|SOOBIN|
Egy kedves alfának tartom magamat és mások is meg szokták jegyezni, hogy a rangomhoz képest nem vagyok olyan arrogáns, mint társaim, de az elmúlt időszakban nem igazán voltam a legnyugodtabb állapotban, ugyanis a munkám miatt rengeteg omega téved be hozzám nap, mint nap, az orrom pedig lassan képtelen lesz elviselni ezt a sok szag kavalkádot.Másabb vagyok, mint a többiek, ezt aláírom, hiszen engem nem tud megbolondítani egyik alárendelt sem, hiába igyekeznek az illatfelhőjükkel magukhoz csalogatni, én legfeljebb öklendezek nekik egy sort vagy kipenderítem őket az orvosiból.Igen, orvos vagyok és bár szívsebész vagyok alapvetően, rengeteget besegítek másoknak is a munkában, így egy tucatnyi páciensem van, de nem bánom a dolgot, már csak a fizetésem miatt sem.
Amióta az eszemet tudom, mindig is orvos akartam lenni és ezt valóra is váltottam, bár nem volt olyan könnyű, mint ahogy azt gyerek fejjel elképzeltem.Sokat szenvedtem vele, de megérte minden egyes pillanata, hiszen ennek köszönhető, hogy megtaláltam azokat akiket tényleg örökre a barátaimnak nevezhetek és tudom, hogy mindig számíthatok rájuk.Mellettük nem éreztem magam annyira magányosnak.
Mert valójában az voltam, hiszen az esetek többségében az alfák ilyenkor már rég bevetik magukat az omegák tömegébe és próbálgatják magukat, de amint azt már említettem én nem bírom a szagukat, így igen ritkán veszem rá magam arra, hogy valakihez is közeledjek, elvégre szükségleteim nekem is vannak, a heat olykor pedig igen erős szokott lenni, főleg ha valakinek az első alkalma.Nem tudom, hogy mit kéne kezdenem magammal, mert ha így folytatom, sosem lesz párom vagy családom, márpedig én nem szeretnék magányosan meghalni.A többieknek olyan könnyen megy, csak úgy úsznak a rózsaszín ködben, én meg a bűzfelhőben fuldoklom.
Van egy elképzelésem, hogy milyen párt is szeretnék magamnak és tudok is olyan személyt, aki tökéletesen beleillik a profilba, de van vele egy nagy bökkenő.Híres.
Choi Yeonjunt az egész ország ismeri és még külföldön is elterjedt a neve, hiszen egyike azoknak az omegáknak, akik harcoltak magukért és kivívták a tiszteletet annak ellenére, hogy csak alávetettek és általában otthon nevelgetik a porontyokat.Ő erre nemet mondott és kiharcolta, hogy idol legyen, azóta pedig mindenki rajong érte.Persze meg tudom érteni, hiszen tényleg valami szemet kápráztató a színpadi jelenléte, a mozgása, a hangjától pedig libabőrös lesz mindenki, nem mellesleg azt beszélik, hogy nagyon finom illata van.Ez az egyetlen ok ami miatt nem akarok vele találkozni.
Az illata.
Attól félek, ha találkoznék vele és megérezném az aromáját, kiábrándulnék belőle.Nincs olyan illat amit meg tudnék szeretni.Nekem már csak ez jutott.
- Köszönöm, hogy beugrott Dr.Choi innentől átveszem!
- Ugyan, szívesen tettem. - Mosolyogtam rá a fiatalabb lányra, akinek fehér köpenyén a Dr. Jeon Soyeon névtábla volt és bár ismertük egymást a bátyja miatt, munkában sosem tegeztük egymást vagy beszélgettünk komolyabban. - Kávézni indulok, esetleg hozhatok valamit?
- Nagyon kedves, de már így is sokat tett Dr. Choi.Köszönöm a kemény munkáját!
Soyeon egyébként béta volt, átlagosnak mondható, hiszen neki semmi illata nem volt és a heat miatt sem kellett aggódnia, valamint ő sem érez másokat.Bizonyára megfelelő partner lenne az életemben egy béta, de valahogy még is kötődöm az omegákkal járó dolgokhoz.Gondoskodni akarok róla és szeretném, ha otthon is mindig várna valaki, édes kis semmiségeket akarok csinálni vele ahogy azt a pároknál szokás.
YOU ARE READING
ORANGE | YeonBin ✓
FanfictionChoi Soobin egy erős és legtöbbször kedves alfa, aki bár szereti habzsolni az életet, nagyon is megválogatja, hogy kiket enged a maga közelébe.A baráti körében lassacskán mindenki megtalálja a maga párját, de ő szinte mindegyik omega illatától undor...