Sebzett szív (Larry, Ziam ff)BEFEJEZETT

Tizennyolc: Duett? Komolyan? VELE???

Louis:

- Jó, akkor most Liam velem jön, ti pedig szépen összpróbáztok, és kiválasztjátok azt a három dalt, amit duettben fogtok előadni – mondja Jeremy hóttnyugodtan. Mi a fasz van??? - És nem, nem kaptok engedélyt arra, hogy kinyírjátok egymást. A potenciálisan sérülést okozó tárgyakat ezennel einstandolom.

- Mit beszélsz, milyen duett? - hűledezik a bongyori, ezek szerint nemcsak én akadtam fenn ezen a mondatfoszlányon...

- Mégis mit gondoltál, Harry, miért gyakoroltok együtt, ha külön fogtok énekelni? - kérdezi Jeremy, és ebben van logika, csak épp a kurva anyját... de persze nem várja meg a választ, megütögeti párszor Liam vállát, aztán még párszor, mert ez a kis mamlasz úgy beleveszett Zaynie-be, mintha vallást akarna alapítani a nevének. Gyáááá, lesz még bajom velük. Szóval eltűnnek egy másik helyiségben, csak mi maradunk ott, Haz, Zey és én.

- Magnifico! - csapom össze a kezeimet – Assz'em, kereshetsz egy új mindenest, Hazzuska, mert Liamet többet nem látod – röhögök. Nem tehetek róla, élvezem, hogy ideges. Minél zabosabb ő, annál vidámabb vagyok én... - Ki a fene tudta előre, hogy a szépfiúnak ilyen torka van? Beszarás, baszki! Minden lótifutiról kiderül a végén, hogy született tálentum? Hisz te is valahogy így kezdted, csak alattam, most meg Liam is... még az hiányozna, hogy Zaynről is kiderüljön, hogy valójában egy Pavarotti. Hey, Zayboy, mondd, kérlek, hogy te nem tudsz énekelni – kacsintok rá. Hallgat. Még mindig hallgat... Mi a fasz van?

- Nem tudok énekelni – mondja végül halkan, mintha nem is ő lenne.

- Ó óóó óóó - kötekszem, ki tudja, miért – megy ez meggyőzőbben is? Vagy kétségeket akarsz hagyni a kedvenc főnöködben? - kérdem szerintem poénosan, de ő nem értékeli.

- Sose voltál a kedvenc főnököm – áll fel idegesen – és ha azt mondtam, hogy nem tudok, akkor nem tudok, elhiheted. Nem én vagyok, aki hazudja a fél életét! - huhh... ez indulatosnak hangzott. Elég pipa lehet, mert előkap egy doboz cigit és majdnem rágyújt a stúdióban, mikor észbe kap. Káromkodik egyet, aztán kiviharzik. Gondolom, a dohányzóba.

- Na, akkor vessük is bele... - mondanám, de mikor rá nézek, épp a gitárját pakolja el, nekem háttal és ... behajolva, basszameg! Aztabüdöskurvaélet, mikor lett ennek a fiúnak ilyen jó segge? A hosszú combjairól már nem is beszélve...

- Nem duettezek veled, ezt felejtsétek el! - fordul felém. A haja az arcába lóg, idegesen hátrafésüli az ujjaival, a szemei szikrákat szórnak. Waooohhh...

- És miért nem, ha megkérdezhetem, Hazzy? Azt gondolod, nem ütöm meg a mércédet? Nem vagyok elég jó, vagy mi a valagam van?

- Nem az a baj, hogy nem vagy elég jó, Louis. A személyeddel van bajom, A hozzáállásoddal. Azzal, hogy mindent és mindenkit le akarsz iskolázni, kioktatni. Nem vagy hajlandó beismerni, hogy folyamatosan tanulnod kell, ha fejlődni akarsz! Gyakorolni... Nincs benned semmi alázat a szakma iránt és habalapatyalabumm bambballllababan...papparammaaappppa

Assz'em elvesztettem a fonalat. Látom, hogy mozog a szája, de hogy mit mond... fogalmam sincs. Nem látok mást, csak azokat az istentelenül szexi vastag ajkakat, a tüzelő tekintetét, a kipirult arcát és olyan vágy kap el, hogy legszívesebben a falnak nyomnám és szétkefélném azt a formás seggét. Kurvaélet... szétszakad a nadrágom, úgy feszülök. Észre se veszi, milyen hatással van rám a kis bemutatója, csak mondja, mondja, gondolom, engem szaroz még mindig, de rohadtul nem érdekel. Azon jár az agyam, hogy szabaduljak meg a merevedésemtől sürgősen, mert így nem lehet dolgozni. Mindjárt itt van Skylar, hogy beénekeltessen, az kéne még, hogy elcsöppenjek...

- Sajnálom, hogy félbe kell szakítanom a különlegesen érdekfeszítő kis monológodat, de meg kell látogatnom a mosdót, ha nem haragszol – mondom neki, és ott hagyom. Befordulok a férfi részlegbe, hála Istennek, mind külön van, nem egy nagy sorban, mint a legtöbb helyen. Szóval ez most csak az enyém.

A falnak dőlök és örülök, hogy már nem kell visszafognom a zihálásom. Ez a srác kikészít. Kicipzárazom a farmerem és előveszem a farkam. Fájdalmasan merev, alig merek hozzáérni. Pedig muszáj lesz... finoman rárántok, és lehunyom a szemeim. Próbálok egy helyes pasit magam elé képzelni, de gondolom, nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, nem sikerül. Vagyis tulajdonképpen de, csak ez a helyes pasi a kis Hazza. Aki már nem is olyan kicsi és nem is Hazza. Egy nedves álom az a fiú. Elképzelem, ahogy előttem térdel, azokkal a hatalmas, fátyolos, smaragd szemekkel mered rám, kitátja a száját és a nyelvével a makkomhoz közelít... mmmmm... óh igen, ez az, bébi, csináld, csináld...végignyal a teljes hosszomon, miközben a szemét le nem veszi rólam. Hosszú haja hullámzik, ahogy egyre hátrébb feszíti a fejét... rám szorítja az ajkait... olyan tempóban húzogatom a kezem, amilyenben a fejét képzelem mozogni magamon. Te kurva élet... ez... awwwhhh... felhúzom és megfordítom nekem háttal. Nem tudom, mikor vette le a nadrágját, de a masztis fantáziákban nem is kell logikát keresni. Engem vár, előkészülve, nedvesen, szinte tolja rám a formás kis fenekét. Hátra néz, a kezével széthúzza magát nekem... kész vagyok, ez... óóóhhh..."Dugj meg! Keményen, Lou, ne kímélj!" Nyögi, én pedig azonnal tövig vágom be neki, és imádja, úgy szorul a farkamra, mintha egész életében erre várt volna. Nem teketóriázok, a vágyam sokkal erősebb, a kezem gyorsul érzem, hogy mindjárt itt a vég... a szemébe nézek. Imádja, akarja, eltátja a gyönyörű száját, mintha kiáltani akarna, és fel is kiált, azt hiszem, élvez... én is élvezek, baaaassszameg... aaaahhhh.... Hófehér csíkokat lövellek a sötétkék csempére, nem sajnáltam az adagot, magamat is meglepem, mennyit termeltem, de ez van, régen is volt, már vagy két hete, hogy szexeltem, na meg ez a kis göndör... a sírba visz egyszer.

Lassan összeszedem magam, egy kéztörlővel letisztítom a falat is magam után. Az kéne még, hogy valaki, aki utánam jön be, a csempét nyalogassa... bár ha Hazza lenne, azt még meg is nézném szívesen... Na jó, fejezd be, Tomlinson! Ideje visszamenni és felvenni a munkát, amiért fizetnek.

Odabent Hazt Skylarral találom, elkezdték a beéneklést nélkülem. A magas hangoknál tartanak, Hazy rekedtes hangja ezen a frekvencián szinte húsba vág. Én ezt már hallottam, tudom, hogy hallottam, és nem itt. Ez még otthon volt, Angliában. Igen. A medencében adott ki ilyen hangokat, amikor dugtam, meg a moziteremben, mikor rajtam lovagolt. Elöntenek az emlékek és legszívesebben visszamennék abba a kicseszett klotyóba még egy körre, de az már nagyon kínos lenne. Így inkább elterelem a gondolataim és a feladatra koncentrálok.

Jó félórát kínoz Skylar, mire úgy ítéli meg, hogy nekikezdhetünk az érdemi munkának. Elővesszük újra a Back to yout, nem tudom, miért erőltetik ezt, de legyen. Zaynt a szemem sarkából látom visszatérni, jó hosszú cigi volt. Liam még mindig sehol, Jeremy sem, ez azért jelent valamit. Nem meglepő, a srác kurvajó, az lenne a fura, ha Jer nem csapna le rá két kézzel.

- Te jössz, Louis! Miért nem léptél be? - kérdi mérgesen Haz.

- Elgondolkodtam – ismerem be – kezdjük elölről!

- Lou, ez így nem fog menni! Figyelj már egy kicsit oda, légy szíves! Folyton miattad kell leállni – elégedetlenkedik Haz. Nagyon kinyílt a csipája. Nagyon-nagyon. De majd én ráncba szedem, ha az anyja nem tudta. Figyelj csak aranyom! És vigyázz... nagyon vigyázz...

Csók, drágáim!
etemhez híven Sebzett szív. Remélem, tetszik. 🤩
Szeretettel:
Gotti
xx