Vérbe kódolt sötétség.../Befejezett/

10 fejezet

-Drágám! Remélem meg tudtál ismerkedni az itteni emberekkel! – mondta anyám, de egy cseppnyi érdeklődést nem láttam az arcán csak megkérdezte illemből.

-Hát mindenkivel váltottam legalább 1-2 szót már. Vannak akikkel egész jól kijövök, mint mondjuk Zayn... – folytattam volna de a szavamba vág

-Oké, nem kell elmesélni mindent, mert annyira nem érdekel... Azért hívtalak ide, hogy tud a beavatásod az jövő héten lesz! Addig is, hogy valami hasznosat is csinálj így Louis és te elmentek egyik régi ismerősömhöz behajtani a pénzt! De most menj, mert rengeteg dolgom van. – mondta és elindult kifelé. Még csak köszönni se köszönt. Látom előre fényes kapcsolatom lesz édesanyámmal. Azt nem értettem, hogy milyen beavatás lesz. Remélem nem kell egy medvével aludnom vagy az erdőben laknom egy hétig. Ez egy kicsit aggaszt... De a mai nap előnye, hogy legalább megismerhetem Louist is. Bár, amit idáig megismertem belőle hát... Mindegy, de még azt sem tudom, hogy mikor és hova kell mennem. Van ebben a helyben valami frusztráló. Nem igazán szoktam magam biztonságban érezni azért azt mondjuk meg. A gondolat menetemből Lou szakított ki, aki belépett az ajtón.

-Szia! 20 perc és indulunk ha neked is jó! – mondta mosolyogva, ami tőle kifejezetten furcsán hatott, de kifejezetten jól esett

-Szia! Persze! Hol találkozzunk? – kérdeztem mosolyogva

-Szobád előtt? – kérdezte egy kicsit félredöntött fejjel, ami igazából nagyon aranyos volt

-Rendben! 18-as szoba! – mondtam és elköszöntünk és elmentem a szállóhoz. Majd felmentem az 1 szintre és kinyitottam a szobát. Ilyen az én szerencsém! Persze, hogy Niall itt van.

-Szia... – köszönt halkan és félénken. Láttam rajta, hogy tudja nem igazán örülök neki.

-Szia! – köszöntem majd lehuppantam az ágyra és elkezdtem a telefonommal babrálni.

-Figyelj! Tudom, hogy egy utolsó szemétláda vagyok amikor iszom. Amiket mondtam, ne haragudj rám kérlek! Nem is tudom mi ütött belém és nem is várom el, hogy azokért, amiket mondtam megbocsájts. – mondta lehajtott fejjel, majd a szemembe nézett -Bocsánat! – mondta majd ránéztem és leraktam a kezemből a telefont

-Hidd el én nagyon jól tudom, hogy milyen hülye vagy amikor iszol. Nem haragszom csak egy kicsit rosszul estek a szavaid ennyi. – mondtam majd leültem mellé az ő ágyára. -De azt ne hidd, hogy elfelejtem! – mondtam és ő egy bólintással jelezte, hogy megértette. Majd megöleltem, amit viszonzott.

- Most jut eszembe ugye nem az udvarban aludtál? Azt már magamnak nem tudnám megbocsájtani... – mondta, én pedig láttam a szemeibe, hogy komolyan sajnálja ezt az egészet

-Hát először ott egy padon aludtam el majd végül is a nap végén Harrynél kötöttem ki. – mondtam neki egy „nyugodj meg" pillantással

-Komolyan nem tudom, hogy csinálja a srác! És a virágaid még élnek? – kérdezte nagy vigyorral az arcán. Most nem tudom eldönteni, hogy ez egy perverz utalás volt vagy valamiről nem tudok

-Mit, hogy csinál? És milyen virágokról beszélsz? - tettem fel a kérdéseket értetlenül

-Azt nem tudom, hogy csinálja azt, hogy minden csajt képes megbabonázni. Pedig annyira para a srác néha. Nem kaptál tőle virágot? Ez egészen fura pedig csak addig vagy az övé, amíg el nem szárad vagy mi... – egyre jobban össze zavarodtam ezzel a virágos dologgal, de hátha Lou majd mesél nekem ezzel kapcsolatba

- Mi? – mondtam hátha jobban kifejti

-Harrynek van egy olyan szokása, hogyha valakivel „együtt van" mármint csak kaland szempontból akkor annak az illetőnek ad virágot. Pontosan ha jól tudom 7 szál rózsát. És addig „játszik" veled amíg a virág el nem hervad az utolsó szálig . Így a virág dönti el hogy meddig szórakoztatják egymást vagy valami ilyesmi. Nem kaptam még tőle virágot szóval nem tudom a teljes virágos hülyeségét, de valami ilyesmi. – miközben mondta én csak néztem, hogy ekkora rituáléja van egy kis unalom űzésnek?

-Azta! Hát én nem kaptam mivel nem „játszottunk" csak bevitt a szobájába, amikor észre vette, hogy kint vagyok a hideg padon. – ujjammal mutattam az idézőjeleket

-Aha... – nézett rám hitetlenkedve Niall

-Pedig tényleg nem ért hozzám... vagyis nem hagytam. – mondtam de a Vagyis szó után kicsit lehalkult a hangom

-Így már hihetőbb! – mosolyodott el. Erre én csak a fejem ráztam meg. Majd egy kopogás szakította félbe a párbeszédünk. Majd kinyílt az ajtó és Louis intett egyet, hogy menjek, mert különben nem érünk oda időben. Elköszöntem Nialltól és kimentünk az autóhoz. Beszálltunk és elindultunk.

-Egyébként hova is megyünk? – kérdeztem Lout, mert nehezen tudná oda vezetni ha nem tudná

-Anyukád egyik ismerőséhez, ha jól tudom. És a pénzt kell elhoznunk! – mondta monoton akár egy betanult szöveget.

-Mit csinálunk akkor, ha nem adja ide a pénzt? – kérdeztem mivel én ezt egy lehetséges opciónak találtam

-Nyisd ki a előtted lévő táskát! – mondta egy mély levegő kíséretében. A táskában volt 3 pisztoly. Nem bízták a véletlenre az már tuti. Remélem nekem nem kell majd használnom... -Szerintem ez egy egész jó válasz volt nem? – vigyorgott maga elé

-Igen! Louis te már tényleg 9 éve vagy itt? – kérdeztem, mert erre már kifejezetten kíváncsi voltam

-Cica miért érdekel ez annyira? De igen tényleg 9 éve vagyok itt. 10 éves korom óta. – mondta kedvesen

-Csak kíváncsi vagyok, hogy már akkor is anyám volt e itt a főnök? Igazából ezért érdekel annyira...- mondtam mire sóhajtott

-Nem akkor még nem ő volt. Harry érkezése előtt olyan 3-4 hónappal jöhetett ide. Előtte egy Carlos nevű alak volt itt a főnök. Ne is kérdezd, hogy miért újult meg a vezetőség, mert nem tudom. Csak jött és kész kb. ennyit mondtak nekünk is. – mondta, de én ezen nagyon meg lepődtem mivel előtte nem ismertem anyát és így azt hittem, hogy itt él azóta

-Értem – mormogtam majd elkezdtem kifelé bámulni az ablakon.

- És, kijössz az itteni emberekkel? – Louis próbált beszélgetést kezdeményezni mire csak mosolyogni tudtam

-Hát igazából, akivel már beszéltem többet az Niall, Zayn és Harry. De ők rendesek vagyis nem teljesen igaz ez mindre. – hadartam el a végét

-Igen ők aranyosak. Lehet, hogy neked a múlt miatt Niall nem annyira . Zayn meg hát szerintem hát mindegy ... – harapta el a mondát végét, amire felfigyeltem

-Zayn milyen? – kérdeztem kíváncsian közben pedig fürkésztem arcát hátha valamit le tudok belőle olvasni

-De ezt ne mond vissza senkinek! Harry és szerintem meleg a srác. Hazz egyszer mondta, hogy volt valami a pólóján és lesöpörte és felállt neki. Nekem is olyan mintha a srácokat jobban figyelné, de ez csak a mi hülyeségünk amúgy meg ki tudja. – mondta majd újra az utat nézte. Nem is tudom, hogy erre igazán mit is reagálhatnék. Nem buktathatom le Zaynt.

-Nekem még nem tűnt fel, de majd figyelem. – kacsintottam egyet majd kíváncsiságból húztam a témát még egy kicsit -De ,ha az is lenne esélye nálatok? – kérdeztem egy kicsit kuncogva, hogy ne vegye komolyan a kérdésem és ne is legyen feltűnő

-Hát nálam és Harrynél biztos nem lenne neki. Én elzavarnám. Harry meg valószínű fejbe lőné. – nevezett fel -Addig dumáltunk, hogy ide is értünk! – mondta és mind a ketten kuszáltunk a kocsiból. Louis kivette a táskát és elindultunk a raktárakhoz. Majd valaki bezárta az ajtókat mögöttünk és korom sötét volt. Csak azt éreztem, hogy valamit az arcomra raknak és torzulni kezdenek a hangok körülöttem majd sötétség...