Vérbe kódolt sötétség.../Befejezett/

23 fejezet

Hirtelen minden össze állt a fejemben. A srác hangja és az időpontok, de egy ilyen egyszerű dologért bosszút állni?

-Mi van benne? – kérdezte Harry

-Egy név... – bambultam tovább a dobozt

-Egy név? Legalább ismered? - akadt ki Niall

-Zac – mondtam majd a többiekre néztem

-Az exed? – meglepetten nézet rám Harry

-Szerintem igen! Időpontilag teljesen stimmel. A srácnak a hangja is. Amikor elmentünk érted ott volt még egy srác és azt mondta Ben a főnök fia. – magyaráztam el az elméletem a többieknek

-Barna haj és a szeme barna, de a... – mondta Harry, de közbe vágtam

-Egyik szemébe van egy világos folt. – mondtam mire bólintott -Akkor ő az! – helyeseltem

-Egy ilyen dologért bosszút állni?! Oké már tudjuk az okát, de, hogy állítjuk meg? – kérdezte Payno

-Azt hittem, ha megtudjuk az okot akkor majd ez az egész egyszerűbb lesz, de nem. – gondolkodtam hangosan -Anyáért vissza kellene mennünk nem? – tettem fel bizonytalanul a kérdést

-De mi nem mehetünk vissza. – dadogta Zayn

-Ne aggódj hercegem! Én megfoglak védeni! Meg ott lesznek a srácok is. Harryvel úgyse bírnak. Na gyere ide! – húzta közel magához Liam egy csókra

-Szerintem menjünk aludni! Én nem akarom nézni azt, ahogy szétszedik egymást... – nevetett Lou

Majd mind elindultunk 1-1 szobához. Ni és Louis külön szobába voltak. Liam és Zayn együtt és én is Harryvel. Harry az egyik emeleti szobához húzott, ami nagyon szép volt majd becsukta maga mögött az ajtót. Az arca nem volt valami vidám.

-Mehetsz először te zuhanyozni – majd egy gyenge mosolyra húzta a száját. Majd leültem mellé az ágyra.

-Mi a baj Harry? – simítottam meg közbe a karját majd mosolygott egyet és adott egy puszit a számra

-Semmi. Akkor menjek én? – majd felállt volna, de a kezénél fogva vissza rántottam és az ölébe ültem mire ő egy picit meglepődött

-Szerelmem kérdeztem valamit. Látom, hogy valami aggaszt vagy bánt! Az nem rossz dolog, ha elmondod mi a baj. – győzködtem mire ő csak lesütötte a szemeit

-Tudod egy kicsit félek. Attól, hogy csalódást okozok neked vagy a srácoknak. Mindenki csak azt mondja, ha ott van Harry akkor úgyis elintéz mindenkit, de mi van akkor, ha elszúrom? Niall is megsérült, mert nem voltam elég gyors... – nézett rám szomorkásan.

-Ilyenkor tudom, hogy egy jó emberbe szerettem bele! Tudom, hogy neked milyen nehéz megnyílni, amit teljesen értek. Az, hogy nekem hagyod, hogy sebezhetőnek is lássalak az nagyon sokat jelent. Te is ember vagy Harry! Mindenki követ el hibákat. Ha hibázol én akkor is melletted maradok! Megláttam benned rengetegszer a gondoskodó és féltő énedet. Ez benned van! Hiába kínoztak évekig! Az igazi angyalokból soha nem lesznek ördögök! Csak megpróbálták elhitetni veled, hogy fájdalmat kimutatni vagy érzéseket az a gyengeség jele. De ez nem igaz! Ez annak a jele, hogy ember vagy és nagyon bátor! Kimered mutatni még annak ellenére is, hogy neked megtiltották. És az, hogy ezt mind értem teszed. A kedvemért képes vagy megváltozni. Soha nem voltam még ennyire biztos, hogy jó embernél van a szívem, mint most. Nálad kedvesebb emberrel még nem találkoztam! Nagyon szeretlek Harry! – mondtam majd rögtön átölelt és nagyon gyengéden rátapadt ajkamra. Éreztem benne a szeretetét, ahogy lassan elkezdte mozgatni száját az enyémen. A nyelvével finoman végigsimított alsó ajkamon. Így beengedtem őt és nyelveink hamar megtalálták az összhangot.Karjaimat a nyaka köré kulcsoltam majd ujjaimat a göndör hajába vezettem. Harry a derekamnál fogva húzott még közelebb magához ezzel még jobban mélyítette csókunk. Amikor már elfogyott a levegőnk akkor pillantottunk egymásra.

-Én is nagyon szeretlek Auróra! – mondata után szorosan hozzá bújtam. Majd adott egy puszit a fejemre. Ezután lezuhanyoztam. Egy rövid fekete nadrágot vettem fel egy pólóval pizsamának. Mikor Harry is végzett befeküdtünk az ágyba. Még beszélgettünk egy kicsit utána csak dübörgést hallottunk mire mindketten felültünk.

-Ez mi? – kérdeztem, hátha ő rájött a zaj forrására

-Nem tudom olyan mintha valaki rohangálna. Megnézem! – mondta Harry mikor kinyitotta az ajtót telibe nekirohant a levegőhiányos Zayn.

-Auu... Csak, hogy megvagytok! Mindenhol titeket kerestelek! – lihegte Zayn miközben végig simított kezével azon a ponton, ahol össze ütközött Hazzal

-Miért is? – kérdezett rá Harry

-Írt Doniya! Azt mondta egy óra és itt lesz! Most mit csináljunk?! – hadarta Zayn

-Én kis naiv azt hittem legalább estére békén hagynak... – morogtam majd kimentünk a nappaliba

-Úgyse lett volna izgalmasabb dolgod... – rohant előre Zayn

-Hát az nem biztos. – mondta majd rámarkolt a fenekemre mire csak egy nyögéssel tudtam reagálni. Erre persze csak az a tipikus perverz Harry mosoly volt az arcán, amit szinte fizikai képtelenség vörösödés nélkül kibírni. Már mindenki ott volt és mi is leültünk a kanapéra.

-És most itt tálaljuk fel magunkat neki? – akadt ki Niall

-Van jobb ötleted? Meg amúgy is, ha mi nem támadjuk le akkor ő sem fogja feszélyezve érezni magát! Legalább is remélem – ecsetelte Louis

-Ez jogos – szinte suttogta Niall

Kint ültük a nappaliba már vagy egy órája, de sehol senki. Már Lou és Ni kezdet nyűgös lenni. Amikor meghallottuk, hogy valaki kopog az ajtón. Harry nyitott ajtót. Egy pisztoly volt a zsebébe beélesítve. Kinyitotta az ajtót, de senki nem volt az ajtó előtt. Mind riadtan pillantottunk egymásra majd Hazza becsapta az ajtót, hogy maradjunk csendben és lefeküdtünk a földre, ha valaki észre venne.

-Van itt valaki? – suttogta a kérdést Zayn

-Lehet, hogy csak valami neki esett az ajtónak... – találgatott Liam

Majd egy pisztoly hangját hallottuk meg, ami megállt az üvegben. Mindenki teljes csendben nézett a másikra.

-Hogy nem tört be az üveg? – ámuldoztam halkan

-Attól még, hogy ez csak egy menekülő ház ilyen esetekre ,elég sok ellenségem van és ennyi az alap óvintézkedés, amit mondjuk szükségesnek láttam. – mondta Harry, de nem volt elég energiám válaszolni így csak bólogattam, mint egy hülye gyerek.

Majd csak annyit láttunk, hogy Harry az ajtó mögé megy pont mielőtt valaki benyitott. Egy ember volt egy sikoly maszkban és egy késsel. Majd megállt Louis előtt és felé fordította a kést.

-Most a foglyom vagy! Vagy, ha a pénzed adod ide az is elég! – értetlenül néztünk a remegő kezű fiúra. A hang alapján fiúnak mondanám, de nem többnek 16-nál.

- Akkor most mi is kell? – félelem nyomát sem mutatta Louis

-N...nem tudom – dadogta a srác mire mindenki szeme kikerekedett

-Ki a fene vagy? – állt elé Harry – Mit akarsz? – sorozta kérdésekkel, de láttam rajta, hogy nagyon fél a srác

-Azt mondták, ha nem jövök be akkor megölnek! Ne bántsatok kérlek! – könyörgött az ismeretlen

-Azt nem mondták miért kell bejönnöd? – faggatta tovább Lou

-Azt mondták tereljem el a figyelmeteket...