Sebzett szív (Larry, Ziam ff)BEFEJEZETT

Huszonkilenc: Yours sincerely: Louis

Harry:

Bele lehet őrülni a szerelembe? A vágyba? Vagy inkább a bizonytalanság visz a sírba? Már én magam sem tudom. Teljesen összezavarodtam. Lou össze-vissza küldözgeti a jeleket és ettől hamarosan a falra mászok. Egyszer mellém ül beszélgetni, aztán leordítja a fejem. Aztán kávét hoz, aztán kiabál. Utána kiteríti elém a lelkét, nemsokára pedig az egész audiencia előtt beéget, mert nem tudja, hogy erőltesse rám, amit mondani akar. Aztán... aztán megcsókol. Olyan gyengéden, olyan érzéssel, hogy egy pillanatra elhiszem...

Persze hamar visszatért a való világ, eszembe jutott, hogy végződtek az eddigi csókjaink, és lefagytam. Attól féltem, ha eddig ilyen kegyetlen tudott lenni, akkor most, hogy épp haragszik rám, mire lenne képes? Borzalmas ez, mert amikor felállt és elment, olyan nagyon szomorúnak láttam. Nem olyan volt, mint aki bosszankodik, hogy nem jött be a trükkje. Inkább, mint aki búsul, mert elutasították...

Mit tegyek, nem tudom. Liam se hallott semmit Zayntől azon kívül, hogy szerinte valamire készül. Mert sokat lóg a telefonján és ha hívása van, félre vonul, amit eddig nem szokott. Remélem, nem megint valami hadjárat. Komolyan, még egyet nem bírnék ki. Igyekeztem nem provokálni, de néha nálam is betelik a pohár, akármennyire szeretem, még mindig olyan seggfej tud lenni. Mégha változott is, jó irányba valamicskét. Kétségem sincs, hogy ha engednék neki, amire mindennél jobban vágyom, újra összetörne. De akkor már végleg.

Nem találkoztunk azóta az ominózus este óta, ma viszont muszáj lesz. Készülünk a harmadik bemutató koncertünkre, ezúttal a Morning Starban. Ez egy kicsit nagyobb terem, mint az előző kettő, de eddig jól vettük az akadályokat, szóval az, hogy most nem két-háromszázan lesznek, hanem úgy körülbelül ezren, nem sokat változtat. Lou és én is énekeltünk már többezrek előtt, ezért emiatt tényleg nem aggódom. Jeremy még nem hozta meg a döntését a továbbiakról. Azt mondta, meg akarja várni az utolsó bemutatót meg a sajtóvisszhangokat és utána avat be a terveibe. Mindössze annyit tudok, hogy a MS előtt akarnak egy pár fotót készíteni rólunk valamelyik újságnak.

Gyomorgörccsel kezdem a reggelt, ami nem is meglepő, hisz napok óta nem láttam és nem tudom, mire számítsak. Dacos lesz, vagy újra felölti a kedvesség álcáját? Liam egész úton a terveiről csacsog. Nagyon vele érzek, hisz ha minden úgy alakul, ahogy szeretné, nagy karrier áll előtte. Nem neheztelek rá egy percig sem, amiért lépni akar, de fenemód fog hiányozni. Az új srác, aki talán a helyére léphet, Blair, egész talpraesett és jófejnek is tűnik, jövő hétfőtől már betanul. Zayn viszont aggódik, mert Louis még el sem kezdett keresgélni, és attól tart, direkt csinálja, hisz megígérte neki, hogy addig marad, amíg nem lesz valaki helyette. Ha direkt húzza az időt, az viszont nagyon tisztességtelen és méltatlan is...

Lou már bent van, mikor odaérünk, némán kortyolgatja a kávéját. Int, amikor belépünk, de mással nem próbálkozik. Hamarosan megérkezik mindenki, beéneklünk aztán belevetjük magunkat a repertoárba. Mostanában Lou már nem szabotálja a próbákat, mégis meglep, milyen tűpontosan teszi azt, amit kérnek tőle. Nincs is túl sok javítani való az előadásán, úgy látszik, csak egy kis visszarázódásra volt szüksége.

Gyakran kapom azon, miközben pihen, hogy csak mered maga elé, vagy épp rám és az se zavarja, ha észreveszem. Nem fordítja el a tekintetét, olyan, mintha nézne, de nem látna. Hol járhat fejben, jó lenne tudni.

Ha épp nem rajtam legelteti a gyönyörű szemeit, akkor a telefonját nyomkodja, néha idegesen, néha elégedetten. Szó azonban nem hagyja el az ajkait. Az ajkait, amikkel... ó ne, Styles, ne gondolj újra a csókjaira, elég volt!

Szó nélkül akarja este elhagyni a stúdiót, most én vagyok, aki nem bírja ki és utánaszól.

- Lou! Jó voltál ma - ismerem el, ő pedig halványan elmosolyodik.