Sebzett szív (Larry, Ziam ff)BEFEJEZETT

Huszonegy: Jó reggelt, Tomlinson!

Louis:

- Mi a faszomról hadoválsz? - kérdem egy fokkal élesebben a kelleténél. Azt hiszem, egy hangyányit kiakadtam. Most ez a pasas azt mondta, amit én hallottam?

- Arról, te egoista, nagyképű, érzéketlen faszkalap, hogy Harry évek óta szerelmes beléd! Igen, ne nézz így, nem csodálom, hogy nem vetted észre, hisz soha, egy pillanatra sem foglalkoztál az érzéseivel!

- Állj, állj, állj, állj! - pattanok fel – Mi az, hogy ÉVEK óta, két éve nem is láttam!

- De öt éve igen, meg négy éve is, meg három... soroljam? A kezdetektől fogva imádott, mit gondolsz, hogy bírta elviselni a faszságaidat minden nap? Ha ő velem úgy viselkedne, ahogy te vele tetted, már nem dolgoznék neki, akármilyen nagyra tartom szakmailag! - a kurva életbe... a jó büdös kurva életbe... ezt nem hiszem el! Nem! Hát ott volt velem nap mint nap, hányszor leordítottam a haját, hányszor küldtem el a picsába? És hányszor takarított össze a kalandjaim után... miközben végig szeretett? Szerelmes volt BELÉM? Neeemmm.... Ez kizárt... nem lehet! Egyrészt sose láttam rajta, másrészt... belém még soha senki nem volt szerelmes. Soha... ezek szerint mégis? És pont Hazza?

És amikor lefektettem? Az első alkalomra nem nagyon emlékszem, de arra igen, határozottan, hogy azt mondta, nem számít. Azt mondta, basszameg, hogy semmi nem változott! Hogy továbbra is a beosztottam... persze, végül is az maradt... de akkor miért... miért lépett le mégis? Utána még maradt egy ideig, mikor is találtam a kulcsokat az asztalon? A házibuli után, ahová meghívtam baristának. De miért, mi történt akkor?

Ó, te kurva élet! Akkor volt, hogy ránk nyitott Duncannel...és elzavartam... Basszameg! Hazza a franc essen bele, miért nem mondtad el??? És hol vagy most? Ugye nem tűnsz el újra...ugye nem?

- De... miért nem mondta soha? - kérdem, és idegesen a hajamba túrok. Már sok minden világos, bár per pillanat úgy érzem, jobb volt, míg nem tudtam.

- Neked? Ezt komolyan kérdezed? Ki akarná a lelkét pont előtted kitárni, hm? Én biztos nem! És soha el se mondtam volna ezeket, ha nem tűnik el Harry. De akkor most ennek fényében még egyszer és utoljára megkérdezem: Mit tettél vele? - Liam szemei haragtól tüzesek. Zayn feláll és átöleli, bizalmasan, szinte odaadóan. Jól állnak egymásnak, meg kell hagyni... nekem viszont most bele kell rondítanom ebbe az idillbe.

- Asszem, ezt kurvára elbasztam, srácok!

¤¤¤¤

Ma mindenképp Zaynnek kell vezetnie, mert a jeges zacskóval az arcomon kissé nehézkes lenne. Nem gondoltam volna, hogy a kis csendes jófiú Liamben ekkora erő van... Mikor mindent elmeséltem nekik a tegnap estéről, Zaynnek úgy kellett leoperálnia rólam, komolyan azt hittem, fűrészre is szükség lesz.

Hogy őszinte legyek, megértem. Így utólag visszagondolva irtó parasztság volt tőlem, még ha nem is voltam tudatában annak, amit azóta a srác elmondott. De akkor nem volt tiszta a fejem. Most viszont képtelen vagyok másra gondolni, mint hogy ott volt mellettem ez a fiú három évig és végig szeretett. Aztán itt találok rá újra két kicseszett év után és még akkor is szerelmes belém. Énbelém...Nem abba a Niallbe, akit úgy utáltam, mert ő vitte haza, hanem belém. Louis Tomlinsonba. Hogy lehettem ilyen vak? 

Közben Jeremy írt, hogy Hazza jelentkezett nála, rosszullétre hivatkozva kihagyta a mai napot, de holnap már jön. Hát nem tudom. Várom is meg nem is. Muszáj lesz vele beszélnem, de... hogy hogyan fogadja majd, az kérdés.

¤¤¤¤

Az éjjel egy cseppel sem volt jobb, mint az előző. Sőt. Most már nemcsak a stúdióban történtekkel kellett megbirkóznom, hanem az kicseszett ötéves történettel. Olyan pillanatok kattantak be, amik eddig soha és így visszagondolva sejtenem kellett volna, hogy mi van a háttérben. Senki nem gondoskodott rólam olyan törődéssel, mint Hazza. Soha senki nem találta el, hogy szeretem a fürdővizemet, senkit nem érdekelt, hogy hogy jelenek meg egy fotózáson, vagy hogy mennyit iszom. Hazzy mindig, úgy értem, MINDIG ott volt, ha szükségem volt rá. És mit kapott cserébe?

Már hatkor indultam volna, ha nem lenne teljesen felesleges, nyolc előtt be se mehetünk, de a stáb csak tízre jön. Még azelőtt el kéne kapnom, hogy mindenki ideérne, eme tervem azonban hamar meghiúsul, mivel Hazza az, aki utoljára érkezik, pontban tízkor.

Hát... ha magamat nyúzottnak láttam reggel a tükörben, akkor rá nem tudom, milyen jelzőt kéne használnom. Ha az én szemeim alatt táskák húzódnak, akkor az övéi alatt bőröndszettek, basszus! A csigáit most kontyba fogta, szerintem a ruháit meg vakon válogathatta össze, mert ilyen rendezetlennek még sose láttam. És ilyen töröttnek se...

Nem néz rám még véletlen se, csak Liam méreget ellenségesen. A többiek persze nem tudnak semmiről, így Skylar azonnal elkap minket és megkezdi a beénekeltetést, Jeremy a szendvicsét rágcsálja, elégedettnek tűnik, sikeres lehetett a tegnapi távozása. - Srácok, alig több, mint egy hetünk van a Safest Haven fellépésig, könyörgöm, mondjátok, hogy megvannak a dalok! - szólal meg, miután Skylar leizzasztott. - Azt tudom, hogy az egyénieket már kiválasztottátok, de mi lesz a duettekkel?

Hát azt én sem tudom...

- Figyelj, Jer... lehet, hogy ezt most hanyagolni kéne, inkább énekeljünk négyet-négyet és hagyjuk a duetteket későbbre – próbálkozom.

- Figyelj, Lou, lehet, hogy ezt nem neked kéne eldöntened, már így is sok van a rovásodon, szerintem ne tetézd! Ha a magasságos személyednek nem tetszik, amit itt csinálunk, van lehetőséged ügynökséget váltani. Nem foglak beperelni, sőt. Néha azon gondolkodom, én magam keresek neked egy másik menedzsert. - olyan kimérten és nyugodtan adja elő, mintha már régóta tervezné, és ha ezt mondjuk egy hete hallottam volna tőle, valószínűleg elküldöm a jó anyjába. De most...

- Harry? Megszületett a döntés? Lou javaslatát már hallottuk pár napja, de nem értettél vele egyet. Sikerült azóta kitalálnod, mit szeretnél?

- Igen... én... jó úgy, ahogy Louis mondta, legyenek azok. - feleli Harry színtelen hangon. Most szólalt meg először, mióta betette ide a lábát, és mit ne mondjak, a gerincem beleborzongott a hangjába. Ez tényleg ő?

- Nagyszerű! - csapja össze a tenyerét Jeremy – Akkor kezdhetjük is!

Odaállok a mikrofonom elé, Hazzy pedig a sajátjához. A gitárja a nyakában lóg, de a többi zenei aláfestés még gépről jön. A zenekaros próbák csak a hét vége felé kezdődnek.

Haz vérprofi, ez kétségtelen. Egyetlen hangot sem téveszt, egyszer sem csúszik el, a hajlításai tökéletesek, mindent annak rendje és módja szerint zavar le, mintha mi se történt volna. Mégsem ugyanaz. Valami hiányzik. Azt hiszem, ő maga. Hazzy hiányzik a hangja mögül.

Kora délután felé már szétvet az ideg, egyetlen egyszer sem szólt hozzám, nem javított ki, mióta elkezdtük. Nemrég már azon kaptam magam, hogy direkt hibázok, hogy csesszen már le, de semmi, csak megáll és megvárja, míg kijavítom magam. Hol a fenében vagy, Hazza, bújj már elő!

Nyilván még véletlen se sikerül egy percre egyedül maradnom vele, meg kell várnom a próba végét. El kell neki mondanom, hogy sajnálom, amit tettem. Hogy egy fasz voltam. Azért ez nagy dolog, hogy ilyet kijelentek magamról, remélem, nem késő még. Bár ahogy most elnézem...

Halleluja, mindjárt öt óra, lassan minden elcsendesedik. A felesleges személyek mind leléptek, csak mi négyen vagyunk már. A szememmel intek Zaynnek, hogy távolítsa el Liamet, kettesben akarok maradni a bongyival. Muszáj legalább pár szót váltanom vele. Zayn megérti a jelemet és Liam fülébe súg valamit, amitől a srác szinte elalél. Zayn gyengéden a könyökénél fogva tereli ki a stúdióból, mi pedig végre kettesben maradunk.

- Haz... - nézek rá és igyekszem a legkedvesebb hangom elővenni. Megfordul, rám néz a hatalmas smaragdjaival, amik olyan kiábrándultak, olyan... nem is tudom, milyenek.

- Haz, én sajnálom, amit... azt... én... - most komolyan nem találom a szavakat? Tényleg a legfontosabb pillanatban hagy cserben a beszélőkém? Nem válaszol, csak lesüti a szemeit és a felső fogsorával az alsó ajkába harap. Mondtam már, hogy gyönyörű ez a fiú?

- Csak... megbeszélhetnénk? - kérdem, remélve, hogy nem szalad el.

- Nincs mit beszélni ezen, Lou – mondja halkan – igazad volt, te vagy a jobb. Bebizonyítottad. 

Csók, drágáim!
Itt a mai adag sebzett, a következő alkalommal az il-LOU-sionből hozok egy szeletkét.
Szeretettel:
Gotti
xx