Álarcos Hercegnő | ✓

35.

Felállva az asztaltól, vittem a tálcát a helyére mikor megint valaki olyan termett mellettem, akire nem számítottam.

- Szia!-köszönt.
- Hello!-köszöntem vissza egy nagyot sóhajtva.
- Mi a baj?-kérdezte ő is egy nagy sóhaj kíséretében.
- Semmi fontos!-fontam karba kezeim, majd a táskámért indultam csak megfogta a csuklóm.- Jack engedj el!
- Miért menekülsz tőlem? Miért nem mondod el mi bánt?-tette fel a kérdéseket sorjába.
- Úgyse értenéd meg!-rántottam ki kezeimet a szorításából.
- Ezt addig nem fogjuk megtudni még el nem mondod!-nézett unottan.
- Magánügy!-vágtam rá egyből, és elsétáltam Katlynhez.

Nem tudom hogy most mitörtént. Nem is szeretném megtudni, csak annyit akarok hogy ne nézzen. Mellette fogok sétálni egésznap, nehogy elraboljanak. Elég lesz akkor beszélgetnünk.

- Na mi a baj?-kérdezte.
- Szerintem én tudom!-biccentett Jason Jack felé.
- Mit csinált?-kérdezte Katlyn.
- Nem fontos!-sóhajtottam egy nagyot.

Ez után inkább nem is vitattuk a témát, Katlyn csak átkarolta a vállam én pedig a vállára hajtottam a fejem.

xxx

- Chloe, légyszi ülj mellém!-rángatta kezem Paula.
- Jó, jó, csak ne rángass!-nevettem, majd egy számára tökéletes helyre leültünk.
- Itt jó?-kérdezte, mire én csak bólintottam.- Figyu! Ha ennyire szereted miért nem vagy vele?
- Te is jól tudod hogy miért!-néztem a lányra unottan.- Az érzéseivel meg nem akarok játszani!
- Akkor nem játszol az érzéseivel, ha ugyanazt érzed!-lökött oldalba.- Különben is. Ahogy király nem uralkodhat királynő nélkül, úgy királynő se király nélkül.
- Kérjem meg a kezét?-néztem a lányra mosolyogva.
- Nem te buta!-nevetett.- Ásd el a csatabárdot, és próbálj meg közeledni. Nem kell egyből kapcsolat.
- Lehet!-gondolkodtam el.
- Ugye hogy nekem mindig igazam van?-nevetett.
- Amúgy igen!-mosolyogtam rá.

- Lányok mosolyogni!-kiáltotta el magát Sofi, majd a vakuval a szemünkbe világítva, csinált egy képet.- Tökéletes!

- Küld át!-pöckölte meg Paula hogy ráfigyeljen.
- Jó, jó!-és azzal a lendülettel, Paula telefonja már írta is hogy Sofi képet küldött.
- Oké ez megy instára!-jelentette ki, és nyitotta is az alkalmazást.

—————————————
_Paula_ megjelölt egy új bejegyzésben...

Kedveli.: Sofia_Greene, Katlyn.05, Emiliaaa_ és további 1,300 személy...

_Paula_: My Queen!👑👯‍♀️
📸 @Sofia_Greene
[megjelölve.: @Chloe.10]
📍Norway, Oslo.

Kommentek....

Chloe.10: ❤️
(_Paula_ Kedvelte)

Sofia_Greene: Megesik hogy jó a fotós😌
_Paula_: Legjoobb🥰

Emiliaaa_: De hiányzol máár!!😩❤️
_Paula_: Te is nekeem!!😩❤️

NoahRasgot: 🤩🤩
(_Paula_ Kedvelte)

————————————

- Ki az az Emília?-kérdeztem értetlenül.
- Egyik barátnőm a suliból..-vont vállat.- Hallod a Noah tényleg beléd esett...
- Micsoda?-hajolt előre Zac.
- Jaj, menj már innen!-tóltam vissza a helyére.
- Akkor jól láttuk a jeleket!-nevetett, és újra feltápászkodott.- Jack nagyon féltékeny! Már a reptéren meg akarta folytani mert rád startolt.- erre nem mondtunk semmit csak elnevettük magunkat.
- Micsoda?-kérdeztem hitetlenkedve.
- Tényleg! Pedig csak köszönni ment oda!-vont vállat.- Mikor elmentetek, Jack mondta neki hogy a csaj tabu!
- Hát ez király..-nevettem fel.- Akkor ezért nem mer közeledni.
- Neked bejön Noah?-kerekedtek ki a szemei.
- Azt nem mondtam!-emeltem fel az újjam.- Csak hogy ezért nem mer közeledni!
- Szerintem helyes!-fordította oldalra a fejét Paula.
- Nem mondtam hogy nem helyes!-mosolyogtam huncutul.
- Ti terveztek valamit, amibe nem akarok benne lenni!-ült vissza a helyére Zac.

Nem tervezek én semmit, csak azt mondtam hogy helyes. Persze erről Jacknak nem kell tudnia. Noah meg nyugodtan közeledhetne..

- Gyerekek, megérkeztünk!-kiabált nekünk hátra a tanár.- Mindenki menjen a párjához!

Ezzel Jack felállt a helyéről, és felém kezdett sétálni, csak Noah bevágott elé.

- Szia!-mosolygott.
- Helloo!-köszöntem vissza.- Ki a párod?
- Emma.-forgatta meg mosolyogva a szemeit.- Neked?
- Én!-vágta rá, mögötte Jack, mire Noah egy kicsit összerezzent.
- Vigyázz rá!-nézett rá Noah.
- Vigyázok, csak menj az utamból!-feszült meg az álkapcsa..

Erre én nem mondtam semmit, csak a lányokra néztem kik kíváncsian figyelték a jelenetet.

Miután mindenki leszállt a buszról, mehettünk is sétálni és nézelődni.

- Mivan közted és Noah között?-kérdezte álkapcsát megfeszítve Jack.
- Féltékeny vagy?-nevettem fel hitetlenül.
- Nem csak idegesít a srác..-fújta ki a benttartott levegőt.
- Minek fogadtad be?-néztem rá, mire elvigyorodott.
- Azt hittem jófej lesz!-vont vállat.
- Noah igenis jófej!-emeltem fel egy kicsit a hangomat.- Példát vehetnél róla.
- Nem fogok!-röhögött.- De ha ennyire jófej, miért nem ő a párod?
- Tudod mit?-néztem rá.- Már éppen azon voltam, hogy beküljünk ki, és felejtsük el az egészet, de nem. Neked féltékenynek kell lenned.
- Hát.-vont vállat.- Állítsd le a pasikád és akkor majd beszélhetünk róla!

Ezzel ő is, és én is befejeztük a beszédet – Vagy hát veszekedést – és inkább nem szóltunk a másikhoz. Csak sétáltunk csendben egymás mellett.