A vér kötelez /BEFEJEZETT/

23. rész

- Magukkal megyek. - mondta Bruce, de Yana előrántotta a botját és a férfi mellkasához érintette.

- Szóval azt akarod mondani, hogy nem vagyok képes megvédeni? Szerinted ki vagyok én?

- Elnézést. - lépett hátra egyet. - Nem erre gondoltam. De ha baj lenne kérlek hívj.

- Mindenképpen. - mondta, majd belém karolva elindultunk az erdőbe.

- Diana Mendes. Semmit nem tudsz magadról, a világról vagy egyáltalán valamiről. Miben fogadunk, hogy egész életedben a könyveket bújtad.

- Valahogy azok érdekesebbek voltak, addig, amíg el nem mondták ki vagyok. - sóhajtottam. - Vagyis, hogy kinek kell lennem.

- Csak meg akartak óvni. Diana, te egy burokban éltél eddig megvédve a lehetséges veszélyektől, attól, hogy a királyi család kihaljon és egy másik család vegye át az uralmat. Olyan, aki mindig is a trónra hajtottak. Velük kell a legjobban vigyáznod.

- Szerintem tudom, kiről beszélsz.

- Nem, nem tudod. Ő egy ragadozó. Mindent megtesz azért, hogy pénzhez jusson. Azért, hogy megvédd a királynői posztodat, le kell őt győznöd. Viszont, ha végleg meg akarsz tőle szabadulni, akkor meg kell ölnöd. Sosem fogja feladni. Apád volt az egyetlen, aki tiszteletre bírta. Viszont senki nem tudja, hogy hogyan. Vagy rájössz a titokra vagy megölöd. Csak ez két lehetőség van.

- Esetleg a nevét...

- Sonja Rodrigez. Egy szőke hajú nő, aki mindenben tökéletesnek mutatkozik, de ő maga az Ördög. Vigyázz vele!

- Rendben.

- Van kérdésed mielőtt elkezdem?

- Lenne egy. - mondtam és lehajtottam a fejem. Ha ennyi mindent tud, akkor ismeri őt is. - Nathen Bensonról tudna nekem mesélni?

- Ő még él? - nevetett.

- Még fiatal volt, amikor én születtem. De sosem voltunk barátok. Ő volt az, aki mindenben jeleskedett és az erdőt választotta menedékéül. Azt hittem ő lesz a trón örököse, de hamarabb megteremtett magának mindent, mint bárki más. Felépített hatalmas cégeket és a keze mindenhova elér. Akkora hatalma van az üzleti világban, hogy azt el sem tudod képzelni. Ő tudott rólad. Ő volt annak a kevés embereknek az egyike, aki tudott rólad mindent. Volt, hogy éveket töltött a kutatásoddal. És ez egy kicsit lehet beteges neked, de ha ő nem lett volna, akkor most nem lehetnél itt. A többiek simán eltusolták volna a létezésed és átadták volna egy bábnak az uralmat. Sose akart király lenni. Boldogult ő anélkül a cím nélkül is. Okos és mindent elsőre megtanult, mint te. De ezt mindig más érdekéért használta. De most itt vagy előtte és gondolom, hogy ő tanít téged. De ő is csak a könyvekből tanult, ami nem mondom, hogy rossz, hiszen nézd hova jutott. Higgy benne. Mindent feladott érted.

- Igyekezni fogok. - mondtam és felemeltem a tekintetem és előre szegeztem a tekintetem. Nagyon bűntudatom volt, hiszen olyan sok gonoszságot vágtam a fejéhez, amit nagyon bánok már.

- Akkor eleget megtudtál róla? - nézett rám mindent tudó mosollyal.

- Lehet többet is, mint kellett volna.

- Ugyan ezeket bárhol megtalálod bár az ő történetét nem írták meg előre, hiszen a kezébe vette az irányítást. Megtervezte, majd valóra is váltotta.

- Hihetetlen egy ember lehet. - nevettem és a hajamat a fülem mögé tűrtem. - De nekem mindig azt a komor arcát mutatja. Alig mosolyog vagy valami.

- Hidd el, ha átélted volna azt, amit ő akkor mindent megértenél.

- Mármint?

- Egészen fiatal volt, amikor egy vámpírvadász a szeme láttára ölte meg a testvérét. Ezek után senkiben sem bízott. A kisfiú, aki addig hitt mindenben és mindenkiben, magába fordult és senkinek sem hitt. Az önmaga ura akart lenni. Felakart szabadulni. Nem akart a királyi család befolyása alá tartozni. Néha mikor összefutottunk a városban beszélt a terveiről, amiket távolról láttam, hogy meg is valósított. Ő az, aki ha ígéretet tesz, akkor be is tartja. Talán a legőszintébb ember, akit ismerek. Vagyis vámpír bocsánat.

- Ha hazaérek, bocsánatot kérek tőle. - sóhajtottam.

- Tégy, ahogy szeretnél, de mostantól hallgasd szavaim Diana Mendes, mert el sem hiszed, majd amit mondani fogok neked.