33.

1.6K 85 10
                                    

A repülő út elég hosszú volt, szóval a felét filmezéssel a másik felét meg alvással töltöttem, de még ígyis fáradt voltam mikor a szállásra értünk.

- De fáradt vagyok!-nyöszörögtem.
- Nekem mondod?-dörzsölgette szemeit Jelly.

Szobákat felosztva vetődtem be az ágyamba, viszont nem maradhattam ott sokáig, hisz menni kellett vacsorázni.

Letopogva a lépcsőn értünk oda majdnem utolsóként Katlynnal a svédasztalokhoz kaját választani. Azért mondtam hogy majdnem utolsóként hisz kb 3 perc múlva Jack és Jason léptek be az ajtón nevetgélve.

- Vajon mi olyan nevetséges?-mormogtam.
- Biztos hogy nem te, annyi szent!-válaszolt Katlyn, majd a merő kanalat megfogva szedett magának egy kis rántottát.
- Haha..-fintorogtam.- Te rántottát eszel vacsorára?
- Lusta vagyok körbenézni.-nevetett.- Egyébként szerintem csak valami videót néztek vagy valami.
- Ja, biztos.-indultam meg az asztalunk felé.

- Gyerekek!-állt fel a tanár.- Holnap pihenő nap, viszont utánna jönni fognak a programok amit az adott nap előtt fogok mondani.
- Fogunk menni síelni tanárnő?-kérdeztem.
- Persze!-mosolygott.- Viszont most jó étvágyat mindenkinek!
- Jó étvágyat!-mondtuk egyszerre, majd neki álltunk enni.

Kajálás után, Katlynnal a szobánkba tartottunk, mikor két kezet éreztem a vállamon. Jack volt az, ki gondolta volna.

- Mi az?-fordultam hátra.
- Akkor én most megyek.-hagyott ott minket Katlyn.- Majd jössz.
- Tényleg beszélnünk kéne!-sóhajtott.
- Miről?-tettem karba kezeim.
- Legalább ebbe a 2 hétbe ne veszekedjünk. Ha már össze vagyunk zárva.-felelte.
- Attól hogy össze vagyunk zárva még nem muszáj egymás társaságát keresnünk.-vontam vállat.- Egyébként rendben.
- Attól tartok hogy de, kell majd!-sóhajtott megint.- Ugyanis Fiú lány csapatok lesznek és te lettél az én párom.
- Hogy micsoda?-kerekedtek ki a szemeim.
- Ez van.-vont vállat.- Bár én nem tettem neked semmit, csak te nem tudod elfogadni hogy szeretlek!

Erre már nem mondtam semmit, csak inkább sóhajtottam egyet és felmentem a szobánkba, ahol Katlyn nagyban telefonált, gondolom az anyukájával így én is inkább felhívtam anyát, hogy minden oké, minden rendben van. Elméletileg!

Anyával kb 30 percet beszéltünk, utánna mondta hogy mostmár le kell hogy tegye, mert holnap megbeszélésre mennek apával, így egy kicsit szomorúan de letettem a telefont.

- Végeztél?-kérdezte Katlyn.
- Igen.-tettem töltőre a telefonom.
- Miről beszéltél Jackal?-húzogatta a szemöldökét mosolyogva.
- Fiú és lány párokat fogunk alkotni, és én kaptam Jacket.-sóhajtottam.
- Oh..remélem én Jasont kaptam.-húzta el a száját.- Fura lenne ha nem.
- hát ja!-nevettem, majd eldőltem az ágyon!
- Ne tagadd hogy nem érdekel!-parancsolt rám Katlyn majd leült mellém az ágyra.
- Sose mondtam azt hogy nem érdekel!-néztem a lányra.- Csak hogy nem lehetünk együtt! Jack egy álompasi!-öleltem meg egy párnát.
- Ideje lenne már a saját életed élned, nem azt amit neked szántak!-mondta.
- Ez nem ilyen egyszerű!-sóhajtottam.- És most mondhatod hogy de, pontosan ilyen egyszerű, de nem lesz igazad.
- Tudom.-felelte.- De te akkoris szereted Jackat és megérdemled hogy szerelmes légy.
- Miről álmodik a lány?-nevettem fel.
- Na, az egy jó film!-nevetett ő is.
- Szerintem menjünk fürödni, és aludni!-nevettem.- Kezd megborulni az agyam!
- Egyet értek!-mutogatott.- És enyém a fürdő!

Ezzel ott hagyott egyedül a szobába, magammal és a drága gondolataimmal. Nagyon köszönöm Katlyn.

Álarcos Hercegnő | ✓ Where stories live. Discover now