Sebzett szív (Larry, Ziam ff)BEFEJEZETT

Hat: After the after party

🔞

Harry:

- Ó igen, pontosan ezt akartam hallani - sziszegi a fülembe. Finoman beleharap a kagylómba aztán mindjárt a nyelvével is rásegít, ha nem robbantam volna fel az előzőtől... Hangosan sóhajtozom, ég a torkom, mit művel velem ez a pasas? Te jó ég, pedig nem is józan... Én viszont az vagyok, csak az érintése részegített meg, és nagyon jól tudom, hogy el kéne löknöm magamtól, de nem megy. Annyira rég vágytam erre, olyan kegyetlen régen...

Elindul a szájával az arcomon át az enyém felé, de mielőtt rám vetné magát, a szemembe néz. A tekintete fátyolos, de meg mernék rá esküdni, hogy ez nem az alkoholtól van. Ő is akar engem. Érzem.

- Ma este az enyém leszel, Hazzuska. Nincs kibúvó, nincs apelláta. Tudom, hogy akarod - a hangja rekedt, liheg, mintha megmászott volna egy hegyet. A számat bűvöli és én nem tehetek róla, meg kell, hogy nedvesítsem a nyelvemmel. Felnyög a látványra és az ajkaimra tapad. Istenem, Louis Tomlinson valóban engem csókol! Éhesen, szinte durván teszi. Nem ilyennek képzeltem az elsőt, de ha ezt kapom, akkor ezt fogadom el. Fenséges érzés, ahogy a nyelve utat tör magának, igaz, nem is tanúsítok semmilyen ellenállást. Ellenállást? Itt? Most? Mikor három kicseszett év után végre eljött az én időm? Nincs az a pénz...Pillanatok alatt leigáz a vehemenciájával. Kérdés sem fér hozzá, hogy tapasztalt szerető, úgy gyújt bennem lángot pillanatok alatt, mintha egyetemen tanulta volna.

- Lou ... - suttogom, vagyis inkább nyöszörgöm. Az utóbbi időben a nevéből áll a szókincsem. Még csak nem is reagál, csókol tovább a kényszerű szünet után, a nyelve összekapcsolódik az enyémmel. Végem van. Ezt nem bírom.

Egyik keze a csípőmet, másik a fenekemet markolássza. Nekem nincs erőm elengedni a haját, pedig szívesen végigsimítanék én is a formás vonalain. Elszakad tőlem egy pillanatra és átbillenti a fejét, ezzel egy időben egészen nekem passzírozza magát. Minden izomrostját érzem, azt az egyet különösen. Reszketek a kezei alatt és tudja nagyon jól, milyen hatással van rám. Nagyképűen elmosolyodik, mikor felemeli a fejét.

- Tudtam - mondja. Képtelen vagyok megszólalni, csak állok és várom, mi lesz a következő lépése. A száján még csillog a nyálam, olyan rohadtul izgató az egész férfi...Megragadja a pólóm alját és felfelé húzza. Emelem a karjaim, hogy segítsek neki, ő pedig nem finomkodik, egyetlen mozdulattal lerántja rólam, majd leveszi a sajátját is. Visszatér hozzám és most a nyakamat veszi birtokba, nedves csókokat hagy rajta végig, olykor meg is szívja a finom bőrt, amitől az ágyékom lüktetni kezd, a térdeim pedig már-már feladják a szolgálatot.

- Tetszik, mi? Erre izgul a kisfiú...mmmmh... - nyögi. Meg kéne sértődnöm azon, hogy lekisfiúzott. Jó majd holnap, mikor amúgy is a nyakamba szakad ez az egész szar, most csak élvezni akarom. Kezei elindulnak a hasam felé, a nadrágom derekánál járnak.

- Ne...ne itt, Lou! - kérem. Talán mégsem egy bejárati ajtó melletti falnál állva szeretném életem első és minden bizonnyal egyetlen alkalmát átélni vele. Rám emeli a gyönyörű vágyitatta szemeit. Vár. Liheg. Gondolkodik. Jaj ne...itt fog hagyni...

- Gyere - adja ki a parancsot, én pedig megyek, naná, hogy megyek, le sem tudna vakarni magáról. Jobb lenne, ha fogná a kezem, míg feltámolygunk a szobájába, de nem teszi, csak vonul előttem, mintha mutatnia kéne az utat. Ja persze, hisz ehhez van szokva ... Belépünk az ajtón, be se csukja, már fordul felém és magához ránt.

- Remélem, ez már megfelel az igényeidnek - mondja pimaszul, a választ persze nem várja meg, már a nadrágom gombolja kifelé. Nézem, ahogy belefeledkezik a munkába, a nyelvét enyhén kidugja a nagy koncentrációban. Úgy szeretnék beleharapni... végignyalni a testét, a gyönyörű tetovált testét. Leguggol elém, hogy kiszabadíthasson a farmeremből és a bokszeremből egyszerre, a farkam a homloka előtt lengedezik, olyan merev, hogy ha belehajol, lehet, hogy agyon is üti. Csak kapkodom a levegőt ahogy feláll és mindenével nekem dörgölőzik.