapitánylabdázni fogunk. A tizenkettedikes srácok már pakolták a padokat, hogy elkülönüljünk. Amint megláttam Adamet felforrt a vérem és neki támadtam volna. Egy fekete trikó volt rajta, mert állítása szerint, ez kihangsúlyozza az izmos karjait. Szerintem punnyadt karjai vannak, de ha ő mondja, nem kötegszem vele. Ezen kívül egy fehér térdnaci volt rajta. A lányok egyből elkezdtek ott ömlengeni, hát nekem hánynom kellett.