Vérbe kódolt sötétség.../Befejezett/

9 fejezet

Egyszerűen el sem hiszem, hogy egy gyilkossal alszom. Mégis annyira nyugodtan aludtam el mellette. Itt vele olyan biztonságban érzem magam. Arra ébredtem, hogy valaki simogatja az arcom.

-Jó reggelt hercegnő! Auróra ne haragudj, de nekem nemsoká kezdődik a munka időm! Auróra! – noszogatott, de annyira jó érzés volt, ahogy simogatott, hogy csak mosollyal reagáltam -Auróra! Itt fogok akkor vetkőzni! – mondta, de csak egyre jobb döntésnek tűnik az, hogy maradjak

-Hát akkor maradok! – mondtam, de te jó ég most mit mondtam már megint...

-Jó vicc! Már egy mondatomtól elvörösödsz. Gondolj bele, ha meztelenül látnál... nincs kedvem reggel már a tűzoltókat hívni! – mondta és egy perverz mosoly hagyta el száját

-Ez nem igaz! Ezt csak azért mondod, hogy felkeljek... – próbáltam nagyon meggyőző lenni, de valószínűleg nem sikerült

- Hát jó! Megnézzük kinek lesz igaza! – mire befejezte a mondatot csak annyit láttam, hogy a szabad kezével lerántja magáról a pólóját. És megláttam... a kidolgozott felsőtestét. Volt egy pár tetoválása is a kocka hasán. Ha eddig nem voltam vörös most már 100%, hogy lángol a fejem. Konkrétan a tekintetem ott ragadt azon a kocka hasán. Eszméletlenül jól nézett ki. -Fotózd le hercegnő az megmarad! De csak, hogy tud én nyertem! – mosolygott majd felemelt és a felállt velem együtt. Annyira csodálatos volt. Olyanok voltunk, mint egy pár. Miről ábrándozok úristen?! Nekem nem tetszik! Nem tetszik az a gyönyörű zöld szeme, kidolgozott felső teste már megint hol járok... Lehet, hogy Zaynnek igaza volt? Miről beszélek már megint! Auróra szedd össze magad!

-Most hova viszel? – kérdeztem majd átvitt egy másik szobába ahol egy csomó ruha volt , de tényleg rengeteg. Lerakott egy kanapéra és így még jobb rálátásom van.

-Azért hoztalak át téged is, mert meg kell mondjam féltem, hogy valami baj lesz ha a tekintetednek el kell válnia a felsőtestemtől. – azzal a pimasz mosollyal mondta majd nevetett egyet az arckifejezésemen.

-Ez nem igaz! Nem is bámultalak! – mondtam, de nem néztem már rá, mert már én is tudom, hogy nagyon zavarban hozott

-Persze! De nekem tényleg öltöznöm kell! – majd kigombolta a nadrágját és kicipzározta, de rászóltam

-Itt? Nem akarom, hogy zavarba gyere itt nekem! Vagy, hogy bemeséld magadnak, hogy bámullak! – erre csak felhúzta a szemöldökét majd mosolyra húzta a száját

-Rendben! Ahogy akarod! Most megyek zuhanyozni addig ne szedd szét a szobát, rendben? – majd bement a fürdőbe. Ez a szoba olyan gardrób szerűség volt majd láttam, hogy a zseni az alsóját remélem véletlen kint hagyta. Majd egy 10 perc múlva vissza is tért egy törülközővel a derekán.-Auróra ide tudnád adni nekem a farmerom ? Mindegy melyik választhatsz! – mondta és oda mentem a szekrényhez.

-Én hozhatom össze Harry Styles ruháját! Micsoda megtiszteltetés! – majd lehajoltam a ruhákat nézve és szándékosan felé toltam a fenekem. Majd hátra fordultam. -Csak ne hogy zavarba legyél a látványtól! – kuncogtam neki mire ő csak megforgatta a szemeit és utána mosolygott . Láttam rajta hogy valami eszébe jutott. Ne nézettek ilyen ribancnak , de úgy vagyok vele hátha én is zavarba tudom hozni. – Még a végén én hozlak téged zavarba! – vigyorogtam hátra

-Hidd el én fogok nyerni! – mondta elég komoly hangon

-Nem hiszem... – majd mielőtt befejezhettem volna valami leesett mellettem. Jézusom... ide dobta a törölközőjét. Ez azt jelenti, hogy ruha nélkül van mögöttem.

-Fordulj meg és, ha nem leszel zavarba akkor elismerem, hogy te győztél! – mondta de nekem a szívem is kihagyott pár ütemet. Már most alig tudok magamról nem még ha megfordulnák...